Digitális transzformáció: a digitalizáció társadalmi hatásai és következményei

„ Ingyenes konferencia a digitális transzformációnak nevezett ipari forradalomról.
Időpont: 2016. február 11., 09.00 – 14.00 óra
Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia, Díszterem

Az MTA és az IVSZ közös szervezésben február 11-én Digitális transzformáció: A digitalizáció társadalmi hatásai és következményei címmel tart jövőbe néző konferenciát. Az előadók alaposan és őszintén elemzik a gép-ember viszony alakulását, bemutatják, hogy a társadalom, az egyén és vállalat szintjén mit jelent a digitális transzformáció. A technológia fejlődése exponenciális, az emberi egyén azonban továbbra is lineáris életet él. Mi történik a negyedik ipari forradalom után?

Rövid idő alatt rengeteget változtunk mi magunk is és közben olyan gépeket, szoftvereket, technológiákat hoztunk létre, amik alapjaiban változtatják meg a hétköznapokat is. Az ipari forradalmak idején mindig új modellek jönnek létre, ahogy volt az a gőzgép, elektromosság és a számítástechnika megjelenésekor – a digitális transzformációnak nevezett ipari forradalom viszont a következő 20 évben több változást hozhat, mint amennyit az egész emberi társadalom eddig átélt. Ez az exponenciális fejlődés sajátossága, amit emberként nehéz megélni, hiszen a technológia és a társadalom ugyan exponenciálisan fejlődik, de mi emberek továbbra is lineáris életet élünk.

Az emberek és a mainál is „okosabb” technológiák egyre nagyobb átfedésbe kerülnek, az Internet of Things, vagyis a dolgok internete már nem csak egy elméleti paradigma, hanem a jelen valósága. A mesterséges intelligencia, robotok pedig már nem csak tudományos-fantasztikumok, kuriózumok, hanem a működő gazdaság nagyon fontos részei. A robotok ára drasztikusan csökken, miközben a képességeik gyorsan fejlődnek. Az egy évvel ezelőtt még csak divatos elektromos autó, a Tesla, pár hónapja egy szoftverfrissítés után képessé vált arra, hogy önmagát vezesse, ehhez minden szenzor már eleve benne volt az autóban. Néhány hete pedig már egyedül leparkol és ha kell előáll a garázsból. Az exponenciális technológiai növekedésre nem kell több bizonyíték, a kérdés az, hogy az egyének vagy éppen országok hogyan reagálnak a szoftverek és gépek evolúciójára, a valós idejű információk és bárhol elérhető adatok jelenségére.

Ebben a helyzetben rendkívüli fontossággal bír, hogy Magyarország szellemi- és anyagi erőforrásait a gazdaság fejlesztésében olyan területekre koncentrálja, amelyeken hagyományosan sikeres, kiemelkedő szellemi tőkével és tapasztalatokkal rendelkezik. A Magyar Tudományos Akadémia és az IVSZ: Szövetség a Digitális Gazdaságért közös szervezésében induló konferencia sorozat célja is az, hogy feltárja hazánk üzleti és tudományos lehetőségeit a következő évekre. Az akadémiai és az infokommunikációs szektor neves előadói közösen mutatnak utat az ember és gép viszonyának kezelésére, a szoftver alapú üzlet és a digitális-globális kultúra megértésére.

DIGITALIZÁLÓDÓ TÁRSADALOM – SZOFTVER, GÉP, EMBER, TUDÁS
A konferencia vezérelőadója a svájci író-jövőkutató, Gerd Leonhard, akit a Wired magazin 2015-ben a tecnhológiai világ 100 legmeghatározóbb személyisége közé választott. Előadásában nem is messzire, 2020-ig tekint előre, de a munka, munkahely, tudás, tanulás mégis egészen más szabályok szerint működik majd, mint amit ma ismerünk.

Frank Buytendijk, a Gartner vezető elemzője szintén kritikus változásokra hívja fel a figyelmet – a vállalatok egészen idáig arra törekedtek, hogy kitalálják a megfelelő módszert céljaik elérésére, most viszont már az a kérdés, hogy mit kezdjenek a hatalommal, amit a technológia a kezükbe adott. A globális adatszolgáltatók részletesebb és pontosabb adatokkal rendelkeznek az emberekről, helyekről, folyamatokról, tárgyakról, mint amit bármelyik sci-fi elképzelt – ráadásul ezt a tudást nem zárják kerítésen belül, hanem a technológia egy társadalmi infrastruktúrává válik, amit minden ember közösen birtokol.

Pléh Csaba, Széchényi-díjas magyar pszichológus, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja is ezen az úton indítja el gondolatait, a digitalizáció jelentős hatással van az emberre, az egyénre – a forradalom egy lehetőség, ami egy új önmegvalósításhoz is vezethet, de akár negatívan szcenáriók is megvalósulhatnak. Vajon a túl hatékony információ elérés, a közös tudás egy sikeresebb társadalmat, vagy elidegenedést hoz?

Rab Árpád, vezető társadalom, néprajz és digitális kultúra kutató is arra keresi a választ, hogy vajon mi a célja a technológiai ugrásnak. Véleménye szerint nem más történik, minthogy az emberiség ismét felülírja kulturálisan önmagát, ahogyan a korábbi ipari forradalmak vagy nagyobb paradigmaváltások idején is megtörtént. A cél nem maga a technológia, nem az összekapcsolódás, hanem a család, munka, élet fogalmainak újraértelmezése olyan megoldások mentén, mint a Facebook, Über vagy AirBnB. Valójában nem okosvárosokra törekszünk, hanem jól kiszolgált okos emberekre.

A konferencia további programjában hallhatnak még a résztvevők előadásokat a digitális adatkor dilemmáiról, a technológiai innováció és a vállalati termelékenység viszonyáról és helyzetéről, illetve a tanulás, kreatív gondolkodás, problémamegoldás digitalizálódásáról.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.”

Forrás:
Digitális transzformáció: a digitalizáció társadalmi hatásai és következményei; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, társadalom, technika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.