Melyik szervezet végezze a cégregisztrációs tevékenységet?

„A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint megfontolásra méltó a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azon kezdeményezése, hogy a teljes hivatalos cégregisztrációs tevékenység kerüljön a cégbíróságtól a kamarához.

A tárca szerint az MKIK felvetése a bürokrácia csökkentését és a gazdaság érdekeit szolgálja, így mindenképpen alkalmas a további egyeztetésre. A döntést természetesen széles körű egyeztetés után, a kamarák és a vállalkozói érdekképviseletek véleményének figyelembe vételével kell majd meghozni. [Nemzetgazdasági Minisztérium]”

——

„…A cégbíróságok jelenleg jogszabályban előírt feladata az új cégek, illetve a változások bejegyzése, a törvényességi felügyeleti eljárások lefolytatása, de például a hitelezői jogok védelmét biztosító kérelmek elbírálása is. Ennél is hosszabb a lajstroma azoknak az aktusoknak, amelyekhez bírói határozat szükséges, mint például a cég törlése, a vezető tisztségviselő eltiltása vagy akár az olyan vitás ügyek elbírálása, mint a TV2 esete, amikor két önjelölt vevő közül kell kiválasztani a tényleges vevőt.

Egyelőre nem világos, pontosan milyen területek átvételét szorgalmazza az MKIK: Parragh „teljes hivatalos cégregisztrációs tevékenységet” említett, de a Világgazdaság megkeresésére nem reagált. A Fővárosi Törvényszék és az Országos Bírósági Hivatal is időt kért a válaszra, hogy mely területek átadását tartják elképzelhetőnek, illetve mekkora apparátust alkalmaznak, költségvetésükből mekkora tételt jelent a cégügyek intézése.

A bejegyzési kérelmek illetéke mindenesetre elég komoly bevételt hoz. A Cégközlönyben munkanaponként durván 200 újonnan bejegyzett cég jelenik meg, ez önmagában akár napi 10-20 millió, azaz évi 2,5-5 milliárd forint bevételt jelenthet a Világgazdaság becslése szerint. Ezt azonban tetézi még az egyéb változásbejegyzések – például az átalakulás, egyesülés – esetében alkalmanként fizetendő 50 ezer forintból összejövő bevétel. (A másik oldalon persze kiadást jelent az informatikai rendszer működtetése, illetve az apparátus fenntartása.) Ezzel az MKIK nagyobb falathoz jutna, mint a 2012-ben bevezetett kamarai hozzájárulással. Utóbbiból korábbi sajtóközlések alapján az induló évben 2,3 milliárd, 2013-ban 2,5 milliárd, 2014-ben 2,8 milliárd forintot kasszírozott a kamara…[Világgazdaság]”

——–

„…Az Igazságügyi Minisztérium azt válaszolta a Profit7 kérdésére, hogy a cégnyilvántartási rendszer felülvizsgálatát az igazságügyi tárca jelenleg is végzi. Ennek kapcsán természetesen az összes beérkező felvetést, javaslatot megvizsgálja, azonban ilyen tárgyú előterjesztés még nem érkezett a kormányhoz.

Mint ismeretes, Parragh László, az MKIK elnöke a Profit7.hu-nak azt mondta, a legfrissebb adatokhoz való gyors hozzáférés jelenti a cégek számára az igazi biztonságot. Ha ugyanis valaki ma kér egy társaságról adatot a Cégbíróságtól, az a tavaly májusi állapotot tükrözi, hiszen minden vállalkozásnak május 31-ig kell az előző tárgyévi beszámolóját benyújtania a Cégbíróságnak. Az MKIK viszont nyolc adatbázist kapcsolna össze, amely biztosítja a legfrissebb és legpontosabb információkhoz való hozzáférést. Az elnök elmondta azt is, kezdeményezésük a nemzetközi gyakorlatban nem szokatlan, a világ legtöbb fejlett országában a cégregisztrációt ugyanis a kamarák végzik…[profit7.hu]”

Forrás:
Megfontolásra méltó a cégregisztráció kamarai áthelyezése; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. április 27.
Világgazdaság.hu; 2016. április 28.
Két tárca is rákattant a cégregisztráció-javaslatra; Hunyor Erna Szofia; profit7.hu; 2016. április 27.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, jog, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.