Skip to main content
gazdaságközigazgatás: magyarközigazgatási informatikatechnika

Egyelőre csak okosodó városaink vannak

Szerző: 2016. április 22.No Comments

„Azzal a szándékkal ültünk be a Design Terminálban tartott okos városokról szóló beszélgetésére, hogy megtudjuk: van-e olyan városunk, amelyre már most is illik a „smart” jelző. Kiderült: ezt sajnos még itthoni településekre nem mondhatjuk, de az irány, amerre elindultunk, biztató.

A Design Terminál CityLab elnevezésű eseményeinek az a célja, hogy neves szakértőkkel körüljárják az éppen aktuális, városfejlesztéssel kapcsolatos témákat. Március 31-én ennek megfelelően a hazai okos városokkal, és azok szabályozó környezetével foglalkoztak.

A beszélgetés legfőbb kérdése az volt, hogy kik azok a szereplők, akik ma meghatározzák a smart fejlesztésekkel kapcsolatos gondolkodást.
A prezentációk sorát Borhi Zsombor, Kaposvár alpolgármestere nyitotta. Előadása őszinte volt: városa még nagyon messze áll attól, hogy használni lehessen rá az okos jelzőt, de vannak már olyan projektjeik, amik jó irányba mutatnak. A fenntartható és akadálymentes közösségi közlekedés érdekében például dinamikus utastájékoztató rendszert építettek ki, valamint 19 forgalmas csomópontban helyeztek el hangosbeszélőket. Terveik közt szerepel a helyi és a távolsági busz, valamint a vasút működésének összehangolása is. Elmondta, hogy sokat költenek a környezetvédelemre, ami főképpen a korszerű hulladékgyűjtésben és kezelésben mutatkozik meg. A közeljövőben egyik legnagyobb fejlesztésük a közvilágítás LED-es modernizálása, valamint az intelligens lámpavezérlő-rendszer kiépítése lesz.

Azt, hogy Kaposvár valóban tudatosan alakítja okos-jellegét, jól mutatja egyik legfőbb vállalása, a Smart City 2050 program.
Ennek lényege, hogy a kitűzött időpontra teljes egészében megújuló energiaforrásokból lássa el magát a város, elsősorban a napenergiára támaszkodva. Ezen kívül minél több elektromos autó töltőállomást szeretnének, valamint a szintén elektromos rásegítésű kerékpárrendszer fejlesztését.

Veres Mihály a Nemzeti Mobilfejlesztési Zrt. vezérigazgatójaként intézménye céljáról és projektjeiről tartott előadást. Feladatuk az, hogy könnyebben elérhetővé tegyék azokat a szolgáltatásokat, amik az állami feladatkörökhöz kapcsolódnak, és az emberek mindennapi életét érintik. Ezen kívül segítenek a különböző városoknak a helyi smart stratégiák kidolgozásában. Veres Mihály elmondta: a fejlesztések megvalósításán kívül napjainkban egyelőre még az is lényeges, hogy egyáltalán tudatosítsák az emberekben: az okos megoldások hasznukra vannak. A mostani kapacitásuk arra megfelelő, hogy előkészítsen döntéseket, és fejlesztéseket eszközöljön, de szükség van arra, hogy kialakuljon egy nemzeti smart city stratégia. Erre a központi szándék mindenesetre megvan.

Ennek pedig az egyik legfőbb bizonyítéka maga a Lechner Tudásközpont, amely azért jött létre, hogy egy nemzeti okos város irányelv alapján fejlesszék a városokat.
Az intézmény képviseletében Rab Judit kifejtette: tevékenységi körüknek része, hogy kezdeményezzék a meglévő jogszabályi környezet megváltoztatását annak érdekében, hogy a törvényi szabályozás kedvezzen a smart megoldásoknak. Jelenleg 7-8 megyei jogú várossal dolgoznak együtt, és elsősorban abban segítenek nekik, hogy felmérjék a helyi igényeket, és kijelöljék, hogy milyen fejlesztésekre van szükség az adott térségben.

A prezentációkat követő, rendkívül konstruktív kerekasztal-beszélgetésben a Magyar Telekom részéről Vasvári Gábor, a Budapest Műszaki Egyetem oldaláról pedig Kovács Kálmán is részt vett, rajtuk kívül pedig a közönség soraiból is sokan kérdeztek. Legfőképpen a társadalmi igények felmérésének nehézségeiről volt szó, valamint arról, hogy kell-e, és ha igen, akkor hogyan szükséges szabályozni központilag az okos fejlesztések piacát.

Abban mindenki egyetértett, hogy valamiféle szabályzás nélkülözhetetlen, de életszerűnek és rugalmasnak kell lennie, hogy ne korlátozzon, hanem sokkal inkább ösztönözze és nyitottabbá tegye a piacot.
Ezen kívül fontos, hogy Magyarország egész Európában is szorgalmazza a szabályozott környezetet, mert csak így tudnak majd a hazai megoldások külföldön is érvényesülni. Az összes résztvevő egyetértett abban, hogy önmagukban véve az egyes fejlesztéseknek nincs értelme. A különálló projektek önmagukban nem tesznek okossá egy várost, csak akkor van értelmük, ha összeérnek egymással.

A Citylab-on elhangzottak alapján összességében tehát megállapítható, hogy okosodó városaink már vannak.
De ahhoz, hogy okos városaink is legyenek, az kell, hogy a különböző felek hatékonyan felmérjék a társadalmi igényeket, és összefogjanak a smart megoldások megvalósításaiban. ”

Forrás:
Egyelőre csak okosodó városaink vannak; HG.hu; Barna Péter; 2016. április 3.