Skip to main content
gazdaságinformatikatechnika

Smart Farming – A mezőgazdaság digitalizációja

Szerző: 2016. február 1.No Comments

„…A XXI. század nyersanyaga az adat
A tőzsdei kapitalizáció alapján a világ 5 legértékesebb cége közül három (Apple, Google, Microsoft) egyértelműen a digitalizációhoz köthető. Míg az Apple és a Microsoft kifejezetten kézzelfogható termékeket forgalmaz, addig a Google esetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Ma a világon senki más nem gyűjti és dolgozza fel az adatokat olyan intenzitással és hatékonysággal, mint azt a Google teszi. Ha egy átlagfelhasználó az interneten bármit tesz, az a Google előtt általában nem marad rejtve és többek között az irányított keresési eredményekben és célzott reklámokban manifesztálódik. Információ természetesen nem csak az interneten van, hanem mindenhol, így a mezőgazdasági termelés során is rengeteg adat keletkezik, melyek jelentős részéről tudomást sem veszünk. A Smart Farming alapja, hogy ezeket az adatokat ne hagyjuk hasznosulatlanul elveszni, hanem építsük be a termelési és a döntési folyamatokba, hiszen a cél a fenntartható, gazdaságos termelés. Jóllehet az adat nem helyettesíti sem a vetőmagot, sem a műtrágyát, de hiányát sem lehet többlet inputanyaggal kompenzálni. Természetesen a rendelkezésre álló adat csak annyit ér, amennyit hasznosítunk belőle. Ha nem tudjuk megfelelő módon gyűjteni, tárolni, idegenektől megvédeni, és kiértékelni, akkor olyan mintha nem is lenne. Addig amíg az adatok gyűjtése és tárolása tisztán technikai kérdés, az adatok védelme és különösen azok kiértékelése komoly szaktudást feltételeznek. A Smart Farming nagy mértékben felértékeli a tudást, az “úgy csináljuk, ahogy mindig is szoktuk” mentalitás összeegyeztethetetlen a digitális mezőgazdasággal. Az adatok pont azért vannak, hogy a termelés bármely szakaszában gyorsan és pontosan beavatkozhassunk az optimális folyamat érdelében. Digitális gazdaság és ezen belül Smart Farming sem lesz tudás alapú társadalom nélkül. Az információ új információt generál és erre a kihívásra csak az tud megfelelően reagálni, aki kész élete végéig tanulni, az új dolgokra nyitottnak lenni, ez a digitalizáció egyik nagy kockázata az egyes ember szemszögéből. Az újkori írástudatlanság neve digitális analfabetizmus. Szakmák fognak nyomtalanul eltűnni a süllyesztőben és új eddig ismeretlen szakmák fognak megjelenni. A másik nagy kockázat a digitális önrendelkezés elvesztése, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy az én személyes és/vagy üzemi adataim illetéktelenek számára is hozzáférhetőek. Az illetéktelenek fogalmát elég tágan lehet értelmezni, ebbe éppúgy belefér a titkosszolgálatok adathalászata, mint a közvetlen konkurensek vagy akár hatóságok, hivatalok hozzáférése bizalmas, adott esetben üzleti titkokat tartalmazó adatokhoz. A digitális önrendelkezés alapja, hogy az üzemi és személyes adataim fölött én gyakoroljam az ellenőrzést és csak az általam kontrollált módon kerüljön az máshoz. Nem kell itt feltétlenül nagy dolgokra gondolni, kérdezte már valaki, hogy egy felhőalapú szolgáltatásnál melyik országban van a szerver, ott milyen az adatvédelem jogi helyzete, ki férhet hozzá az adataihoz, titkosítva vannak-e az adatai a távoli szerveren, vagy egy esetleges betörés után minden olvasható formában letölthető-e onnan? Mi történik, ha a szolgáltató csődbe megy, esetleg csak lekapcsolja a szervert? Vagy a kedvenc példám az e-mail: Gondolom azzal mindenki tisztában van, hogy az e-mail információvédelme nagyjából a postai levelezőlappal azonos, azaz bízunk benne, hogy a postai dolgozók csukott szemmel dolgozzák fel őket és senki még véletlenül sem pillant rá, nehogy elolvassa. Bizalmas információkat vélhetőleg senki sem írna meg levelező lapon partnereinek. Akkor miért levelezünk titkosítás nélkül? Gyakorlatilag minden valamirevaló e-mail kliens, még az okostelefonon is támogatja a titkosítást, csak használni kellene, hiszen már tudjuk, hogy az adat a XXI. század nyersanyaga és az ára nem fog úgy esni, mint a kőolajé.

A precíziós gazdálkodás az első lépés a Smart Farming irányába
Az elmúlt években a növények termesztésének technológiája döntően a GPS jelek használatának függvényében változott. A nagy pontosságú navigáció, a gépek automatikus vezérlése a precíziós gazdálkodás technikai alapfeltétele. Precíziós gazdálkodásról szigorú értelemben akkor beszélhetünk, ha helyspecifikus információkkal dolgozunk és az egyes anyagok kijuttatását is helyspecifikusan végezzük. A precíziós gazdálkodás sem képzelhető el komoly adatgyűjtés és feldolgozás nélkül, ezért a szoftver ugyanúgy alapfeltétele mint a GPS jel. Ha változtatható tőszámmal szeretnénk vetni, vagy műtrágyát helyspecifikusan kijuttatni, akkor először is olyan információkra van szükségünk, mely a kijuttatandó anyagmennyiséget szakmailag megalapozza. Ma már számtalan lehetőségünk van a tábláinkat nagy pontossággal feltérképezni, hogy részletes és helyspecifikus információkkal rendelkezzünk azokról. Dolgozhatunk hozamtérképekkel, GPS támogatással végzett talajvizsgálatokkal, Talking Fields térképekkel, de nitrogénszenzorokkal készített NDVI térképekkel is, hogy néhány elterjedtebb formát említsünk. Természetesen minél komplexebb kép áll egy tábláról rendelkezésre, annál összetettebb feladat az optimális döntés meghozatala. A precíziós gazdálkodás elterjedése együtt fog járni a magas szintű szaktanácsadással is. Ma már sok üzemben nem a technikai végrehajtás lehetősége a limitáló tényező, hiszen a géppark ezeket a funkciókat már nagyon sok esetben tudja, hanem az információk interpretálásának a korlátai akadályozzák a precíziós gazdálkodásra való áttérést. Ezen a helyzeten sokat segíthet egy intuitív módon használható döntéstámogató szoftver, mellyel egyszerűen készíthető kijuttatási (applikációs) térkép. A precíziós gazdálkodás már napjainkban is lehetővé teszi a környezettudatos és költséghatékony gazdálkodást. A precíziós gazdálkodás és a Smart Farming között nem létezik éles választóvonal, az előbbi feltétele a másiknak.

Smart Farming az intelligens mezőgazdaság
A digitalizáció általánossá válásával a precíziós gazdálkodás fokozatosan átalakul és ennek a folyamatnak az eredménye a Smart Farming. Mint már említettük, nem lehet éles határvonalat húzni a precíziós gazdálkodás és a Smart Farming közé. Ha a traktorunkra egy nitrogénszenzort szerelünk, mely valós időben képes a műtrágyaszót vezérelni, miközben mi a tábláról rendelkezésre álló távérzékelési adatok alapján egy applikációs térkép segítségével tovább finomítjuk a műtrágyaszóró vezérlését, akkor ez precíziós gazdálkodás vagy Smart Farming? Mai ismereteink alapján az egyik következő Smart Farming alkalmazás a dolgok internetének (IoT) megjelenése lesz a termelésben. Itt elsősorban különböző szenzorokra kell gondolni, melyek az általuk mért értékeket az interneten keresztül folyamatosan küldik egy szerverre, de akár egymás között is kommunikálhatnak és bizonyos akciókat önállóan is elindíthatnak. Ennek jó példája lehet olyan szenzor, mely meteorológiai-, talaj, vagy éppen növényélettani paramétereket mér. Persze a terménytárolóban is lehetnek olyan szenzorok, mely a minőségi paramétereket folyamatosan monitorozzák és az adatokat összegyűjtik. A Smart Farming egyik sajátossága a nagymennyiségú adat koncentrált gyűjtése, kezelése és feldolgozása (Big Data). A GPS és a széles sávú internet mellett kulcstechnológia lesz az adatfeldolgozás, a középpontba pedig a szoftver kerül. A Smart Farming szempontjából kiemelten fontos, hogy a termelés és feldolgozás különböző fázisaiban keletkező információk összekapcsolhatók legyenek. A különböző gyártók és szolgáltatók által generált adatoknak átjárhatóknak kell lenni, nem ragadhatnak be egy egy multinacionális cég ökoszisztémájába. A Smart Farming a termelés egész folyamatát lefedi és egyben összefogja ezért standard megoldásokra és szabványokra kell alapulnia…”

Forrás:
Smart Farming – A mezőgazdaság digitalizációja; Gyódi Péter; Smart Farming blog; 2016. január 22.