„Sokaknak talán még mindig a hosszú sorok jutnak eszükbe, ha a közigazgatási ügyintézésről van szó, holott az elmúlt évek online közigazgatási fejlesztései már sok százezer ügyintézésnél tették szükségtelenné a hivatalokban való személyes megjelenést. Ráadásul a számok a közeljövőben várhatóan jelentősen növekednek: természetes igénye az embereknek, hogy a mindennapi élet szerves részét képező hivatalos ügyeiket – például erkölcsi bizonyítvány kérelmezését vagy autó-adásvétel bejelentését – egyszerűen, néhány perc alatt az interneten intézhessék.
Ezzel párhuzamosan azonban jelentős számban vannak olyanok is, főleg az idősebb generációk és a szegényebb társadalmi rétegek tagjai közt, akik nem tudnak élni az internet-hozzáférés adta lehetőségekkel. Hazánkban a generációk közti digitális szakadék leküzdése kulcsfontosságú feladat, és vannak teendőink még a széles sávú internethálózat kiépítésében is. Ezért különösen fontos, hogy az elektronikus közigazgatási fejlesztések az internetes ügyintézés lehetőségeinek bővítése mellett arra is módot adjanak, hogy telefonon intézzük ügyeinket.
Az online és a telefonos ügyintézés iránti igény kielégítésére világszerte zajlanak elektronikus kormányzati fejlesztések. Az ENSZ időről időre felméri, hogy hol tartanak az országok ebben a folyamatban. Az e-kormányzati fejlettségi index 2014-es rangsora alapján elmondható, hogy az elektronikus kormányzás fejlettsége szorosan összefügg az adott ország gazdasági állapotával, az utóbbi ugyanis jelentős mértékben meghatározza a szükséges infrastruktúra – széles sávú internetkapcsolat – kiépülésének és az infokommunikációs ismeretek elterjedésének lehetőségeit.
Nem meglepő tehát, hogy a leggazdagabb kontinensek járnak az élen az e-kormányzás fejlettségének tekintetében: Európa az első, Amerika – az Egyesült Államok és Kanada vezetésével – pedig a második helyen áll. A harmadik Ázsia, majd Óceánia következik, a legalacsonyabb régiós indexe pedig nem meglepő módon Afrikának van. Nagy különbségek lehetnek hasonló gazdasági kapacitással rendelkező, illetve azonos régióban elhelyezkedő országok között is. Világviszonylatban a legfejlettebb elektronikus kormányzattal például Dél-Korea rendelkezik, a második helyenAusztrália áll, azt egy másik ázsiai ország, Szingapúr követi.
Magyarország a 39. helyet foglalja el a listán, maga mögé utasítva Ausztria kivételével az összes szomszédos államot, Csehországot és Lengyelországot is, bár a nyugat-európai országok és a balti államok szintjétől még elmaradunk. Különösen Észtország példája lehet érdekes számunkra, ott ugyanis az átgondolt, jól megtervezett e-kormányzati fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen csökkentek az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terhei, ami hozzájárult az észt gazdaság versenyképességének erősödéséhez. Ez azt mutatja, hogy a nyugat-európai átlaghoz képest alacsonyabb fejlettséggel is képes lehet egy ország korszerű e-kormányzási rendszert kiépíteni.
Az Európai Unió is sokat tesz az e-kormányzat további fejlesztéséért. Ezek között az egyik legfontosabb eredmény egy 2014-es rendelet elfogadása, amelynek hosszú távú célja, hogy az állampolgárok tagállami határok nélkül, elektronikusan is intézhessék ügyeiket. Az uniós rendelettel összhangban jött létre tavaly az új közigazgatási törvény, amely tovább katalizálja az elektronikus közigazgatási fejlesztéseket. Ennek a jogszabálynak a jelentősége aktuálisan – egyebek mellett – abban rejlik, hogy az internetes mellett a telefonos ügyintézés jogi feltételeit is megteremtette. A korábbi fejlesztéseknek köszönhetően számos eljárás elektronikusan is intézhetővé vált, bizonyos adóügyek, a betegéletút-lekérdezési szolgáltatás, illetve több okmányügyet, például az útlevélpótlást pedig már akár okostelefonon is intézhetünk. Az elektronikus fejlesztések mögött – legyenek azok online-ok vagy telefonosak – egy 21. századi, testre szabható magyar közigazgatás elképzelése húzódik meg: a célunk az, hogy a jövőben mindenki úgy intézhesse az ügyeit, ahogy az neki a legkényelmesebb. [A szerző a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke.]”
Forrás:
A testre szabható közigazgatás a cél; Ignácz István; Világgazdaság Online; 2016. április 26.
