Borsod-Abaúj-Zemplén megye: egyre népszerűbbek a kormányablakok

„Demeter Ervin az elmúlt esztendők során sokat tett az ügyfélközpontú és hatékony területi államigazgatás megvalósításáért. Kormánymegbízottként 2011 óta vezeti a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt. Az elmúlt négy évben elvégzett munkáról és a hivatal előtt álló további feladatokról kérdeztük.

− Ön a kezdetektől résztvevője a megyei közigazgatás átszervezésének. Melyek voltak a kormányhivatal „felépítésének” legfontosabb pillanatai?
Ha megnézzük, hogy honnan indultunk el, hová jutottunk, az jól szemlélteti a megtett utat. 2011. január elsején nyitottak az első kormányhivatalok, 14 szakigazgatási szerv integrálásával, és akkor kezdték meg működésüket az első kormányablakok. A megyénkben a legelső Miskolcon, a megyeszékhelyen létesült, és 31 ügykör intézésére volt alkalmas. Hogy szemléltessem a fejlődést, az idén szeptember elején a Szikszón megnyílt járási kormányablak már közel 380 ügy intézésére alkalmas. Ezt a változást érzékelik az ügyfeleink is. Mindezek mögött persze sok munka áll, az elmúlt négy év során jelentős integráció történt, egységes szerkezetűvé váltak a hivatalok, csökkentek a vezetői szintek. Tehát egy kisebb, integráltabb, gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést biztosító államigazgatási szerv jött létre. Szeretnénk elérni azt, hogy az ügyintézőink minél több területen legyenek jártasak. Komoly informatikai fejlesztések történtek, s jelentős lépéseket tettünk az e-közigazgatás felé is.

− Léteznek-e a megyei kormányhivatalnak speciális feladatai?
− A megyék közül Borsod-Abaúj-Zemplénben van a legtöbb település, szám szerint 358. Sok kistelepülés sok önkormányzattal, és ez a törvényességi felügyeleti munkában kiemelten nagy feladatot jelent nekünk. Valamennyi önkormányzatunknak segítenünk kell abban, hogy a saját feladatait törvényes keretek között végezze. De a megyében zajló számos nagyberuházás, például a Miskolc−Kassa autópálya megépítése is jó néhány államigazgatási pluszfeladattal jár, a kisajátítási eljárásoktól kezdve egészen a használatbavételi engedélyek kiadásáig. Speciális feladatnak mondható az is, hogy mivel a megyében sok a képzetlen munkaerő, az álláskeresőket be kell vonnunk a közfoglalkoztatásba, illetve segíteni igyekszünk őket abban, hogy előbb-utóbb piaci körülmények között tudjanak elhelyezkedni. Ezt a munkát a kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya végzi, illetve koordinálja.

− Említette a kormányablakok kialakítását. Mennyit szeretnének még nyitni a megyében?
− A megyében összesen 19 kormányablak lesz, s talán még ebben az esztendőben megnyitjuk valamennyit. Minden járási székhelyen létesül kormányablak, s azokon kívül még Abaújszántón, illetve Miskolcon összesen három.

− Az „egyablakos” ügyintézésről hogyan vélekednek az ügyfelek, milyenek a visszajelzések?
− Azt tapasztalom, hogy az ügyfelek szeretik és értékelik a gyors ügyintézést. A kormányablakoknál dolgozó kollégák többsége fiatal, friss szemlélettel. Nekik az a dolguk, hogy az ügyintézés zökkenőmentes és ügyfélbarát legyen. Tehát nem a jogszabályok maximális betartása az elsőrendű feladatuk, hanem az ügyek megnyugtató elintézése, természetesen az adott jogszabályi keretek között. Megoldásokat kereső és megoldásokat találó munkatársak dolgoznak nálunk.

Milyen feladatok állnak még önök előtt?
− A tervezett kormányablakok megnyitásával nem ér véget a hazai közigazgatás szervezeti integrációja, hiszen kormányzati szinten most vizsgálják, hogy további nagy szervezetek munkája miképpen integrálható a kormányhivatali működésbe. Mert ugye az eredeti elképzelés az volt, hogy országos szinten csak stratégiaalkotási és jogalkotási feladatok maradjanak, az ügyek intézése viszont megyei szinten történjen. Elképzelhető tehát, hogy a kormányhivatalok szerkezeti felépítése és infrastruktúrája tovább fog bővülni, illetve erősödni.

− Ha előretekintünk, mit gondol, öt-tíz-tizenöt év múlva mennyire változtatja meg a kormányhivatalok működését az e-ügyintézés?
− Pillanatnyilag ott tartunk, hogy a kistelepülésekre a kormányhivatalok ügyintézői járnak ki a maguk informatikai felszereléseivel, ügysegédeknek hívjuk őket, és begyűjtik az adatokat. Ők azokat már ma is elektronikusan dolgozzák fel. Talán 2018-ig eljutunk odáig, hogy hazánkban teljessé válik az internethozzáférés. A kormányhivatalokban folyamatosan és fokozatosan zajlanak a fejlesztések az e-ügyintézés irányába. Persze napjainkban is egyre több ügy intézhető elektronikus úton. Az ügyfél online bejelentkezik, és a szükséges adatlapok megjelennek előtte az elektronikus felületen. S mi is elektronikus formában továbbítjuk azokat. Napról napra haladunk előre.”

Forrás:
Egyre népszerűbbek a megyében a kormányablakok; Pannónia kincsei; 2015. október 29.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.