Skip to main content
egészségügy

Megszűnhet a kórházak önállósága

Szerző: 2016. június 9.No Comments

„Megszűnik a kórházak gazdálkodási önállósága, jogilag pedig beolvadnak a tervezett kancelláriákba, ha a kormány az egészségügyi államtitkárság által javasolt változatot fogadja el szerdai ülésén. A tervek szerint 2017-től felálló kancellária-rendszertől tízmilliárd forintos megtakarítást várnak az egészségügyben – derül ki a Magyar Idők birtokába került kormány-előterjesztésből.

– Az még sincsen jól, hogy az ellátással kapcsolatos összes döntés a kórházak falai között születik – többek között ezzel érvelt Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár, amikor azt fejtegette, miért is van szükség arra, hogy a felsőoktatás mintájára az egészségügyben is szétváljon a jövőben a szakmai és a gazdálkodási, illetve háttérfeladatok irányítása.
Az előterjesztés szerint – amelyről elvileg a csütörtöki kormányülésen akár végleges döntés is születhet – 8-10 kórház tartozna egy kancelláriá­hoz. Jelenleg 104 állami kórház működik. Ezeket november végéig, pályázat útján választanák ki, a rendszer 2017 januárjára állna fel.

Az új szisztéma kialakítására az egészségügyi államtitkárság három változatot dolgozott ki a kormány számára.

Bármelyik is legyen a befutó, jelentősen csökken a kórházi főigazgatók önállósága, „helyi érdekérvényesítő képessége”, remények szerint hatékonyabbá és átláthatóbbá válik a gazdálkodás, és az ágazatirányításnak is több lehetősége lesz a „beavatkozásra”, miután mindegyik verzióban külön irányítás alá helyezik a háttér- és a szakmai kiszolgálófunkciókat.
Az államtitkárság saját javaslatai közül a legradikálisabbat részesíti előnyben, azt, amelyik szerint megszűnik a kórházak gazdálkodási önállósága, jogilag pedig beolvadnak a tervezett kancelláriákba, „nem költségvetési szervként működő jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység formájában”.
A kancellárok hatásköre ez esetben a legszélesebb, még bizonyos szakmai kérdésekben is dönthetnek, vagyis a kórházak irányíthatósága érdemben növekedhet, szemben az elmúlt húsz évben tapasztalt tendenciával. Az előterjesztés ugyanakkor nem titkolja, hogy ez a legkockázatosabb verzió, mert „jelentős ellenállás alakulhat ki az erőteljes központosítással szemben”.

Bármelyik megoldást is válassza a kormány, a kancellárok alá tartozik majd a gazdasági, a munkaügyi, a pénzügyi, a kontrolling, a számviteli, az informatikai, az üzemeltetési terület és a közbeszerzés. Sőt, az orvosegyetemek vezető testületeiben is helyet kapnának. Lehetőségük lesz érdemi átszervezéseket végrehajtaniuk az egészségügyi ellátásban azáltal, hogy megszüntethetik a párhuzamosságokat, a kihasználatlan kapacitásokat.

Nemcsak az lesz az elvárás velük szemben, hogy növeljék a gazdálkodás hatékonyságát és megállítsák az újra növekvő eladósodást, de az is, hogy gátat vessenek annak a mára mindennapossá vált gyakorlatnak, hogy az állami fenntartású kórházak egymástól csábítják el az orvosokat, ápolókat. Az átszervezéstől és a közvetlen kancellári felelősség bevezetésétől tízmilliárd forintos megtakarítást remél az egészségügyi államtitkárság, amiből szerintük részben fedezhetők a nagyobb javítási, felújítási igények.”

Forrás:
Megszűnhet a kórházak önállósága; Haiman Éva; Magyar Idők; 2016. június 8.