„Kiterjesztené és egységesítené az elektronikus közigazgatást a kormány, megakadályozva az eladósodási folyamatok elindulását.
Alig burkoltan az önkormányzatok további eladósodását is akadályozná az elektronikus közigazgatás országos kiterjesztéséről szóló belügyminisztériumi javaslat, melyet a minap nyújtott be a tárca az Országgyűlésnek.
Az elektronikus közigazgatás kiterjesztésének lényegi eleme az önkormányzatoknál folyó, a teljes lakosságot érintő közigazgatási munka számítástechnikai eszközökkel történő támogatása az állam részéről – olvasható a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett előterjesztésben, mely az úgynevezett ASP (Application Service Provider) rendszer, egyfajta központi szolgáltatásként való, országos szintű kiterjesztését célozza. Néhány település már, önkéntes jelleggel, alkalmazta a technológiát, ám a cél egy egységes informatikai szisztéma kialakítása az önkormányzati feladatellátáshoz. Egy olyan adattárházat is létrehoznának ezzel összefüggésben, amely biztosítja az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos adatok elemzését, illetve az „önkormányzati adatszolgáltatások központi alapokra való helyezését”. Az indoklás megemlíti az eladósodási folyamatok megindulásának felismerését és megakadályozását, a feladatfinanszírozás, illetve a likviditási helyzet folyamatos nyomon követését, továbbá a helyi gazdálkodási feladatok támogatását a „folyamatos állami pénzügyi ellenőrzés feltételeinek biztosítása érdekében”.Ez utóbbi kitétel kapcsán terjedt el egyes szakmai körökben, hogy a kormány, tovább csorbítva önállóságukat, beleszólhatna a települések pénzügyi döntéseibe is akár. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban a közelmúltban egy ellenzéki írásbeli kérdésre adott parlamenti válaszában tisztázta: semmilyen formában nem szándékoznak korlátozni az önkormányzati jogokat, sőt, rendszeresen egyeztetnek a megyei jogú városok polgármestereivel és a megyei közgyűlések elnökeivel. Aláhúzta, a sajtóhírekkel ellentétben a kormány nem rendelt semmiféle tanulmányt, amely azt célozza, hogy szoros kontrollt alakítsanak ki a települések felett, és tömegesen zárjanak be helyi hivatalokat. „Ha önöket valóban érdekelné az önkormányzatok helyzete vagy az önkormányzatok működésének kérdései, nem engedték volna, hogy ezerháromszázmilliárd forint adósságot termeljen kormányzásuk alatt a rendszer” – jegyezte meg. Megerősítette, a jelenleg is működő alkalmazás uniós forrásból valósult meg, és a pilot üzem nyomán jutottak arra, hogy az informatikai szempontból elmaradott, forráshiányos hivatalokat érdemes, sőt szükséges központilag segíteni. Vagyis – tette hozzá – indokolt az egységesség.
Az ASP országos kiterjesztése a hivatalok munkavégzése mellett központi célokat is szolgál, ilyen például az önkormányzatok aktuális vagyoni helyzetének ismerete. Ugyanakkor a jogi, valamint adatvédelmi és technikai garanciák biztosítják az informatikai rendszerek esetében – bankszektor, köz- és magánegészségügy –, hogy csak az arra jogosítottak kizárólag a feladatellátásukhoz szükséges mértékben ismerhessék meg a rendszerekben tárolt adatokat. Ezzel együtt a vonatkozó jogszabály igenis feljogosítja a kormányt arra, hogy az önkormányzatok gazdálkodási információit megismerje. „Nem az történik, hogy a kabinet megmondja, az önkormányzat mire költse a pénzt, hanem a rendszerrel látja, mire költi. A gazdasági függetlenséget ez nem csorbítja” – szögezte le.
A Ház előtti javaslat alapján a központi informatikai rendszerhez való csatlakozás kötelező lenne a települések számára, a részleteket azonban majd kormányrendeleti szinten szabályoznák.
Alkotmánybíróság elé vinnék a törvényt
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége egyetért azzal – ahogy azt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége részéről bejelentették –, hogy az Alkotmánybíróság elé kerüljön a szabályozás, ha a parlament elfogadja – nyilatkozta lapunknak Gémesi György, a szövetség elnöke. Szerinte az elképzelés súlyosan sértené az önkormányzatiságot, lényegében gyámság alá venné a településeket. Felvetésünkre megjegyezte, mivel a helyhatóságok már csak kormányzati beleegyezéssel vehetnek fel hitelt, nem érti a további eladósodás megakadályozásáról szóló érvet.”
Forrás:
Állandó lehet a pénzügyi ellenőrzés; Kacsoh Dániel; Magyar Hírlap; 2016. április 25.
