Az internetes támadások második leggyakoribb célpontja a közigazgatás

„ Az internetes támadások második leggyakoribb célpontja a közigazgatás, ezért fontos, hogy a közigazgatási rendszer legkisebb eleme is megfelelően felkészült legyen informatikailag – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa. Krasznay Csaba hozzátette: Magyarország felkészültsége a nem uniós szomszédok miatt is különösen fontos.
“Az érintett iparágak közül a pénzügyi szektor után gyakorlatilag a közigazgatási szektort tartják annak a területnek, ahol a legtöbb informatikai támadást szenvedik el az intézmények” – közölte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa.

“Magyarországon egyre több ilyet lehet látni, ami alapvetően jó hír. Ez azt jelzi, hogy kezd meglenni az a tudatosság, ami segít abban, hogy a támadásokat, az informatikai incidenseket az érintett kollégák felismerjék” – magyarázta.

“Nagyban segített ebben a 2013-as információbiztonságról szóló törvény, amely kötelezővé tette az állami és önkormányzati szervek számára, hogy kialakítsák az információbiztonsági folyamatokat. Illetve nagyon sokat segít az is, hogy megvan az az állami intézményrendszer – a Nemzeti Kibervédelmi Intézet -, ahova ezek a jelentések be tudnak futni, és ahol segíteni tudnak az incidensek kezelésében” – mondta Krasznay Csaba.

Mint elmondta, a legtöbb esetben hagyományos kártékonykód-fertőzésről, más néven vírusfertőzésről van szó. Ennek oka többek között, hogy a dolgozók nem feltétlenül ismerik azokat az alapvető információbiztonsági szabályokat, amik segítenek megelőzni a fertőzéseket. Így letöltenek vagy futtatnak olyan file-okat, vagy egy pendrive-on behoznak olyan kártékony kódokat, amelyekkel utána meg tudják fertőzni az intézményt is.

“A közigazgatásban jellemző a zsaroló vírus is, hiszen ugyanolyan végfelhasználók dolgoznak ott is, mint bárhol máshol, akik ugyanúgy el tudják szenvedni a támadást” – tette hozzá.

“Emellett jellemzőek a célzott támadások is. A célzott támadásoknál elsősorban nem Magyarország szokott a célpontja lenni, hanem Magyarország, mint egy nagyobb szövetség – az Európai Unió vagy a NATO – tagja. Volt például olyan támadás, ami magyar külképviseleteket érintett, más európai uniós külképviseletekkel egyetemben. De több olyan kártékony kód is volt, amit ugyan Magyarországon találtak meg, de láthatólag nem magyarországi célpont ellen indítottak. Úgy is lehet mondani, hogy letesztelték ezeket a vírusokat Magyarországon, hogy azt később a Szovjetunió volt tagországaiban vessenek be” – ismertette.

“Látni kell, hogy Magyarország nagyon közel áll Ukrajnához, és az Ukrajna-Oroszország viszonylatában a mostani feszültségek nemcsak a valódi térben, hanem a kibertérben is megjelennek. Így a konfliktus valamiféle szele óhatatlanul hozzánk is idevetődik” – fogalmazott.

“Emellett tipikus az is, amit a sajtó úgy szokott tálalni, hogy az Iszlám Állam megtámadta valamelyik intézményt. Amikor valamiféle nem védett honlapot módosítanak, és rájuk valamilyen propagandaszöveget tesznek ki, informatikai tekintetben valójában nagyon pici problémát okoznak, de kellemetlenek. Sokkal nagyobb hangja van, ha valamelyik állami szerv honlapját módosították, de valójában ez problémát nem okoz” – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa.”

Forrás:
A közigazgatást éri az egyik legtöbb kibertámadás; InfoRádió; 2016. február 6.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.