„Éleződik a konfliktus az egymás után alakuló szociális szövetkezetek és a gyakorló őstermelők között. Előbbiek komolyan veszélyeztetik a mezőgazdasági kistermelők piacait, megélhetését.
Az elmúlt ősszel már tömegével jelentek meg a piacokon, de más értékesítési pontokon is – például hivatalokban, a közétkeztetésben részt vállaló intézményeknél, éttermeknél, felvásárlóknál – a megyében folyamatosan gyarapodó számú szociális szövetkezetek az általuk termelt zöldség- és gyümölcsfélékkel. Az áru legtöbbször nyomott áron érkezett, de olyanról is hallottak már, hogy ingyen adták át a felhasználóknak, csak ne legyen további gond vele.
– Meggyőződésem, hogy a jelenséget az uniós támogatással ilyen módon létrehozott munkahelyek gerjesztik – mondta el véleményét a helyzet kapcsán Német István őstermelő. – A programok keretében olyan emberek kapcsolódnak bele az árutermelésbe, akik nem is értenek hozzá, a bérük szempontjából lényegében mindegy, hogy hogyan sikerül a termőév, de az is, hogy végül mennyiért értékesítik a termést. A közmunkásoknak járó pénzüket így is-úgy is megkapják.
A kistermelő álláspontja szerint ugyanakkor azok az emberek, akik számára a föld művelése, a termés gondozása a megélhetést jelenti, nem engedhetik meg maguknak sem a hozzá nem értést, sem pedig azt, hogy a piaci árnál alacsonyabban értékesítsék portékájukat.
Egy másik őstermelő elmondta, olyan esettel is találkozott, hogy korábban bejáratott értékesítési csatornáját azért vesztette el, mert egy szövetkezet beelőzve ingyen adott át három mázsa zöldbabot – mondván, vadkár címén már úgyis hozzájutottak a pénzükhöz. Az őstermelőknek így nem marad más, mint a piacokon versenyezni a nagybani árutermelők dömpingtermésével. A siker érdekében többen specializálódnak, biotermelésre térnek át.
Cél a munka!
A szociális szövetkezetek működését az az elv szorgalmazza, hogy kereteik között a közmunkások értelmes termelő tevékenységet, értékteremtést folytathatnak. A programok keretében csökkenthető a települések munkanélkülisége, ráadásul a 100 százalékos támogatottság miatt ez az önkormányzatnak nem kerül pénzébe. Az érintettek elmondása szerint a kialakult gyakorlat az, hogy egy-egy évben kilenc hónapra veszik fel a programba az embereket, mert az utána következő három hónap munkanélküli ellátás azt jelenti, hogy a következő esztendőben újra jár a támogatás.Saját kockázat
A közmunkásokkal szemben az őstermelők, kistermelők saját pénzüket, saját munkájukat teszik kockára minden egyes termőévben. Számukra az egyetlen kedvezményt a 600 ezer forintig tartó adómentesség jelenti, e fölött az összeg fölött nekik is adózniuk kell. A termelők ráadásul ki vannak téve az időjárás kockázatának, szembe kell nézniük a piacon jelentkező folyamatokkal – dömpingár, exporttöbblet stb. A gyakorlat szerint nagyon sok baranyai őstermelő alacsony nyugdíja miatt végzi ezt a munkát, vagy éppen azért, mert nem jogosult semmiféle állami ellátásra.Indul a szezon
A két termelőcsoport között éleződő konfliktus ezekben a napokban az új termőszezon indítása miatt érdemel megkülönböztetett figyelmet. A zöldség- és gyümölcstermelő kertművelőknek ugyanis ezekben a napokban már nemcsak eldönteniük kell, hogy mi kerül idén a földbe, hanem a palántaneveléssel, a magok kiszórásával már a tettek mezejére is kell lépniük. Az őstermelőknek ráadásul ezekben a napokban egy fontos adminisztrációs kötelezettségük is van, március 21-ig kell megújítaniuk az értékesítésre jogosító igazolványaikat az agrárkamara falugazdászainál.”
Forrás:
Szövetkezetek kontra őstermelők; Kaszás Endre; bama.hu; 2016. március 17.
