Milyen legyen a demokrácia a digitális korban?

„Pia Mancini a digitális korszak demokráciájának újragondolásával foglalkozik, a modern technológiát használja a politikusok és az állampolgárok közötti akadályok leküzdésére.
A 33 éves argentin hölgy agytrösztöknek dolgozott az állami politikában, és egy sor politikai kampányban, de az elmúlt években annak szentelte idejét, hogy non-profit szervezeteket és kockázati tőkéből létrejövő együttműködést segítő projekteket indítson, amelyek meg tudják változtatni a polgárok részvételét a politikában.
„Sok olyan dolog van, amiben nincs összhang az állam, a kormány és a fiatalabb generáció között” – mondja. „Hatalmas megosztottság van aközött, hogy hogyan szervezünk és kommunikálunk a mindennapi életünkben és aközött, ahogyan ezek a régi intézmények elvárják, hogy interakcióba lépjünk velük.”
Ahogy Manchini fogalmaz az egyik Ted előadásában, a 21. század polgára próbál megfelelni a 19. század óta változatlan formában működő demokrácia intézményeinek, melyek viszont 15. századi információ-technológián alapulnak. A 18. században megerősödő polgárság azt hangoztatta, hogy „képviselet nélkül nincs adózás”, amit napjainkban Manchini úgy aposztrofál, hogy „nincs képviselet párbeszéd nélkül”!

Mancini egyik központi projektje, a DemocracyOS olyan felületet biztosít, amin keresztül a polgárok részt vehetnek a politikában, távol az elavult struktúráktól, intézményektől. Amikor egy új jogszabály a kongresszus elé kerül, az argentin DemocracyOs azonnal lefordítja azt, azaz érthetővé teszi, elmagyarázza a szöveget. Így a polgárok meg tudják vitatni a jogszabályokat, és közvetlenül „szavazhatnak” is az új törvényjavaslatokra az oldalt vagy a számítógépes applikációt használva. Ahogy Manchini mondja a Ted előadásában, „a DemocracyOS célja, hogy másokat meggyőzzünk és bennünket meggyőzzenek”.
Csupán a létrehozástól számított két éven belül, a programot már használja a mexikói szövetségi kormány, hogy begyűjtse a visszajelzéseket a politikai javaslatokról, valamint egy civil szervezet, az iWatch, hogy hangot adjon a tunéziai lakosság politikai döntéshozatalának.

Mint egy erős politikai nézettel és tudással rendelkező fiatal nő, Mancini gyakran szembesül azzal, hogy meg kell védenie saját generációját az olyan vádaktól, minthogy ők fásultak, érdektelenek a demokráciával és a politikával kapcsolatban. „Ha van olyan dolog, ami egyáltalán nem jellemző a generációnkra, az a fásultság. Nem vagyunk elkötelezettek a jelenlegi politikai rendszer mellett, de ez nem ugyanaz. A lehetőségek, amiket az intézmények elköteleződésre javasolnak nekünk, rendkívül szegényesek.”
Mancini eddigi összes munkája mögött az a motiváció húzódik meg, hogy elégedetlen a jelenlegi rendszerrel: néhány évente leadsz egy szavazatot, vagy lemész egy közmeghallgatásra, ha éppen nem hétköznap délelőtt 11 órakor van valahol a belvárosban. Ez jelenti a te hozzájárulásodat a politikához. A demokráciának ezt a rendszerét utasítják el, nem bíznak meg benne.
A DemocracyOs és a Net Party szervezeteknél betöltött szerepei mellett Mancini más projekteken is dolgozik, hogy javítsa a képviseletet, az átláthatóságot és az elszámolhatóságot a politikában, valamint lehetőséget teremtsen a polgároknak, hogy új módokon működhessenek együtt.
Ilyen például a Kaliforniában működő Open Collective, ami lehetőséget ad olyan csoportoknak, akik együtt gyűjtenek és költenek pénzt a teljes átláthatóság jegyében. Bárki, aki adománnyal hozzájárul a gyűjtéshez, akármikor megnézheti a csoport összes tranzakcióját.
Mancini legújabb projektje, a Democracy.Earth januárban indult, és az intelligens szerződés technológiára összpontosul, vagyis számítógépes protokollokra, melyek automatikusan végrehajtják a szerződés feltételeit és lehetővé teszik a decentralizált irányítást bármely szervezetnél – a városoktól kezdve a vállalatokig, a diákegyesületektől a focicsapatokig.
„Amit mi csinálunk, az egy sor új intézmény építése, vagy legalábbis állványozás az új intézmények kiépítéséhez”, mondja Mancini. „Úgy gondolom, ez korunk kihívása – nem csak az én generációmé, hanem a világ összes polgáráé, hogy megtudja mindenki, a dolgokat jobbá lehet tenni.””

Forrás:
How one woman’s app is changing politics in the digital age; Lauren Razavi; The Guardian; 2016. február 23. [Molnár Sára Márta fordítása]

A bejegyzés kategóriája: politikai informatika
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.