A kancellárok többsége nem partner, és ez napi feszültségekhez vezet

„A kancellárok többsége nem partner, és ez napi feszültségekhez vezet – mondta a HVG Diploma különszámának Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, a Pécsi Tudományegyetem rektora. Úgy véli, az egyetemek pénzügyi urait is rá kell kényszeríteni az együttműködésre, és finomhangolás nélkül a kancellária rendszer az egész felsőoktatás számára hátrányos lesz.

HVG: A nyilvánosság számára úgy látszik, hogy miközben folyamatos az ötletelés a felsőoktatásról, az érintettek csak elszenvedői a változásoknak. Az egyetemek tapasztalata szerint hogyan vált be például a kancellári rendszer?
B. J.: Orvos vagyok, és egy ilyen típusú embernek komoly segítség is lehet, ha jön egy profi menedzser, és az ügyintézést végzi. Voltak bizonyos megkötéseink, de már az előző MRK-elnökség alatt azt mondtuk, hogy jöjjön a kancellária-rendszer, végül aztán kevésbé szimpatikusan alakult a törvényi szabályozása. Benne van ugyan a törvényben, hogy az egyetem első embere a rektor, ugyanakkor alig maradt hatásköre. Gyakorlatilag díszfunkcióvá tették a rektori posztot, ami nem azért nem jó, mert hatalmi mámorban szenvednének a rektorok. Szerintem egyetlen felsőoktatási intézményt sem az alapján választanak a hallgatók, hogy milyen a gazdálkodása, a pénzügyi helyzete. A diákokat az érdekli, hogy milyenek az oktatók, milyen tudományos eredményeket tud felmutatni az egyetem, mennyit ér az ott szerzett diploma. Ugyanakkor a kancellárokat felruházták annak a jogával, hogy a szenátusi döntéseket is annullálhatják, ha az a gazdálkodással vagy a működtetéssel kapcsolatos. Ezt a vétójogot azóta sem tudom elfogadni, ettől függetlenül persze ez így történik.

HVG: A gyakorlatban az egyetemek számára milyen problémákat okozott a kancellári rendszer? A rektoroknak van lehetőségük az ügyek befolyásolására?
B. J.: A kancellárok döntő többsége biztosan kiváló szakember, de nem a felsőoktatásból érkezett, tehát nem ismeri a felsőoktatás működését, egy-egy intézményét sem. Ezért időnként testidegenként mozognak egy ilyen szervezetben. Azzal a kancellárral nincsen semmi gond, amelyik igazán jót akar tenni az egyetemnek, partnerként viselkedik, tanácsokat kér, és ez alapján dönt. De nem minden kancellár ilyen, és ez komoly feszültségekhez vezethet. Nagyon sok kancellár kipaterolta a régi embereket, és hozta helyettük az övéit, kialakítva egy saját hatalmi szisztémát. Ha jól működik, akkor ez senkit nem zavar, de az nem jó, ha egy beszerzés például több mint fél évig eltart, vagy ha a pályázati pénzekből visszatartanak jelentős százalékokat. Ezek megtörténnek, emiatt napi feszültségek alakulnak ki. A rendszer bevezetése sikeres volt, mert nem bukott bele a felsőoktatás, ugyanakkor ha a finomhangolást nem végezzük el, a kancellária-rendszer az egész felsőoktatás számára hátrányos lesz.

A teljes interjú a HVG Diploma különszámában.”

Forrás:
„Ilyen alapon bármire kitehetjük, hogy egyetem”; Eduline; 2016. január 6.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, művelődés
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.