Az önkormányzati adóhatóság teljhatalma, avagy a települési adó alkotmányellenessége

„A települési adó új adónem a hazai jogrendszerben. A Magyar Közlöny 2014. évi 161. számában, 2014. november 26-án jelent meg a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvénynek (Hatv.) az a módosítása, amely 2015. január 1-jei hatállyal lehetővé teszi a települési önkormányzatok számára, hogy települési adót vessenek ki. Az új adónem már közvetlenül a megjelenését követően is visszhangot váltott ki a közjogi szereplők körében; egy országgyűlési képviselő kezdeményezésére vizsgálta az alapvető jogok biztosa, és kijelentette, hogy figyelemmel kíséri a települési adót megállapító rendeleteket, de nem támadja a Hatv. felhatalmazó rendelkezését az Alkotmánybíróságon. 2015 év végén pedig „megszaporodtak” a települési adót előíró önkormányzati rendeletek, ráadásul ezek tárgya egyre extrémebb lett: sajtóhírek alapján települési adót vetettek ki lóra (Pilisjászfalu), vagy éppen giccsesnek tűnő épületre (Óbuda-Békásmegyer); az extravaganciákon túl azonban a legtöbb helyen a települési adó a termőföld megadóztatására szolgált. Mindez azonban csupán a jéghegy csúcsa, az csupán alaposabb vizsgálat eredményeképp lenne megállapítható, hogy mely önkormányzatok vezettek be települési adót, és az ilyen esetekben mi az adó alapja és mértéke, illetve ki az alanya.

Jelen tanulmány alkotmányossági szempontból azt a kérdést vizsgálja, hogy elfogadható-e a települési adónak a jelenlegi szabályozása, illetve, hogy milyen megoldási javaslatok mutatkoznak a szabályozás „alkotmányosítására”annak érdekében, hogy az Alaptörvény XXX. cikkébe foglalt közteherviselési kötelezettség érvényesüljön…”

Forrás:
Az önkormányzati adóhatóság teljhatalma, avagy a települési adó alkotmányellenessége; Csink Lóránt; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar; Pázmány Law Working Papers, 2016/10; 2016
A műhelytanulmány letölthető innen (pdf)

A bejegyzés kategóriája: jog, közigazgatás:magyar, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.