Támogatható Pest megye különválása Budapesttől

„Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője…lapunknak beszélt arról is, hogy szerinte az okmányirodák és kormányablakok hálózatával sikerült közelebb vinni az ügyek intézését a polgárokhoz. A hivatalvezetőt…Pest megye és Budapest esetleges szétválásáról is kérdeztük.

– Négy éve működnek kormányhivatalok és kormányablakok Magyarországon. Milyenek a tapasztalatok?
– Praktikum – ez a szó írja le a legjobban a hivatalok működését. A cél az volt, hogy az állami feladatok egy helyre kerüljenek. Ez nem önmagáért megvalósított centralizáció, ahogy az ellenzék láttatja, hanem az államigazgatási ügyek hatékonyabb, gördülékenyebb intézése. A kormányhivatalok és a kormányablakok rendszerének az a lényege, hogy minden állami ügyet el tudjunk intézni egy helyen, egy időben. A visszajelzések pozitívak. Azt igazolják, hogy volt értelme az átalakításnak. Gyorsabb és olcsóbb lett az ügyintézés, az állam közpénzt spórol. Az első néhány évben több mint 60 milliárd forintot sikerült ezzel megtakarítani.

– Ezek szerint a korábbi rendszer lomha és pazarló volt?
– A korábbi nagy bürokratikus rendszert felszámoltuk. A kormányhivatalokat megelőzően, a korábbi struktúrában minden hivatalnak volt egy vezetője, annak legalább egy helyettese, rengeteg volt a szolgálati gépkocsi és a további vezetői poszt. A kormányhivatal létrejöttével egy vezető maradt, a szolgálati gépkocsik száma radikálisan csökkent, olcsóbb lett az infrastruktúra fenntartása. A legutóbbi, április elseje utáni intézkedés az volt, hogy a környezetvédelem és a bányakapitányságok is a kormányhivatalhoz kerültek. A vezetői létszám drasztikusan csökkent. Az 1,3 millió lakosú Pest megyében korábban 315 vezetői állás volt, ami mostanra 174-re csökkent, pedig egy 3000 fős hivatalról beszélünk. Természetesen az egyes vezetői posztokhoz nagyon nagy felelősség társul.

– Mikor nyílik meg az összes kormányablak?
– Közel 300 ablak fog működni az országban. Reményeink szerint 2016-ban mindegyiket át tudjuk adni. Fő szabály szerint minden járási székhelyen lesz, de vannak kivételek. És ezt most pozitív értelemben mondom. Például Pest megyében, Budaörsön is van kormányablak a járásközpont, Budakeszi mellett. Tahitótfaluban adtunk át néhány hete egy kormányablakot, ami szintén nem járási székhely. Itt a földrajzi adottság, a Szentendrei-sziget határozta meg a fejlesztést.

– És mi lesz az okmányirodákkal? Megmaradnak a 300 kormányablak átadása után is?
– Az okmányirodákat az önkormányzatoktól vettük át a járások megalakulásakor. Az elmúlt évtizedekben, 1990 után mindenki tapasztalhatta, hogy az állam folyamatosan feladatokat rakott az önkormányzatokra, de finanszírozást nem biztosított hozzájuk. Sokan emlékeznek rá, hogy régen a rendőrségre kellett menni útlevélért, jogosítványért, személyi igazolványért. Az 1990-ben megalakult önkormányzatok átvették ezeket a feladatokat, és létrehozták kezelésükre az okmányirodákat. Pedig az előbb említett feladatok döntő többsége nem önkormányzati feladat. Az állam a járások kialakításával visszavette ezt a feladatkört. Az okmányirodában továbbra is el lehet intézni mindent, amit eddig, a kormányablak pedig egy még szélesebb körű közigazgatási szolgáltatóegység.

– Nem lenne jobb, ha az internetes ügyfélszolgálatokat fejlesztenék?
– Sokak szerint ez a jövő. Nem szeretnénk azonban abba a hibába esni, mint egy korábbi kormány, amely számolatlanul költötte a pénzt, és a „tyúkólban” is internetet akart. A világhálós elérhetőség csak az egyik részét jelenti a megoldásnak. Három vonalon nyújtunk szolgáltatást. Az elektronikus ügyfélkaput folyamatosan fejlesztjük. Mindenhol és minden ügycsoportra szeretnénk internetes lehetőséget biztosítani. A lehetőségen van a hangsúly, mert sokan továbbra is ragaszkodnak a személyes ügyintézéshez. Ezekben az esetekben az okmányirodák és a kormányablakok nyújtanak teljes körű szolgáltatást. A harmadik pillér az ügysegédi rendszer, ami a legkisebb falvakban, tanyákon működik. A munkatársunk hetente akár többször is, megadott időben személyesen kimegy a településre, felvértezve a megfelelő informatikai és ügyviteli felszereléssel. Felveszi az igényeket, és néhány nap vagy egy hét múlva már a kész papírokkal, iratokkal tér vissza. Szó szerint a kapuig megyünk. Nem mi akarjuk megmondani, ki hogyan intézze az ügyeit. Mindegyik lehetőséget fejlesztjük. Fontos még, hogy a korábbi „röghözkötöttséget” is megszüntettük. Minden ügyet el lehet intézni a lakóhelyünktől távol, másik járásban is.

– Tud mondani olyan ügycsoportot, ahol a praktikumot a gyakorlatban is érzékelheti az ügyfél?
– Jó példa a működésre a hadigondozottak és hadiárvák ellátásáról szóló törvény végrehajtása. Az igénylők számára, akik ma már mind idősek, nagy könnyebbséget jelent, ha nem nekik kell utánajárniuk egy-egy hiányzó dokumentumnak. A hivatalok között ezt mi elintézzük. Szó szerint arra törekszünk, hogy ne az ügyfél, hanem a papír utazzon.

– Mit szól Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter felvetéséhez, hogy 2021-től elválna egymástól Budapest és Pest megye?
– A probléma valós. A Demszky-korszakban a központi régióba érkező minden uniós pénzt szinte az utolsó fillérig elszívta Budapest. Majd a 2010-es kormány- és főpolgármester-váltással változott a helyzet. A központi kormányzat most úgy intézi a fejlesztési források elosztását, hogy míg a többi régiót döntően brüsszeli forrásokból fejleszti, addig a központit belföldiekből (mivel az uniós forrásokból egy brüsszeli döntés nyomán Pest megye nem részesülhet a főváros miatti fejlettségéből adódóan). A hátrányokat 2020-ig ezzel sikerült kiegyenlíteni, így semmilyen lemaradástól sem kell tartania a megyében élő 1,3 millió és a fővárosban élő 1,7 millió embernek. Ami a szétválást illeti, a Pest Megyei Kormányhivatal minden változást támogat, ami hozzájárul a megyében élők körülményeinek javításához és a megyei vállalkozások fejlesztéséhez. Az államszervezet megyei szintű közhivatalaként mindig is a kormány által meghatározott struktúrában hajtjuk végre állami feladatainkat.”

Forrás:
Támogatható Pest megye különválása Budapesttől; Baranyai Gábor; Magyar Idők; 2015. október 5.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, területfejlesztés
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.