Korszakváltás előt a gazdaság: lehetőség nyílhat arra, hogy versenyelőnyhöz jussunk a digitalizációban

„A régióbeli beruházók nagyban építettek arra, hogy olcsó a munkaerő, ennek tartalékai viszont nem végtelenek. Most másfajta korszak jön, ahol az innovációé, a digitalizációé a főszerep. Az új iparfejlesztési stratégia erre reflektál – mondta lapunknak Nikoletti Antal. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsának tagja egyebek között beszélt a gazdaság hosszú távú kilátásairól és a visegrádi országok együttműködéséről is.

– Nemrég jelent meg az EBRD magyar országstratégiája. Magyarország mit várhat ettől?
– Lényegében együttműködési megállapodás született, melynek meghatároztuk a kereteit. Ez nagy előrelépés a 4-5 évvel ezelőtti állapothoz képest, amikor megrekedt az együttműködés Magyarország és az EBRD között. A pénzügyi szervezet – hasonlóan másokhoz – kevés esélyt látott arra, hogy a válságból belátható időn belül ki tudunk lábalni. Mára megváltozott ez a kép. Három irányt fogalmaztunk meg a stratégiában: a banki, pénzügyi szférát; az energetikát, energia biztonságot és az innováció orientált vállalati szférát. Ez utóbbi inkább egy gyűjtő kategória, ez a versenyképes, exportorientált, növekvő vállalkozások támogatását jelenti.

– Milyennek látja a régió makrogazdasági kilátásait?
– Rövidtávon még mindig jó pályán vagyunk, a közép-európai régió jobban nő mint az unió egésze. Emiatt azonban nem szabad azt hinnünk, hogy a régió immunis lenne egy esetleges globális vagy európai visszaesésre. Az beruházók nagyban építettek arra, hogy olcsó a munkaerő, ennek tartalékai viszont nem végtelenek. A közvetlen- működőtőke beáramlás mindenhol lassult a válság óta. Most másfajta korszak jön, ahol az innovációé, digitalizációé a főszerep. Az új iparfejlesztési stratégia erre a reflektál.

– Hogyan tudja a magyar gazdaság megőrizni jelenlegi lendületét hosszú távon is?
– Az iparban jól állunk, nagyon fontos lépés volt az Irinyi-terv megalkotása. Ez hét kiemelt jelentőségű területet nevez meg, melyek további fejlesztése kulcsfontosságú az ipari növekedés szempontjából. Ilyen a járműgyártás, a specializált gépgyártás, a védelmi ipar, az egészséggazdaság, az élelmiszeripar, a zöldgazdaság, valamint az infokommunikációs szektor. A digitalizáció, a megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) térhódítása és ezek kombinációja folytatja térhódítását, de sok minden kísérleti fázisban van még, sok próbálkozással. Ráadásul a hozzájuk kapcsolódó szabályozásoknak is ki kell forrnia, nemcsak nálunk, hanem mindenhol. A digitalizációnak sok területen nincs előzménye, nincs jó gyakorlat a szabályozási rendszerre. Kérdés, hogy amint ez a rendszer felépül, hogyan tudunk ebbe beilleszkedni, miként tudunk ebből előnyt kovácsolni. Ezek lehetőséget kínálnak arra, hogy jól meghatározott részterületeken Magyarország versenyelőnyt szerezzen.

– Van-e értelme a regionális összefogásnak a mai, globális világban?
– Nagyon jó, hogy tovább erősödik a regionális együttműködés a Visegrádi országok között. Nyugat-Európában is megindult egyébként egyfajta regionális szerveződés. Nyilván az unió mint árupiac és befektetési forrás szerepét semmi nem tudja átvenni. A V4-ek együttműködésében rejlő lehetőségeket is reálisan kell látni, de a regionális fejlesztések szerepe fel fog értékelődni…”

Forrás:
Korszakváltás előt a gazdaság; Rácz Gergő; Magyar Idők; 2016. április 30.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.