„Ha lassan is, de feltartóztathatatlanul haladunk a hazai egészségügy komplex digitalizálása felé. Az intézmények először önkéntes alapon, majd jövőre már kötelező jelleggel csatlakoznak a szolgáltatási központhoz.
Rövidesen megkezdődik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) program próbaüzeme. A mintegy 10 milliárd forint beruházással, három uniós program keretében épülő szolgáltatási központ lehetővé teszi a teljes hazai egészségügy egységes alapokon történő elektronizálását, beleértve a kórházi, a szakorvosi járóbeteg- és a háziorvosi ellátást, valamint a gyógyszertárakat. A 2016 tavaszán induló próbaüzem során a közfinanszírozott egészségügyi intézmények saját döntésük alapján, megadott ütemezés szerint csatlakozhatnak a rendszerhez, kezdhetik el használni a különböző funkciócsoportokat. Az önkéntes időszak lezárulása után, várhatóan 2017 első negyedévében indul az éles üzem, kötelező csatlakozással.
Folyamatos bevezetés
Az EESZT működésének egyik sarkalatos pontja az intézményekben működő, meglehetősen heterogén szoftverpark és a központi rendszer illesztése. Jelenleg a kórházak piacának közel 100 százalékát öt meghatározó szállító fedi le, a szakorvosi rendelőkben azonban ennél színesebb a paletta. Lényegesen többféle információs rendszer található az alapellátásban, de a legváltozatosabb képet kétségtelenül a patikák mutatják. Az elkövetkező hónapokban tehát rendkívül komoly feladat hárul az információs rendszerek szállítóira, üzemeltetőire.– A csatlakozás megkönnyítését szolgálja a folyamatos bevezetés. A szállítóknak alaposan meg kell ismerniük a központi rendszert, hogy a lehető legkevesebb zökkenővel valósulhasson meg a csatlakozás. Tudomásom szerint ezen a téren már történtek lépések. Viszonylag keveset tudunk azonban arról, miként történik majd az intézményi folyamatok átalakítása. Az e-egészségügyi rendszer – az e-beutalók, e-leletek, e-profilok, e-receptek stb. – bevezetése ugyanis elengedhetetlenné teszi az intézményi folyamatok egy részének megváltoztatását. Itt szintén sok múlik az egészségügyi információs rendszerek szállítóin, azon, hogy ők hogy tudják a saját felületükön keresztül úgy közvetíteni az új rendszert, az új funkciókat, hogy az átállás minél kevesebb zavart, változást jelentsen a felhasználók számára – fogalmaz Engi Csaba, az IVSZ Ehealth munkacsoportjának vezetője.
Folyamatosság várható – többek között – a papíralapú dokumentumok megszüntetésében. Elképzelhetetlen például, hogy az e-receptek bevezetésével egyik napról a másikra megszűnjenek a mindenki által jól ismert vények, de a hirtelen váltás a többi területen sem járható út.
Opt-out jellegű adatbázis
Az EESZT alapkoncepciója szerint minden páciens egészségügyi adatai központi adatbázisba kerülnek (erről törvény rendelkezik). Ezen adatokhoz – a megfelelő jogosultságok birtokában – webes felületről, tehát bárhonnan hozzá lehet férni. Maga a beteg és a vele kapcsolatos dokumentációk tehát elválnak egymástól. A cél, hogy ne fordulhasson elő információhiány, ha a beteg elfelejti vagy például egy baleset alkalmával nem tudja magával vinni korábbi leleteit.– Vannak országok, például Finnország és Csehország, ahol a hazai gyakorlatnak megfelelő, központi adatbázist építenek, és vannak olyanok is, például Ausztria, Németország és Belgium, ahol elosztott adatbázisokban gondolkoznak. Mindkét modell mellett lehet érveket és ellenérveket találni. Egy központi adatbázisból kétségtelenül gyorsabban és nagyobb megbízhatóság mellett szolgálhatók ki a kérések, és adott esetben a beruházás megtérülési ideje is rövidebb. A részleteket ugyan nem ismerjük, de annyit tudunk, hogy az adatbiztonságról, a hozzáférés-biztonságról az egyik alaprészrendszer gondoskodik. Az EESZT opt-out jellegű, azaz arról kell nyilatkozni, ha valaki az adataihoz való hozzáférést le akarja tiltani. Azok, akik nem élnek ezzel a jogukkal, számos finomhangolással állíthatják be, hogy kiknek milyen szintű hozzáférést engednek meg. Nyilvánvalóan vannak aggályok a Magyarországon bevezetendő rendszerrel kapcsolatban, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy Európa más, hasonló gyakorlatot követő országaiban is sikerült kezelni a problémákat. Nagyon lényeges, hogy társadalmi szinten kellő figyelem kísérje a folyamatokat, és a felmerülő kérdések megnyugtató rendezésére megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre. Az IVSZ is rajta tartja a szemét a digitalizálódó egészségügyön, hogy adott esetben részt vehessen a visszaélések megakadályozásában – emeli ki Engi Csaba.
A jövő nagy kérdése, hogy lesz-e, illetve mennyi pénz lesz a hazai egészségügy digitalizálásának folytatására. Az IVSZ lépéseket tesz annak érdekében, hogy a következő időszak EFOP forrásaiban legyenek olyan elkülönített pénzösszegek, amelyek e projektek folytatását célozzák.
Az EESZT-t tekintve a továbblépés egyik fontos iránya, hogy újabb funkciók jelenjenek meg a rendszerben. Ilyen például a távegészségügy vagy a korábbi adatok feltöltése. Ez utóbbi óriási segítséget jelentene az orvosoknak, ugyanis a jelenlegi elképzelések szerint az adatbázisba csak a rendszer indulását követően keletkező adatok kerülnek be.
Kezdettől fogva szabványos kapcsolódás
– Az EESZT-pilot feladata, hogy valós környezetben, egészségügyi szolgáltatóknál teszteljék a fejlesztések eredményeit. A hibamentes csatlakozás és az elvárások szerinti kétirányú kommunikáció alapszintű elvárás. Tudomásom szerint az EESZT tervezői figyelembe vették, hogy a jelenleg működő, különféle gyártók által megvalósított egészségügyi informatikai rendszerek (HIS) fejlesztőitől nem várható el, hogy rendszereik belső adatszerkezetét rövid időn belül teljesen átalakítsák. Ezért a meglévő HIS-ek továbbra is önálló, de nem változatlan elemei maradnak a jelenlegi informatikai infrastruktúrának. Az viszont követelményként fogalmazódott meg az egészségügyi informatikai megoldások szállítóival szemben, hogy az EESZT-hez történő szabványos kapcsolódás és kommunikáció módját és lehetőségét mihamarabb megteremtsék – tájékoztat Nagy István, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) informatikai osztályvezetője.A kapcsolódás és a működés megvalósítása komoly szakmai és folyamatszervezési feladatokat ró az intézetekre. A megvalósítás során arra törekednek, hogy a kapcsolódási, működési feladatok és folyamatok oly módon épüljenek be a jelenlegi HIS folyamataiba, hogy azok minél kevésbé terheljék plusz munkával a felhasználókat.
– A legnagyobb kihívást a biztonságos és megbízható felhasználó-azonosításban látom. Talán ez a jelenlegi HIS-eknek is az egyik gyenge pontja. A rendeletekben szabályozott működési és adatvédelmi előírások teljesítése elengedhetetlen feltétele az elvárt bizalmasság, sértetlenség és rendelkezésre állás biztosításának. Megjegyzem, több aggódó észrevételt lehet olvasni az adatvédelemre vonatkozóan, amit azért nem értek, mert a jelenlegi rendszereknek nagyságrendekkel gyengébb az adatvédelme, mint az EESZT-nek – fogalmaz a kórházi informatikai vezető.
Igazi informatikai közmű lehet
Nagy István arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben az egészségügyi intézményekben dolgozó informatikusok az EESZT-program kulcsfigurái közé tartoznak, bérük lényegesen alacsonyabb az ipari átlagnál. Ilyen feltételek mellett kell helyt állniuk az EESZT üzemeltetőivel, valamint a HIS szállítóival karöltve. Az EESZT-hez való csatlakozás technikai feltételrendszere egyébként már adott a GOKI-nál, a szükséges hardver- és szoftvereszközöket megkapta a kórház. Az egészségügyi szakdolgozók, orvosok, informatikusok különféle, a szakmai tudásuknak megfelelő informatikai oktatásokon, tanfolyamok vehettek részt.– A feladat igen nagy. Elég régen vagyok a szakmában, és úgy emlékszem, még soha nem volt ennyi felkészülési idő egy nagy rendszer éles indulásához. Most úgy látom, hogy a jövő év eleji start kivitelezhető. Természetesen a pilotprogramok eredményei sokat segíthetnek a később csatlakozóknak a zökkenőmentes rendszerindításban. Ismét hangsúlyozom, hogy az adatvédelem nagyon kényes kérdés az egészségügyi adatok kezelése kapcsán. Fontos, hogy a betegek és az egészségügyi személyzet is pontosan értse, miért történnek a fejlesztések, mitől lesz jobb a beteg és a gyógyító személyzet részére e rendszer bevezetése. Remélhetőleg a kezdeti nehézségek után rövidtávon jelentkeznek az előnyei, és elmondhatjuk, hogy az EESZT valóban egységes irányelvek és előírások alapján kialakított egészségügyi ágazati információtovábbító és -feldolgozó informatikai közmű – hangsúlyozza Nagy István…”
Forrás:
Elektronikus térben a magyar kórházak; Mallász Judit; Computerworld; 2016. március 11.
