„A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) helyét átvevő állami intézményfenntartó rendszer struktúrájáról május 17-én tárgyal a Köznevelési Kerekasztal – tájékoztatta a Magyar Időket Bíró Gábor, a fórum fenntartói munkacsoportjának tagja.
A szakember a nyártól működő új iskolai fenntartói rendszerről elmondta: a munkacsoportban egyetértés mutatkozik abban, hogy továbbra is szükség van egyetlen központra, ahol a jövőben a működés alapelveit, a stratégiai döntéseket hozzák meg, illetve lebonyolítják a legalapvetőbb feladatok teljesítésére irányuló közbeszerzéseket. Ugyanakkor a tervek szerint a konkrét feladatellátást több, már önálló költségvetéssel és jogkörökkel rendelkező szervezeti egység látja majd el.
Bíró Gábor fontosnak nevezte azt az elképzelést, hogy ezek a szervezeti egységek nagyobb mértékben vonják be a döntéshozatalba az iskolaigazgatókat, mivel az a cél, hogy ott szülessenek a döntések, ahol a probléma jelentkezik.
A munkacsoport képviselője hangsúlyozta: abban egyetértés van, hogy ezután is állami fenntartásban kell tartani a közoktatási intézményeket. A tárgyalásokon ugyanis bebizonyosodott, hogy a települési önkormányzatok erre a feladatra egyre kevesebb saját forrást tudnak mozgósítani. – Ebből a helyzetből kiindulva a fenntartói munkacsoport azon dolgozik, hogy a jövőben minden tekintetben az iskolák világához közelebb álló, a pedagógiai feladatok végrehajtását a mostaninál jobban támogató, problémaérzékeny, rugalmas szervezet jöjjön létre – fogalmazott.
Bíró Gábor rámutatott, a Klik legnagyobb hiányossága a tervezési feladatok elmaradása volt, így sok esetben a tanév közben apadt el a tankerületek, illetve az iskolák anyagi forrása. Problémának nevezte azt is, hogy a Klik nem támaszkodott kellőképpen az intézményekben fellelhető tapasztalatokra, ehelyett általában a bizalmatlanság volt a jellemző, ami a szervezeti autonómia mellett a mindennapokban is csökkentette az iskolák önállóságát.A szakember tájékoztatása szerint a fenntartói munkacsoport soron következő ülésén a hatáskörök kérdése kerül szóba. Szerinte megoldást jelentene, ha a jövőben az iskolákat érdekeltté tennék például a bevételeik növelésében, továbbá az intézmények vezetői ismernék a költségvetésüket, és szabadon rendelkezhetnének a szakmai-dologi kiadásokra szánt források felett.
Bíró Gábor fontosnak nevezte azt is, hogy azon intézmények esetében, amelyeknél a fenntartás-működtetés megoszlik az állam és az önkormányzat között, jobban behatárolják majd a feladatok megosztását a jogszabályokban. Annak kapcsán, hogy eddig problémákat okozott az iskolákban a papír- és krétahiány, elmondta: a jövőben nem kell majd közbeszerzésekre várni, erre vonatkozóan is dolgoznak egy javaslaton.
Ismert, Pölöskei Gáborné, az állami intézményfenntartó elnöke lapunknak adott interjújában arról beszélt, hogy a kormány áprilisban dönt az állami intézményrendszer fenntartását végző szervezet felépítéséről, és július elsejével már egy struktúrájában és szellemiségében megújult hivatal kezdi meg munkáját. Hangsúlyozta: lényeges különbség lesz, hogy a mostani gyakorlattal szemben a jövőben nem egyetlen gazdálkodási egységként fog működni az állami intézményfenntartó. Erre azért van szükség, mert a döntések jelenleg nagyon messze vannak az iskoláktól.
Tájékoztatása szerint a költségvetés tervezésénél az iskolák kiemelkedő szerepet játszanak majd a továbbiakban, vagyis egy alulról induló tervezést szeretnénk kezdeményezni. Ezenkívül a szakmai-dologi kiadások feletti rendelkezés jogát is szeretnék átadni az iskolaigazgatóknak.”
Forrás:
Nagyobb hatalom az iskolaigazgatóknál; Magyar Idők; Szalai Dóra; 2016. március 30.
