„Míg Szita Károly, Kaposvár polgármestere szerint az államnak kell helytállnia, hogy a lehető legjobb színvonalon, a legjobb infrastrukturális körülmények között valósuljon meg az iskolák fenntartása-működtetése, Karsay Ferenc, Budafok-Tétény első embere úgy véli, a vegyes rendszer stabilabb, kiszámíthatóbb működtetést tesz lehetővé. A lapunknak nyilatkozó polgármesterek véleménye megoszlik abban, hogy az oktatásra hatással lesz-e az intézmények állami kézbe vétele.
Szita Károly szerint az önkormányzatok oktatáshoz való viszonyát nem az határozza meg, hogy ki fizeti a villanyszámlát vagy kinek kell kicserélni az égőt. Az iskolába járó gyermekek továbbra is a mi gyermekeink, az ott tanító pedagógusok pedig a mi tanáraink – hangsúlyozta lapunknak a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Kaposvár polgármestere.
Emlékeztetett: a települések jelentős része, mintegy 2800 már 2012-ben úgy döntött, hogy lemond az üzemeltetésről. – Négy évvel ezelőtt lehetett vitatni, hogy jó megoldás-e, ha állami fenntartású és működtetésű lesz a közoktatás. Azt követően, hogy ez eldőlt, teljesen logikus következmény volt, hogy a maradék 485-ön is megtörténjen az egy kézbe vétel – magyarázta a polgármester, aki korábban egyébként már több alkalommal kifejtette: 2012 előtt egyrészt rendkívül eltérő volt az oktatás színvonala az ország különböző részein, másrészt az önkormányzatok a közoktatás fenntartásában adósodtak el.
Szita Károly felhívta a figyelmet: az elmúlt években gyakori volt az egymásra mutogatás amiatt, hogy kinek kell kicserélni a villanykörtét vagy az állam által biztosított interaktív tábla mögött lemeszelni a falat. – Mostantól viszont teljesen világos a képlet: az államnak kell helytállnia, hogy a lehető legjobb színvonalon, a legjobb infrastrukturális körülmények között valósuljon meg az iskola fenntartása és működtetése. Ez egy teljesen járható út, amely a gyermekeink és pedagógusaink javát szolgálja – mutatott rá. Hozzátette: attól még, hogy az állam lesz az iskola üzemeltetője, Kaposvár ugyanúgy biztosítja a gyermekeknek a tanulmányi ösztöndíjakat és segíteni a nyári táboroztatásukat.
A város első embere kitért arra is, hogy a Köznevelési Kerekasztal – amelynek munkájában fél éve maga is részt vesz – döntött arról, hogy szükség van egy, a helyi érdekeket képviselő, a polgármester vagy a képviselő-testület részvételével működő tanácsra, amelynek jelentős szerepe lesz az iskola fenntartásában a továbbiakban.
Karsay Ferenc nem az állam szerepvállalását érzi túl soknak, hanem az önkormányzatokét túlzottan kevésnek. Budafok-Tétény polgármestere lapunknak rámutatott: alapvetően jó döntésnek bizonyult a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozása azon az elven, hogy legyen egységes követelményrendszer és biztosítsanak minden gyereknek – függetlenül attól, hogy milyen településen él – azonos lehetőségeket. – Más kérdés, hogy ebből mennyit sikerült megvalósítani. A problémát az jelentette, hogy időkényszer alatt kellett dolgozni: előbb született meg a döntés, mint ahogy a szükséges feltételeket megteremtették volna. Most is ezt látom: elkezdtünk egy viharos tengeren evickélő hajón lékeket tömködni, ahelyett hogy visszamennénk a biztonságos kikötőbe, amely az önkormányzatoknál van – hívta fel a figyelmet.
Karsay Ferenc változatlanul egyetért azzal, hogy amelyik önkormányzat ezzel a feladattal nem tud megbirkózni, az segítségre szorul. Szerinte azonban a fővárosban a tapasztalatok azt mutatták, hogy épp a vegyes fenntartású intézmények működtek stabilabban, kiszámíthatóbban az egységes fenntartású államiaknál.
A polgármester rámutatott: a létrejövő regionális központok az iskoláktól messze elhelyezkedő, így a valós problémákat nem ismerő szervezeti egységek lesznek. Azáltal, hogy néhány döntési szint be fog kerülni a rendszerbe, le fog lassulni, meg fog drágulni az intézmények működtetése. – Nem az a probléma, hogy a zárcserék, a tisztasági festések elvégzését mostantól nem hivatalunk koordinálja, hanem az a kockázat, amelyet egy új, a helyi sajátosságokat nem ismerő működtető szervezet jelent. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy gyerekeink, tanáraink időlegesen nem megfelelő körülmények között fognak tanulni, dolgozni – hívta fel a figyelmet Karsay Ferenc. Hozzátette: egyelőre nem látszik, hogy a finanszírozási kérdésekre milyen válaszokat fog adni az állam. Jelenleg ugyanis kevesebb mint 10 százalékát fedezi a központi költségvetés a tényleges működési költségeknek, és félő, hogy nem áll majd rendelkezésre a szükséges központi forrás.”
Forrás:
Továbbra sincs egyetértés az iskolák államosításáról; Szalai Laura; Magyar Idők; 2016. június 22.
