Skip to main content
gazdaságinformatikaközigazgatás: külföldön

Európai Bizottság: a közösségi (kollaboratív) gazdaságra vonatkozó európai menetrend

Szerző: 2016. június 5.No Comments

„Az Európai Bizottság a mai napon iránymutatást tett közzé annak elősegítése céljából, hogy a fogyasztók, a vállalkozások és a hatóságok fenntartások nélkül részt vállaljanak a közösségi gazdaság kiépítésében.

A közösségi gazdaság kiépítését szolgáló új üzleti modellek – ha kidolgozásuk és népszerűsítésük során felelősségteljesen járunk el – nagymértékben elő tudják mozdítani a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést az Európai Unióban.

A közösségi gazdaság gyors ütemben növekszik. Térnyerésére az Európai Unióban működő tagállami és helyi hatóságok más és más szabályozási intézkedésekkel reagálnak. Az a tény, hogy az új üzleti modellek meghonosodását a szabályozók ilyen eltérően közelítik meg, széttöredezettséget okoz. Ez a hagyományos és az új szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplők és a fogyasztók körében egyaránt bizonytalanságot eredményez, és gátolhatja az innovációt, a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést. Ahogy azt az általa kidolgozott európai digitális egységes piaci stratégiában előre bejelentette, a Bizottság a mai napon iránymutatást tett közzé a tagállamok számára. Az iránymutatás a közösségi gazdaság kiegyensúlyozott fejlődését hivatott elősegíteni.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke így fogalmazott: „Ahhoz, hogy az európai gazdaság versenyképes legyen, innovációra van szükség az áruk és a szolgáltatások terén egyaránt. Lehet, hogy a közösségi gazdaság hívja majd életre a következő olyan induló vállalkozást Európában, amelynek értéke átlépi az egymilliárd eurót. A mi feladatunk az, hogy olyan szabályozási környezet létrejöttét ösztönözzük, amely lehetővé teszi új üzleti modellek kifejlődését, egyúttal pedig védelmezi a fogyasztókat, tisztességes adózást garantál, és méltányos foglalkoztatási feltételeket biztosít.”

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos leszögezte: „A közösségi gazdaság lehetőséget kínál a fogyasztók, a vállalkozók és a cégek számára, de csak akkor, ha megfelelően építjük ki. Ha engedjük, hogy az uniós egységes piac széttagolt legyen nemzeti, sőt akár helyi határok mentén, azzal Európa egésze veszthet. Ma jogi iránymutatással szolgálunk a hatóságok és a piaci szereplők számára, hogy elősegítsük ezeknek az új üzleti modelleknek a kiegyensúlyozott és fenntartható ki- és továbbfejlesztését. Felkérjük a tagállamokat, hogy az iránymutatás fényében vizsgálják felül saját szabályozásukat. Készen állunk arra, hogy a folyamat során támogassuk őket.”

„A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend” című közlemény iránymutatás fogalmaz meg azt illetően, hogyan kell alkalmazni a már meghozott uniós jogszabályokat ennek a dinamikus és gyorsan fejlődő ágazatnak az esetében. Ennek érdekében számos, a piaci szereplők és a hatóságok számára egyaránt fontos alapkérdést tisztáz, köztük a következőket:

  • Milyen típusú piacra jutási követelményeket lehet előírni? A szolgáltatókat csak akkor indokolt működési vagy egyéb engedély kiváltására kötelezni, ha ez a vonatkozó közérdekű célok elérése szempontjából feltétlenül szükséges. A tevékenységtől való teljes eltiltás eszközével csak a legvégső esetben helyénvaló élni. A platformokra vonatkozóan sem célszerű engedélyeztetési kötelezettséget előírni akkor, ha ezek közvetítői szerepet töltenek be a fogyasztók és a kérdéses szolgáltatásokat (pl. közlekedési vagy szálláshely-szolgáltatásokat) ténylegesen biztosító felek között. A tagállamoknak ezenfelül arra is törekedniük kell, hogy különbséget tegyenek a szolgáltatásokat alkalmi jelleggel nyújtó magánszemélyek, illetve a hivatásos minőségben eljáró szolgáltatók között – pl. azáltal, hogy a tevékenység szintje alapján határértékeket vezetnek be.
  • Ki a felelős probléma esetén? A közösségi platformokat mentesíteni lehet a felelősség alól azoknak az információknak a tekintetében, amelyeket a szolgáltatók megbízásából tárolnak. Ugyanakkor nem indokolt mentesíteni őket a felelősség alól a közvetlenül általuk kínált szolgáltatások, pl. a fizetési szolgáltatások esetében. A Bizottság ösztönzi, hogy a közösségi platformok a jövőben is önként fellépjenek az illegális online tartalmak ellen és a bizalom növeléséért.
  • Hogyan védelmezik az uniós fogyasztóügyi jogszabályok a felhasználókat? A tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy egyfelől a fogyasztók magas szintű védelemben részesüljenek a tisztességtelen kereskedelmi módszerekkel szemben, másfelől viszont ne háruljanak aránytalan kötelezettségek azokra a magánszemélyekre, akik csak alkalmi jelleggel nyújtanak szolgáltatásokat.
    Mikor beszélhetünk alkalmazotti jogviszonyról? A munkajog javarészt tagállami hatáskörbe tartozik. A tagállami munkajogi szabályozást az EU munkajoggal kapcsolatos ítélkezési gyakorlata és az EU által meghatározott szociális minimumkövetelmények egészítik ki. Bizonyos kritériumok, úgymint az alárendeltségi viszony, a munka jellege, illetve a javadalmazás segíthet a tagállamoknak annak elbírálásában, hogy egy adott személy valamely közösségi platform alkalmazottjának minősül-e.
  • Milyen adószabályokat kell alkalmazni? A gazdaság többi szereplőjéhez hasonlóan a közösségi gazdaságban tevékeny szolgáltatóknak és platformoknak is kell adót fizetniük. Ez magában foglalja a személyi jövedelemadó, a társasági adó és a hozzáadottérték-adó megfizetésének kötelezettségét. A Bizottság ösztönzi, hogy a tagállamok folytassák a közösségi gazdaságra vonatkozó adószabályok alkalmazásának egyszerűsítését és pontosítását. Kívánatos, hogy a közösségi gazdasági platformok teljes mértékben együttműködjenek a tagállami hatóságokkal a gazdasági tevékenység nyilvántartásba vételének és az adóbehajtás megkönnyítésének érdekében.

Közleményében a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy vizsgálják felül és adott esetben módosítsák a hatályos jogszabályokat ennek az iránymutatásnak megfelelően. A Bizottság nyomon fogja követni a gyorsan változó szabályozási környezetben, illetve a gazdasági és üzleti téren tapasztalható fejleményeket. Ezen túlmenően figyelemmel fogja kísérni az árakkal és a szolgáltatás színvonalával kapcsolatos tendenciákat, és azonosítani fogja a tagállami szabályok közötti eltérések és a joghézagok meglétére visszavezethető esetleges akadályokat és problémákat.

További információk
Gyakran feltett kérdések
Közlemény a közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrendről
Bizottsági szolgálati munkadokumentum a közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrendről
A Bizottság közösségi gazdaságról szóló webhelye
Összesítő jelentés a közösségi gazdaság témájában indított nyilvános konzultációról
Eurobarométer: A közösségi platformok használata

Forrás:
A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend; Európai Bizottság; IP/16/2001; 2016. június 2.
Szerkesztői megjegyzés: Nagy mértékben zavaró a hivatalos uniós fordítás által választott terminológia. A „collaborative economy”-t fordítják „közösségi gazdaság”-nak. Amiről szó van, annak biztosan nincs köze a közösségi gazdasághoz.Az angol wikipédia a „Collaborative Economy” címszót a „Sharing Economy”-ra („megosztáson alapuló gazdaság” a szokásos magyar fordítás) irányítja át, és a cikkben jelzik, hogy az is helytelen megnevezés. A kisebb rossz elvét követve célszerűbb maradni a „kollaboratív gazdaság” terminusnál.