Skip to main content
gazdaságszakirodalom

Az MSZ EN ISO/IEC 17021-1 magyar nyelvű megjelenése

Szerző: 2016. január 17.No Comments

„Az MSZT 2016. február 1-jei dátummal magyar nyelven is megjelenteti az EN ISO/IEC 17021-1:2015 Megfelelőségértékelés. Irányítási rendszerek auditját és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények. 1. rész: Követelmények szabványt.

A szabvány általános követelményeket támaszt a minőségirányítási, a környezetközpontú vagy más irányítási rendszerek tanúsítását és auditját végző testületekkel szemben. E követelmények betartásának célja annak biztosítása, hogy a tanúsító testületek az irányítási rendszerek tanúsítását felkészülten, következetesen és pártatlanul végezzék, és ezáltal előmozdítsák az ilyen testületek elismertségét és az általuk kibocsátott tanúsítványok nemzeti és nemzetközi szintű elfogadását.

A szabvány tartalma
A 4. fejezet leírja a hiteles tanúsítás alapelveit, köztük az új alapelvet a kockázatalapú megközelítést. Az alapelvek hozzásegítik a felhasználót a tanúsítás lényeges jellemzőinek megértéséhez. Az alapelvek önmagukban nem jelentenek auditálható követelményeket. Az 5–10. fejezet tartalmazza a tanúsító testületre vonatkozó követelményeket. A 10. fejezet kétféle lehetséges módot ír le, amellyel a tanúsító testület bizonyíthatja, hogy irányítási rendszert működtet, amellyel a szabvány követelményeit következetesen teljesíti. Az A melléklet előírja az auditorok és az egyéb személyek számára szükséges ismereteket és készségeket, amely a szabvány normatív részét képezi. A további mellékletek tájékoztató jellegűek.

Fő változások

  • Megerősíti azokat a követelményeket, amelyek teljesítésével javul a tanúsító testület működése és szervezeti szabályozása, pl. a távoli irodák, és személyzet működésének ellenőrzése (6.2. szakasz), a tanúsítási döntést meghozók feletti szervezeti felügyelet (9.5. szakasz).
  • A kockázatalapú megközelítés új alapelvként jelenik meg (4.8. szakasz), kezelni kell az érdek-összeférhetetlenséggel kapcsolatos kockázatokat (5.2.3. szakasz). Az érdekelt felekkel való kiegyensúlyozott konzultáció szükséges, de a pártatlansági bizottság nem követelmény. A pártatlanságra vonatkozó veszély elfogadott mérséklése lehet, ha legalább 2 év eltelik pl. a belső audit (5.2.6. szakasz) vagy irányítási rendszer tanácsadása (5.2.7. szakasz) végzésének időpontjától.
  • Módosulnak az információval kapcsolatos követelmények. Nem követelmény az érvényben lévő tanúsítások jegyzéke. A tanúsításra való hivatkozáskor a csomagoláson egy nyilatkozat (de tanúsítási jel nem!) megengedett, de a nyilatkozat semmi esetre sem sugallhatja azt, hogy a terméket, a folyamatot vagy a szolgáltatást tanúsították ily módon (8.3.3. szakasz).
  • Az auditprogram és az audittervek kidolgozásakor a műszak alatt zajló tevékenységeket figyelembe kell venni (9.1.3.5. szakasz). Összehangolták az auditálási és a tanúsítási ciklust, mindkettőnek a hivatkozási dátuma a döntés időpontja. A kezdeti tanúsítást követő első felügyeleti auditot a tanúsítási döntés meghozatalától számított 12 hónapon belül le kell folytatni (9.1.3.3. szakasz).
  • Az auditidőt (3.16. szakasz) és az audit-időtartamot (3.17. szakasz) a szakkifejezések között meghatározták (az auditidő a tervezéstől a jelentés elkészítéséig, az audit időtartama a nyitó értekezlettől a záró értekezletig tart). Az audit időszükségletének indoklása hangsúlyos követelmény (9.1.4.3. szakasz).
  • Ha az újratanúsítás sikeresen befejeződött a meglévő tanúsítás lejárati ideje előtt, az új tanúsítás lejárati ideje a meglévő tanúsítás lejárati idején alapulhat (9.6.3.2.3. szakasz). Ha a lejárat előtt a tanúsító testület nem fejezte be a megújító auditot, vagy nincsenek helyesbítve és igazolva a jelentős nemmegfelelőségek, az újratanúsítás nem javasolható, és a tanúsítás érvényessége nem hosszabbítható meg (9.6.3.2.4. szakasz). A lejáratot követően hat hónap engedélyezett az újratanúsításra, ellenkező esetben egy 2. szakaszt kell lefolytatni (9.6.3.2.5. szakasz).
  • A tanúsítványok más testülettől való átvételére és az auditjelentésre vonatkozóan új követelményeket az 9.1.3.4. és az 9.4.8.3. szakasz ad meg.

Az ISO/IEC 17021-es szabványcsalád
Az ISO/IEC 17021-es szabványcsalád egyre bővül, a már megjelent tagjai a következők:
ISO/IEC TS 17021-2 a környezetközpontú irányítási rendszerekre;
ISO/IEC TS 17021-3 a minőségirányítási rendszerekre;
ISO/IEC TS 17021-4 az esemény fenntarthatóságának irányítási rendszereire;
ISO/IEC TS 17021-5 a vagyongazdálkodási irányítási rendszerekre;
ISO/IEC TS 17021-6 az üzletmenet-folytonossági irányítási rendszerekre;
ISO/IEC TS 17021-7 az országúti forgalom biztonságának irányítási rendszereire.

A szabványcsalád tagjai közül az alábbiak magyar nyelven megvásárolhatók a Magyar Szabványügyi Testületnél:
MSZ ISO/IEC TS 17021-2:2013 Megfelelőségértékelés. Irányítási rendszerek auditját és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények. 2. rész: Kompetenciakövetelmények környezetközpontú irányítási rendszerek auditálásához és tanúsításához
MSZ ISO/IEC TS 17021-3:2014 Megfelelőségértékelés. Irányítási rendszerek auditját és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények. 3. rész: Kompetenciakövetelmények minőségirányítási rendszerek auditálásához és tanúsításához

Áttérés az új szabványra
Az ISO és a Nemzetközi Akkreditálási Fórum (International Accreditation Forum, IAF) kétéves átmeneti periódust határozott meg, ezért a tanúsító testületeknek 2017. június 15-ig kell működésüket és folyamataikat összhangba hozniuk az új szabvány követelményeivel.

A szabványok megrendelhetők és megvásárolhatók az MSZT Szabványboltjában vagy megrendelhetők a kiado@mszt.hu e-mail-címen a Megrendelőlap kitöltésével.”

Forrás:
Az MSZ EN ISO/IEC 17021-1 magyar nyelvű megjelenése; Magyar Szabványügyi testület; 2016. január