Ezermilliárd forintot hagyunk feleslegesen az adóhivatalnál

„Jóval több pénzt utalnak át az adófizetők az államnak, mint amennyit a jogszabályok alapján kellene. Az adóhivatal a múlt hónap végén összesen ezermilliárdos túlfizetést tartott nyilván, másfél millió magánszemély mellett majdnem négyszázezer cég is rótt le feleslegesen kisebb-nagyobb összegeket. Némelyek ugyanakkor hosszú időn keresztül sem tesznek semmit pénzük visszaszerzéséért.

Nehéz eltalálni, pontosan mekkora összeget kell az adóhivatalnak közteher gyanánt átutalni – erre lehet következtetni a hatóság augusztusi statisztikájából. Eszerint a múlt hónap végén nem kevesebb, mint ezermilliárd forintnyi túlfizetést tartott nyilván a szervezet, az adófizetők tehát ennyivel róttak le többet a kelleténél. A summa tizede, százmilliárd forint magánszemélyektől származott, míg a gazdasági élet hazai szereplői kilencszázmilliárddal fizettek be többet aktuális kötelezettségeiknél. A polgárok, az egyéni vállalkozók rendszerint a személyi jövedelemadónál, az evánál és az egészségügyi hozzájárulásnál tévesztik el a pontos értéket, a vállalkozások pedig leginkább a forgalmi, a társasági vagy a szociális hozzájárulási adó ügyében esnek túlzásba. Előfordul emellett az is, hogy a munkáltatók több jövedelemadót vonnak le és fizetnek be alkalmazottaik béréből.

A túlfizetéshez vezető okok – a tapasztalatok szerint – változatosak, sokfélék lehetnek. Egyesek biztosra akarnak menni, mások viszont azért fizetnek be többet adó címén, mert egyszerűen elszámolják magukat. S az is megeshet, hogy némelyek a szabályok értelmezésé­ben követnek el hibát. Talán meglepő, de az adatok szerint a túlfizetés ügyével kifejezetten sokaknak kell foglalkozniuk: kisebb-nagyobb összegeket másfél millió magánszemély és megközelítőleg négyszázezer cég rótt le az utóbbi időben feleslegesen, esetleg idő előtt. Pénzt tehát majdnem kétmillió adózó várhat vissza az adóhatóságtól.

– A túlfizetést az érintettek visszakérhetik – ezt már a (NAV) szóvivője mondta a Magyar Idők érdeklődésére. Kis Péter András ugyanakkor felhívta rá a figyelmet: a pluszban lerótt összegek visszatérítését csak – törvényben – meghatározott ideig kérelmezhetik a cégek és a magánszemélyek. Akármilyen ok is vezessen a túlfizetéshez, az minden ügyben azonos, hogy az érintetteknek a szükséges lépések megtételéhez öt év áll a rendelkezésükre. Az időszak számítása kapcsán pedig jó tudni, hogy a periódus annak az esztendőnek az utolsó napján kezdődik el, amelyikben a pénzt az adófizető az első alkalommal igényelhetné vissza.

Az adóhivatal szóvivőjénél ezek után arról érdeklődtünk, mi történik akkor, ha az ötéves időszak eltelik. A pluszban lerótt összeg végérvényesen elvész, másképpen fogalmazva: visszavonhatatlanul az államé lesz? – Bizonyos esetekben igen – felelt Kis Péter András, majd megjegyezte: két eset képzelhető el. Ha az adózónak – az elévülés időpontjának másnapján – van köztartozása, úgy túlfizetését beszámítják, fizetnivalója így csökkenhet, esetleg el is tűnhet. Amennyiben viszont nincs kiegyenlítetlen kötelezettsége, az adóhivatal törli a túlfizetést, így az elévülés után pénz semmilyen keretek közt nem járhat vissza a magánszemélynek, a gazdasági szereplőnek. Ezek alapján érdemes megvizsgálni, hogy az adófizetők figyelmetlensége, feledékenysége, esetleg nemtörődömsége nyomán – az elévülések miatt – évről évre mekkora összegekhez jut a közkassza. Vagyis mennyi pénzt adunk oda mindenféle kötelezettség nélkül. Két esztendővel ezelőtt, 2013-ban például összesen 5,3 milliárd forintot ajándékoztak az adófizetők ilyen formán az államnak. Tavaly a summa alacsonyabb volt, de így is kitett 2,7 milliárd forintot, az idei, év közepéig kiszámított tétel pedig további másfél milliárdra rúgott.

Kevesebb mint három esztendő alatt tehát nagyjából tízmilliárd forinttal gazdagodott így az államkincstár.”

Forrás:
Ezermilliárd forintot hagyunk feleslegesen az adóhivatalnál; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2015. szeptember 19.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.