Skip to main content
jogközigazgatás: magyar

Interjú Kozma Péterrel, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalt vezető megyei kormánymegbízottal

Szerző: 2015. november 1.No Comments

„A közösségnek szánt figyelem és tisztelet segít a jó döntések meghozatalában.
Az államalapítás, vagy az 1870-es megyetörvény óta nem volt példa olyan horderejű változásra, mint amilyet a jó állam koncepciójával 2010-ben indított el a kormány a Magyary Program keretében – méri történelmi pillanatokhoz a közigazgatási rendszer átalakítását Kozma Péter.

Hogyan tekint ma vissza a kormánymegbízotti hivatal átvételére?
KOZMA PÉTER: A jogszabályi hátteret a kormányhivatalokról és a járási hivatalokról szóló törvények teremtették meg, melyek elkészítésének én is részese, és jogalkotóként döntéshozója is voltam. Ezzel a törvényi kerettel, szervezeti struktúrával, benne az integrált szakigazgatási szervekkel és munkáltatói jogkörrel vettem át a feladatkört, amellyel Magyarország miniszterelnöke kitüntetett.

Miből áll egy kormánymegbízott munkája?
KOZMA PÉTER: A kormánymegbízott a kormány megyei képviselője, ha úgy tetszik: kinyújtott jobb keze. Legfontosabb feladata a kormányzat által megfogalmazott társadalompolitikai célok érvényesítése a közigazgatásban, egyben visszajelzésekkel is él arról, hogyan hatnak a gyakorlatban a célok elérésére hozott jogszabályok, melyek szorulnak módosításra, s melyek azok, amelyek hatályon kívül helyezését javasolják a társadalom különböző szegmenseiből: a magán-, az üzleti vagy közszférából. Nagyon fontos az elmondottak alapján az élettel lépést tartó jogszabályok megalkotása és a deregulációs folyamat is.

Volt már példa erre?
KOZMA PÉTER: Számos jogszabály-módosítást tettünk már a kormány asztalára, s van olyan, amit el is fogadtak, legutóbb például az adóigazgatási eljárási törvény módosítását érintően. A kormányhivatalhoz érkező javaslatokat normaszövegbe öntjük és felterjesztjük, most például a Parlament előtt lévő, bürokrácia csökkentését célzó törvénycsomaghoz, vagy az állampolgárok személyes adataival összefüggő kérdésekhez kapcsolódva.

A közigazgatási rendszer átalakítása hosszú folyamat, az idén is hozott változásokat.
KOZMA PÉTER: Valóban újabb mérföldkövet hozott ez év áprilisának első napja: az addig önálló szakigazgatási szervek, igazgatóságok főosztályi besorolással integrálódtak. Ezzel egyszerűbbé, átláthatóbbá vált az irányítás, szűkült a vezetői szintek köre, a 190-nél is több vezetői hatáskör egyharmadával csökkent. Külső, eddig önálló szervezeteket is integráltunk: ilyen a környezetvédelmi felügyelőség, mely Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályként működik, vagy a Magyar Államkincstár családtámogatással foglalkozó része is a Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály részeként került a kormányhivatal szervezeti rendszerébe.

A dolgozói elégedettség a közszférában is döntő kérdés. Ön hogy viszonyul ehhez?
KOZMA PÉTER: Megbecsült, magasan képzett, felkészült munkatársakkal tudjuk csak ellátni a küldetést, ezért életpályamodell kidolgozásával kíván gondoskodni az állam azon tisztviselőkről, akik magas színvonalú szakmai teljesítményt nyújtanak. Reményeim szerint 2016 júniusában hatályba léphet a közszolgálati életpályáról szóló törvény, melynek végrehajtására már 23 milliárd forint megszavazott keret áll rendelkezésre a jövő évi költségvetésben. A kormánytisztviselők, mint tavaly karácsonykor és az idén húsvétkor, a közelgő ünnepekre is – a vezetők kivételével – egyszeri, 25 ezer forintos cafeteriajuttatást kapnak.

A kormánymegbízottra a kiemelt beruházásoknál külön feladat vár.
KOZMA PÉTER: Megyénkben három ilyen beruházás jelent kiemelt feladatot számomra: a LEGO nyíregyházi gyárának bővítése, az Interspan újraindítása Vásárosnaményban és a kisvárdai atlétikai pálya megépítése. A kormánymegbízott saját hatáskörében személyesen felügyeli, hogy a szükséges hatósági engedélyek mielőbb rendelkezésre álljanak, és koordinációs szerepet játszik az építtető, a beruházó, a tervező, a műszaki ellenőr és a szakhatóságok között.

Az emberek nemcsak ajtókon, hanem ablakokon is kopogtatnak, amiből egyre többet nyitnak.
KOZMA PÉTER: Az előző ciklusban úgynevezett első generációs kormányablakokat alakítottunk ki. Az okmány­irodák bázisán új, második generációs kormányablakokat fejlesztünk, és volt olyan nap, amikor egyszerre a megye három településén négy új kormányablakot vehettek birtokba az állampolgárok. A fejlesztés eredményeként ez év végére valamennyi helyszínen korszerű informatikai háttérrel várják, szolgálják ki a környéken élő embereket. Ez egybevág azzal a célunkkal is, hogy javítsuk a munkatársaink munkakörülményeit, erre megyénkben további 475 millió forintot fordítunk még az idén. Így újulhat meg többek között a mátészalkai és a kisvárdai foglakoztatási osztályunk, a nyírbátori földhivatal osztály, s további, hatósági feladatok ellátására szolgáló épületek. Jövőre egymilliárd forintot fordítunk épületek korszerűsítésére, energiatakarékos megoldásokra, míg Kemecsén 260 millió forintból egy új járási hivatalt építhetünk.

Mit érzett megbízatása első évében a legnagyobb kihívásnak?
KOZMA PÉTER: Az integrációs folyamat lezárását úgy, hogy az elismerten jól dolgozó, megbecsült kollégák ne anyagi, erkölcsi, morális és presztízsveszteséggel éljék ezt meg. Egyébként nap mint nap kihívás a feladatok határ­időre teljesítése, ahogy azt megszabja a területi közigazgatásért felelős miniszter, a kormány, vagy olykor maga a miniszterelnök.

Politikai és hivatali munkát is végzett eddig – minek tartja magát?
KOZMA PÉTER: Leginkább társadalompolitikusnak, aki a jog és az alkotmányosság mentén dolgozik a kormányzati célok megvalósításért a közjó érdekében. A közjó összefügg a sikerrel: azt tartom sikernek, ha mások hasznára tudok és tud az egész szervezet tenni. Segítünk megoldani az emberek problémáit, erre a szolgálatra fel kell készülnie minden kollégának.

Van-e erre kormánymegbízotti ars poetica?
KOZMA PÉTER: Magyary Zoltán fogalmazta ezt meg rendkívül tisztán és érthetően 1930-ban: „A politika bizonyos állami célok elérésének a művészete, a közigazgatás e célok elérésnek az eszköze. A kettő úgy viszonylik egymáshoz, mint a zenében a kompozíció és az előadás. A zenei kompozíció is csak a hangszer közvetítésével juthat a fülekhez. Így a politikai célokat is csak a közigazgatás útján lehet megvalósítani.” Ha úgy tetszik, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal esetében 2000 tagú a „zenekar”, összhangban kell dolgoznunk…”

Forrás:
Közigazgatás – történelmi pillanatokkal; Nyéki Zsolt; Kelet.hu; 2015. október 29.