“az állam a mi szolgánk és ne mi legyünk az állam rabszolgái”

„Az ország versenyképességének javítását és gazdaságának növelését célozza a bürokráciacsökkentés – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az MTI-nek adott interjúban. Lázár János egy Albert Einstein idézettel foglalta össze a bürokráciacsökkentés alapelvét: “az állam a mi szolgánk és ne mi legyünk az állam rabszolgái”.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a jelentős bürokrácia az oka annak, hogy miközben a többi visegrádi ország versenyképessége folyamatosan javul, Magyarországon ez a növekedés nem elég dinamikus. Szerinte az állam elhízott, ezért lassú, így lemarad a versenyben. A bürokrácia csökkentésével javulnak a nemzetközi versenypozícióink is – fogalmazott.

A kontinens versenyképességi tartaléka a közép-európai régióban van, ezért Magyarországon mind a bürokratikus intézmények és hivatalnokok, mind az egy-egy területet érintő jogszabályok számát csökkenteni kell ahhoz, hogy a GDP-növekedés 2018 után is 2-4 százalék körül legyen – tette hozzá.

A miniszter elmondta, hogy más országok lényegesen kisebb apparátussal dolgoznak, és Magyarországnak ezen a téren is el kell érnie a visegrádi országok vagy az Európai Unió átlagát.

Fenntarthatatlan az, hogy a foglalkoztatottak között az állami alkalmazottak aránya mintegy 20 százalékos, miközben Lengyelországban arányuk nem éri el a 10 százalékot, és Csehországban is 13 százalék alatt van – közölte Lázár János.

A Miniszterelnökség ezért olyan új kormányzati modellre tesz javaslatot, amelyben a központi államirányítás, a stratégiaalkotás és a döntéshozatal minisztériumokba szerveződik, míg a területi szintű államigazgatás a járási és kormányhivatalokba kerül.

A közigazgatási rendszer átalakításának első lépéseként felállított járási és kormányhivatali rendszer mára mindenki számára bizonyította a hatékonyságát. A kormányablakok segítségével olcsóbb, gyorsabb és egyszerűbb lett az ügyintézés.

Az államszervezetben a probléma elsősorban nem lent, hanem fenn van, felfelé haladva egyre nagyobb és átláthatatlanabb az állam. A legtöbben a központi államigazgatás mintegy 90 intézményében dolgoznak – tette hozzá, rámutatva arra, hogy ezért tett javaslatot az 50 ezer embert foglalkoztató 73 háttérintézmény átszervezésére.

“Ma már sokkal inkább úgy tűnhet: nem a minisztériumnak van háttérintézménye, hanem a háttérintézménynek van minisztériuma” – jegyezte meg, példaként említve az agrártárca egyik hivatalát, ahol többen dolgoznak, mint a minisztériumban, vagy a mintegy hatszáz fős Oktatási Hivatalt, emlékeztetve: a területtel foglalkozó államtitkárság mindössze ötvenfős.

Megszűnnek azok az intézmények, amelyeknek működtetése drága és felesleges. Ezeknek feladatait a jövőben a minisztériumok vagy a kormányhivatalok látják el, a részletekről azonban még zajlanak a tárgyalások a tárcákkal – fűzte hozzá.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztér például az Emberi Erőforrási Minisztériumában vagy a gazdasági tárcánál működhet tovább – mondta Lázár János, kiemelve: a struktúra megváltozása nem jelenti az adott intézmény által ellátott feladat megszűnését, csupán azt hatékonyabb, olcsóbb és ésszerűbb keretek között biztosítja az állam.

A háttérintézményekkel kapcsolatos döntések az év közepéig megszületnek. Ezután áttekintik a zártkörűen működő állami részvénytársaságokat – közölte. A miniszter kijelentette: a Miniszterelnökség létszámleépítésre is javaslatot tesz.

Lázár János a járási és kormányhivataloknál július 1-jéig, valamint 2017 januárjáig 10-15 százalékos létszámkorrekciót tart szükségesnek, vagyis a jelenlegi 36 ezer helyett 30 ezernél kevesebbre csökken a létszám szűk egy éven belül.

A július 1-jével a tárcákba olvadó háttérintézményeknél 20 százalékos leépítés várható, a jövő évi költségvetésben pedig további 15 százalékos csökkentéssel számol a Miniszterelnökség a minisztériumoknál. Az így megtakarított forrás a tárcáknál marad, amely az eredményesebb hivatali munkára ösztönző, későbbi béremelések fedezete lehet majd – hangsúlyozta Lázár János.

A miniszter elismerte: a járási és kormányhivataloknál ez azt jelenti, hogy több feladatot kevesebb ember lát majd el. Jelezte ugyanakkor, hogy zajlik a járási hivatalok fejlesztése, a már átadottakkal együtt májusig 270 új kormányablak létesül.

Emlékeztetett az ott dolgozók életpályamodelljére is, amelynek eredményeként júliustól fokozatosan emelkedik a járásokban dolgozók bére, összesen 50 százalékkal. 2017 januárjától a kormányhivatali dolgozókra kerül sor, a háttérintézmények átszervezésével pedig összkormányzati szinten nyílik lehetőség a tisztviselők béremelésére – mondta Lázár János.

Arról is beszélt, hogy az elbocsátottaknak több lehetőséget is nyújt a kormányzat. Javaslata szerint az év második felében önként távozók a végkielégítésük összegének két-háromszorosát, akár fejenként 5-10 millió forintot is kaphatnak, ha vállalják, hogy tíz éven belül nem lépnek vissza az állami szolgálatba, hanem a versenyszférában érvényesítik tudásukat. A kormány ezért folyamatosan egyeztet a piaci szféra képviselőivel is.

Lázár János úgy ítélte meg: az alacsony munkanélküliségnek köszönhetően a most kilépők jó eséllyel helyezkedhetnek el máshol. Ezt segítendő Karrier Híd 2 néven programot is indít az állam: támogatást, adó- vagy járulékkedvezményt nyújt azoknak a munkaadóknak, akik állami szolgálatból kilépőket vesznek fel. A nyugdíjba vonulók álláshelyét sem fogják betölteni – tette hozzá.”

Forrás:
A bürokrácia csökkentésével javulnak a nemzetközi versenypozícióink is; Miniszterelnökség; 2016. február 5.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.