Skip to main content
gazdaságközigazgatás: magyarmédiaművelődés

Digitális egységes piac: első lépések az online tartalmak elérhetőségének növelésére és a korszerűbb szerzői jogi szabályok kialakítására

Szerző: 2015. december 10.No Comments

Az EU szerzői jogi szabályainak hozzáigazítása a digitális kor követelményeihez

A digitális egységes piacra vonatkozó stratégia megvalósításának részeként a Bizottság ma ismerteti azt a javaslatát, amely lehetővé teszi az európai polgárok számára, hogy külföldön is hozzáférjenek bizonyos online tartalmakhoz, valamint az EU szerzői jogi szabályainak korszerűsítéséről szóló cselekvési tervet.

Jelenleg előfordulhat, hogy az európai polgárok az EU-n belül utazva nem tudnak hozzáférni egyes, a hazájukban megvásárolt online szolgáltatásokhoz: filmekhez, sportközvetítésekhez, zenéhez, e-könyvekhez vagy játékokhoz. Az online tartalomszolgáltatások határokon átívelő hordozhatóságáról szóló mai rendeletjavaslat ezen korlátozások feloldására irányul, lehetővé téve, hogy az uniós polgároknak külföldi tartózkodásuk idején is rendelkezésükre álljanak azok a digitális tartalmak, amelyeket megvásároltak vagy amelyekre előfizettek saját országukban. A tartalmak határokon átnyúló hordozhatósága mint új uniós fogyasztói jog várhatóan 2017-ben valósul meg, ugyanabban az évben, amikor a roamingdíjak is megszűnnek az EU-ban (sajtóközlemény). Rendeletjavaslatról lévén szó, elfogadása után azt mind a 28 EU-tagállamban közvetlenül kell majd alkalmazni.

Ezen túlmenően a Bizottság ma felvázolta jövőképét a korszerű uniós szerzői jogi keretről. Ez az „előzetes politikai koncepció” a következő hat hónapban fog jogalkotási javaslatokká és szakpolitikai kezdeményezésekké alakulni a nyilvános konzultációk során megfogalmazott elképzelések figyelembevételével.

Összességében a Bizottság azt szeretné elérni, hogy az európai polgárok jogszerű tartalmak széles kínálatához férjenek hozzá úgy, hogy közben a szerzők és a jogok birtokosai erősebb védelemben és méltányos díjazásban részesüljenek. A korszerűbb európai jogi keret létrejöttéből olyan fontos területek is profitálni fognak, mint az oktatási, a kulturális vagy a kutatási és innovációs ágazat.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök kijelentette: „Hét hónappal ezelőtt a digitális tartalmak egységes piacának gyors megvalósítását ígértük. Ma bemutatjuk az első javaslatokat. Gondoskodni akarunk a tartalmak határokon átívelő hordozhatóságáról. Lehetővé kell tenni, hogy ha valaki jogszerűen vásárol tartalmakat – filmeket, könyveket, labdarúgó-mérkőzéseket vagy tévésorozatokat –, ezeket Európán belül bárhova szabadon magával vihesse. Ez valódi változást jelentene, ahhoz foghatót, mint amit a roamingdíjak megszüntetésével vittünk véghez. A mai napon egyúttal felvázoljuk az EU modern szerzői jogi rendszerével és annak fokozatos megvalósításával kapcsolatos jövőképünket is. Célunk a kulturális tartalmak elérhetőségének növelése, egyszersmind az alkotók támogatása. Erősíteni kívánjuk az európai kutatási-fejlesztési tevékenységeket is, például szöveg- és adatbányászati technológiák alkalmazásával. A digitális tartalmak egységes piaca a digitális korban magának helyet követelő Európa víziója. Ma ennek a megvalósításába fogunk bele.”

Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „A mai rendeletjavaslat egy nagyívű reform első lépése. Bízom a társjogalkotókban, hogy munkájuk nyomán 2017-re valósággá válik a hordozhatóság az európai fogyasztók számára, akik így az EU-n belül utazva mindenütt élvezhetik kedvenc tartalmaikat, és roamingdíjak felszámolásától sem kell tartaniuk, ezek ugyanis 2017 közepére meg fognak szűnni. Cselekvési tervünk kijelöli a további reformlépések irányát a jövő év tavaszára: olyan szerzői jogi környezetet akarunk teremteni, amely tisztességes és ösztönző, megjutalmazza a kreativitásba befektetett munkát, és megkönnyíti az európaiak számára a digitális tartalmak jogszerű elérését és használatát. A piaci platformok és online közvetítők szerepével kapcsolatban zajló munka szintén segíteni fog abban, hogy a terv konkrét javaslatokká alakuljon.”

A Bizottság ma emellett új szabályokat javasol az európai internetes vásárlók eredményesebb védelme, és a határokon átnyúló kereskedelmet folytató vállalkozások megsegítése érdekében (sajtóközlemény). Ezek együtt a májusban bemutatott digitális egységes piaci stratégiához kapcsolódó első jogalkotási javaslatok.

Korszerűbb, európaibb szerzői jogi keret
A Bizottság cselekvési terve négy egymást kiegészítő, egyformán fontos pillérre épül. Egyúttal meghatározza a szerzői jogok hosszú távú jövőképét is (lásd a közleményről szóló adatlapot és a részletes kérdéseket és válaszokat).

1. A tartalmak elérhetőségének növelése EU-szerte
A kulturális javakhoz való hozzáférés javítása terén a tartalom hordozhatóságáról szóló, ma elfogadott szabályok jelentik az első lépést. Nézzünk pár példát: A MyTF1 online film- és sorozatszolgáltató francia ügyfelei nem tudnak új filmeket kikölcsönözni, ha éppen üzleti úton Angliában járnak. Egy holland Netflix-előfizető a szomszédos Németországban csupán a német fogyasztóknak kínált filmeket tudja megnézni. Ha pedig továbbutazik Lengyelországba, akkor már a Netflixen semmit sem tud nézni, hiszen a szolgáltatás Lengyelországban nem elérhető. A jövőben ez nem így lesz. Az EU-n belül utazó felhasználók hozzá fognak férni zenéikhez, filmjeikhez és játékaikhoz ugyanúgy, mintha otthon lennének (lásd az új szabályokról szóló adatlapot).

A konkrét javaslatok jövő tavasszal jelennek meg. Célunk az optimálisabb tartalomáramlás, hogy az európaiak nagyobb kínálatból válogathassanak, erősödjön a kulturális sokszínűség, a kreatív ágazat pedig több lehetőséghez jusson. A Bizottság (a műholdas műsorsugárzásról és a vezetékes továbbközvetítésről szóló irányelv felülvizsgálatával) javítani kíván az online televízió- és rádióműsorok határokon átnyúló terjesztésén, és meg akarja könnyíteni a tartalmak határokon átnyúló elérésére vonatkozó engedélyek kiadását. A Bizottság abban is segítséget fog nyújtani, hogy a kereskedelmi forgalomba már nem hozható alkotások új életre keljenek.

Az európai mozi szélesebb közönséghez való eljuttatása érdekében a Bizottság továbbra is támaszkodik a Kreatív Európa programra. A cselekvési terv innovatív eszközök kifejlesztését is előirányozza. Ilyenek például az online keresőmotorok „európai aggregátora” vagy a csupán néhány tagállamban elérhető filmek terjesztését segítő „engedélyezési csomópontok”.

2. Kivételek a szerzői jogi szabályok alól az inkluzív és innovatív társadalom érdekében
A Bizottság ki kívánja dolgozni a szerzői jog alóli legfontosabb uniós kivételeket. A kivételek – meghatározott körülmények között – a jogtulajdonos előzetes engedélye nélkül is lehetővé teszik a szerzői jog által védett alkotások felhasználását. A Bizottság felül fogja vizsgálni az uniós szabályokat annak érdekében, hogy megkönnyítse a kutatók számára a „szöveg- és adatbányászati” technológiák alkalmazását a nagyméretű adatállományok elemzésekor. Az oktatás szintén kiemelt kérdés. Például az online tanfolyamon oktató tanárokra jobb és világosabb, egész Európában érvényes szabályoknak kell vonatkozniuk. A Bizottság a fogyatékkal élőket is segíteni szeretné abban, hogy több alkotáshoz férjenek hozzá (ezt célozza a marrakesh-i szerződés). Végül a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogyan csökkenthető a jogbizonytalanság azon internetfelhasználók esetében, akik fényképeket töltenek fel épületekről vagy állandó köztéri műalkotásokról (vö. a jelenlegi panorámaszabadsággal).

3. Tisztességesebb piaci feltételek biztosítása
A Bizottság fel kívánja mérni, hogy az alkotók és a kreatív iparág munkája eredményeként létrejövő jogvédett alkotások online hasznosítására vonatkozó engedélyek megfelelőek-e és és megfelelő díjazást biztosítanak-e. Más szavakkal, meg fogja állapítani, hogy az említett alkotások online felhasználásából származó haszon tisztességesen kerül-e elosztásra. Ebben az összefüggésben a Bizottság meg fogja vizsgálni a hírgyűjtő szolgáltatások szerepét. A Bizottság arányos megközelítést kíván alkalmazni: nem szándéka a hyperlinkek megadóztatása; azaz a felhasználóknak nem kell szerzői jogdíjat fizetniük pusztán azért, mert megosztottak szerzői jog hatálya alá eső tartalmakat. Az uniós és nemzeti kompetenciák figyelembevételével a Bizottság azt is végig fogja gondolni, hogy szükség van-e uniós szintű megoldásokra a jogbiztonság, az átláthatóság és a kiegyensúlyozottság növeléséhez a szerzők és előadók díjazását szabályozó uniós rendszer tekintetében. Az általános vitához jelentősen hozzá fognak járulni a platformokról és online közvetítőkről jelenleg zajló nyilvános konzultáció eredményei.

4. A kalózkodás elleni küzdelem
A tartalom szélesebb körű elérhetősége a kalózkodás elleni küzdelmet is segíteni fogja, hiszen az európaiak 22%-a véli úgy, hogy az illegális letöltés akkor fogadható el, ha nincs jogszerű alternatívája hazájában. De a Bizottság még ezen is túlmegy: átfogó koncepciója részeként, amely mindenfajta szellemitulajdon-jog jobb érvényesülését célozza, az egész EU-ban gondoskodni fog a szerzői jogok megfelelő betartatásáról. 2016-ban kidolgoz egy európai keretet a pénzmozgások követésére annak érdekében, hogy a kalózkodásból hasznot húzó vállalkozások pénzforgalmát blokkolni tudja. Ebbe az összes jelentős partnert (jogok tulajdonosait, reklám- és pénzforgalmi szolgáltatókat, fogyasztói szervezeteket stb.) be szeretné vonni azzal a céllal, hogy 2016 tavaszára sikerüljön megállapodásra jutni. A Bizottság szeretné optimalizálni a szellemitulajdon-jogok betartatásáról szóló uniós szabályokat, ezért a mai napon – első lépésként – nyilvános konzultációt kezdeményez a jelenlegi jogi keret értékeléséről és korszerűsítéséről. A Bizottság azt is mérlegelni fogja, hogyan lehet hatékonyabbá tenni az illegális tartalmak online közvetítők általi eltávolítását.

A szerzői joggal kapcsolatos hosszú távú jövőkép
A jövőben az EU-ban a szerzői jogi jogszabályok – nemzeti jogalkotók és bíróságok általi – hatékony és egységes alkalmazása épp olyan fontos lesz, mint maguk a szabályok. Noha ma még nem adottak ahhoz a feltételek, hogy az EU-ban a szerzői jogi szabályok egyetlen szerzői jogi kódexben és cím alatt legyenek összefoglalva, a jövőre nézve azonban erre kell törekednünk.

Háttér-információk
A digitális technológiák radikálisan megváltoztatták a kreatív tartalmak elérésének, létrehozásának és terjesztésének módját. Az EU-ban az internetfelhasználók 49%-a hallgat zenét, néz videókat vagy játszik online módon. Közülük sokan – különösen a legfiatalabbak – elvárják, hogy akkor is így tehessenek, amikor az EU-n belül egyik országból a másikba utaznak. Ezek a trendek várhatóan tovább erősödnek 2017-től, amikor a roamingdíjak megszűnésének köszönhetően az európaiaknak kevesebbet kell fizetniük, ha egy másik tagállamban mobil eszközükről az internetre kívánnak csatlakozni (sajtóközlemény). Az európai iskolák és egyetemek lelkesen csatlakoznak az e-oktatáshoz, a kutatók fejlett tartalombányász-technikákat akarnak használni, a kulturális örökséggel foglalkozó intézmények pedig digitalizálni szeretnék gyűjteményeiket. A szerzői jogokhoz erőteljesen kötődő ágazatok (ide tartozik például a média, a könyvkiadás, a zeneipar vagy a televíziós műsorszórás) több mint 7 millió embernek adnak munkát Unió-szerte. Alapvető igény, hogy ezek a munkavállalók olyan környezetben dolgozhassanak, amely készen áll az új kihívásokkal való szembenézésre. A legtöbb szerzői jogi szabály azonban még 2001-re nyúlik vissza, így sok olyan vonatkozásuk van, amelyek az európai digitális egységes piac létrehozásának perspektívájában nem állják meg a helyüket. Ez az oka annak, hogy a Bizottság az uniós szerzői jog korszerűsítését is beépítette a májusban bemutatott digitális egységes piaci stratégiába.

Előrelépés a digitális egységes piac felé
A szerzői jogra és a digitális szerződésekre vonatkozó mai új szabályok (sajtóközlemény)az első olyan jogalkotási javaslatok, amelyek a digitális egységes piaci stratégia részeként látnak napvilágot. A Bizottság a jövő év végéig összesen 16 kezdeményezést fog bemutatni.
A mai javaslatok kiegészítik a digitális egységes piac kiépítése terén nemrég elért jelentős előrelépéseket: a roamingdíjak 2017. júniusi megszűnéséről szóló megállapodást, a hálózatsemlegesség uniós jogba történő beépítését (sajtóközlemény) és az internetes biztonság erősítését EU-szerte (sajtóközlemény). A Bizottság erőteljesen dolgozik azon, hogy az uniós adatvédelmi szabályok megerősítéséről is sikerüljön az év végéig politikai megállapodást tető alá hozni.

További információk
A ma elfogadott dokumentumok:
Rendelet az online tartalmak belső piacon belüli, határokon átnyúló hordozhatóságának biztosításáról
A rendeletet kísérő hatásvizsgálat
Közlemény – A korszerű, európaibb szerzői jogi keret felé

GYIK:
Kérdések és válaszok az EU szerzői jogi szabályainak korszerűsítéséről

Tájékoztató adatlapok:
Utazás digitális tartalmakkal az EU-ban
A digitális kor követelményeinek megfelelő európai szerzői jog

További hasznos linkek:
Weboldal a digitális egységes piacról és (#DigitalSingleMarket)
A Bizottság 16 kezdeményezése az európai digitális egységes piac létrehozására (2015. május 6.)
Andrus Ansip, digitális egységes piacért felelős alelnök weboldala és (@Ansip_EU)
Günther H. Oettinger, digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos weboldala és (@GOettingerEU)
Jean-Claude Juncker politikai iránymutatása
A Bizottság munkaprogramja a 2016. évre

Forrás:
A Bizottság első lépései az online tartalmak elérhetőségének növelése és a korszerűbb szerzői jogi szabályok felvázolása felé; Európai Bizottság; IP/15/6261; 2015. december 9.