Az internetezők harmada használja profin a netet

„A felnőtt netezők 20 százaléka alacsony, 43 százaléka közepes, 37 százaléka pedig magas digitális kompetenciával rendelkezik a világháló használata terén – derül ki az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. által a Magyar Telekom támogatásával készített felmérésből.

A közlemény szerint a 18 év feletti magyar lakosság körében, 742 fős mintán végzett felmérés aszerint mérte a kompetenciát, hogy a megkérdezett az internet melyik funkcióit használja. A magas kompetenciához legalább 5-6 tevékenységre kell használni azt.

A megkérdezettek 94 százaléka küld e-mailt csatolt fájllal, 88 százaléka kutat információk után valamelyik keresővel, 66 százalékuk ír üzenetet fórumokra, illetve chatszobákba, 59 százalékuk pedig telefonálásra is használja az internetet. A sor végén a fájlmegosztó programok használata és a weblapkészítés áll 54 illetve 21 százalékkal.

Az oktatási intézmények által nyújtott ismeretek szintjét és mennyiségét a felnőtt netezők kétharmada nem tartja megfelelőnek. A megfelelő és biztonságos okostelefon- és tablet használatot pedig 54 százalékuk szerint a tananyag részévé kellene tenni, mivel jelenleg ezeket nem oktatják.

A felnőtt netezők döntő többsége – saját bevallása szerint – nemcsak az okostelefonok és a tabletek kezelését, hanem a számítógép-használatot is magától, saját tapasztalatai alapján tanulta meg, háromegyedük pedig fejleszteni is szokta ezt a tudását.”

———–

„A hazai felnőtt netezők több mint egyharmada viszonylag jó tudású internethasználó – derül ki az eNet és a Telekom friss felméréséből. A kutatás alapján a magyar felhasználók 70 százalékának számára kimondottan fontos digitális írástudásának folyamatos fejlesztése. Az idén júniusban végzett online felmérés során a felnőtt magyar internetezők hat-hat kulcstevékenység közül választhatták ki, hogy melyeket végezték már valaha asztali számítógépen vagy laptopon, okostelefonon vagy tableten, illetve eszköztől függetlenül az interneten. Az 1-2 tevékenységet megjelölő, tehát a legalacsonyabb szintű digitális képességekkel bírók aránya mindössze 20 százalék volt, a 3-4 dolgot is kipróbálóké 43 százalék, míg a magas kompetenciájúak a megkérdezettek 37 százalékát tették ki.

Bár a netezők közül egyre többen már nem csupán e-mail küldésre és információkeresésre használják a netet, hanem akár telefonálásra, fájlmegosztásra, sőt weblapkészítésre is, az okostelefon és a tablet teljes körű használata azonban még elmarad a személyi számítógép mögött, a válaszadóknak több mint harmada nem vagy csak kismértékben aknázza ki az ezen eszközök által kínált lehetőségeket. Utóbbi csoport okosmobilt például vagy egyáltalán nem használ, vagy csak az alapvető funkcióit veszi igénybe, mivel úgy véli, a telefon csak telefonálásra való.

Az okoseszközök esetében érdemes azt is megemlíteni, hogy ezek megfelelő használatának elsajátítása hazánkban nem része az oktatásnak (ellentétben a számítógép-használattal), ráadásul ezek inkább személyes eszközök, így aki nem rendelkezik velük, annak a lehetőségei igen korlátozottak ezek funkcióinak megismerésére.

A felnőtt netezők jelentős része úgy véli, hogy az oktatási intézmények által nyújtott ismeretek szintje és mennyisége nem megfelelő, 54 százalékuk a helyes és biztonságos okostelefon- és tablethasználatot is a tananyag részévé tenné. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az eNet és a Telekom felmérése a világhálót már használók körében készült, tehát eleve olyan csoportot értek el, amely rendelkezik bizonyos szintű világhálós ismeretekkel.

Az Eurostat közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentése szerint ugyanakkor 2014 végén a hazai háztartások 75 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel, vagyis az otthonok negyedének nem volt netkapcsolata. A mobilhálózatok fejlesztésének, illetve az okostelefonok terjedésének köszönhetően viszonylag gyorsan javul a helyzet, hiszen az ilyen készülékekhez kínált előfizetésekbe már beépítenek bizonyos mennyiségű adatforgalmat. Emellett csökkentheti az internetkapcsolattal nem rendelkező otthonok számát az is, hogy a Digitális Nemzet Fejlesztési Programban (DNFP) megfogalmazott célkitűzésnek megfelelően jelentős mennyiségű európai uniós és magyar költségvetési forrás lesz új vezetékes hálózatok kiépítésére. Az új generációs hozzáférési hálózat (NGA) nélküli területeken megvalósuló infrastruktúra-fejlesztésekhez 68 milliárdos vissza nem térítendő támogatás, illetve 10 milliárdos beruházási hitel áll rendelkezésre. Emellett a kormány döntése szerint 6,9 milliárd forintnyi támogatás jut magyar költségvetési forrásból a Közép-Magyarország régióban megvalósuló projektek támogatására.”

Forrás:
Az internetezők harmada használja profin a netet; Világgazdaság Online/MTI; 2015. július 29.
Több netes ismeretre vágynak a magyarok; Világgazdaság Online; 2015. július 30.

A bejegyzés kategóriája: Internet, társadalom
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.