„A mezőgazdaság sem tud kitérni a digitális technológia térhódítása elől. Bár az agrárinformatika a precíziós gazdálkodás révén ma már a sok gazdálkodónál részleteiben megtalálható, a többség még nem használja ki azt teljes egészében – pedig egy jól felépített rendszerben minden összefügg mindennel. Ma már nem álom, hanem valóság, hogy az okostelefon jelzi a szükséges növényvédelmi beavatkozásokat, de arra is van digitális megoldás, hogy tudjuk, melyik tehén milyen önköltség mellett termeli a tejet. Ennek fényében gazdaságilag jobb döntéseket hozhatunk, ami végső soron versenyelőnyként jelentkezhet.
A precíziós mezőgazdaság első megjelenése az 1980-as évekre datálható, ekkoriban az USA-ban, Angliában és Németországban kezdtek terjedni az újító megoldások. Hazai térnyerése a rendszerváltozást követő évekre tehető, ami túlnyomórészt a műholdas helymeghatározás terjedésének volt köszönhető. Azonban a felhasználók széles körét csak az ezredforduló után tudta meghódítani az élelmiszertermelésnek ez a helyspecifikus módja. Az új rendszereknek köszönhetően a termelők leginkább a gépeik kihasználtságát, illetve azok hatékonyságát tudták növelni. A helymeghatározásnak köszönhetően precízebb lett a talajművelés, csökkent az állásidő és az üzemanyag-fogyasztás, és nem utolsósorban csökkent a feleslegesen kijuttatott inputanyag mennyiség is. Az ezredforduló utáni időkben már nemcsak a GPS alapú gépkormányzás volt meghatározó. Ekkor a rendszerek tovább bővültek, annak érdekében, hogy a begyűjtött információkat a későbbi döntések során fel lehessen használni.
A precíziós gazdálkodás során számos világszínvonalú informatikai megoldást alkalmaznak már a hazai gazdálkodók is. Ám itt fontos megemlíteni, hogy vannak, akik a precíziós gazdálkodás fogalmi keretei között tárgyalják a gazdálkodást nagyban segítő és megkönnyítő komplett vállalatirányítási megoldásokat is, pedig ez már a tágabb értelemben vett agárinformatika tárgykörébe tartozik. Precíziós gazdálkodás azonban nem létezik a megfelelő informatikai háttér és magas technológiai színvonalú eszközök nélkül.
A termelésnek ez a formája folyamatos adatgyűjtésre és értékelésre épül, amelynek eredményeit döntés-előkészítéshez használják fel. Ez az az elem, amely minden más mezőgazdasági gyakorlattól megkülönbözteti: Nem megérzések, szokásos gyakorlatok, hagyományok alapján végeznek el egy-egy munkafolyamatot, hanem azért, mert a mérések alapján azt akkor, és úgy célszerű megvalósítani a maximális hatékonyság érdekében. Egy ilyen rendszer bevezetése nemcsak befektetést igényel, hanem komoly szemléletváltást, újfajta megközelítést is, és nem szabad megfeledkezni az eltérő humánerőforrás-igényről sem.
Mi a cél?
A precíziós gazdálkodás során röviden az a cél, hogy a lehető leginkább tudjunk alkalmazkodni az egy biológiai egység – egy növény, vagy egy állat – igényeihez.
A precíziós megoldások rendkívül széles skálán mozognak mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés területén, de nézzünk néhány alapvető gyakorlati példát: az egyik leggyakoribb alkalmazási terület, a növénytermesztés esetében például lehetőségünk van a tápanyag-gazdálkodás tudatos tervezésére és végrehajtására a talajok heterogenitásának figyelembe vételével. Az állattenyésztés esetében pedig pl. egy állat takarmányozási igényeinek kielégítésére, vagy akár a gazdasági értelemben vett gyenge láncszemek kiszelektálására a tenyésztésben.
- A precíziós gazdálkodás sajátosságai, előnyei:
- Adatokkal alátámasztott döntések – a big data használata a termelésben
- Egy növényre vagy állatra vetített döntéshozatal
- Minden mindennel összefügg
- Magas technológiai színvonal, nagyobb befektetett eszközigény, képzettebb munkaerő
- A termelési paraméterek és a költségek számszerűsítése
- Csökkenő fajlagos költségek, növekedő termésmennyiség
- Jobb jövedelmezőség, javuló versenyképesség
- Kényelmesebb munkavégzés, kevesebb munkaóra, kisebb gépkopás, a meglévő erőforrások jobb kihasználtsága
- Kevesebb és kontrollálhatóbb anyagfelhasználás, a fenntarthatósági elvek érvényesülése
Az agrárinformatika és a precíziós gazdálkodás gyakorlati alkalmazási területeiről és felhasználási lehetőségeiről alább írunk bővebben.
Digitális Agrár Stratégia (DAS)
Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) még 2015-ben indította el az egyes ágazatok közötti együttműködések kezdeményezését. Az IVSZ agrárinformatikai munkacsoportja felvállalta, hogy összeállítja a Digitális Agrár Stratégiát (DAS), amit 2016. 06. 29-én mutattak be. A közel hetven oldalas anyag elkészítéséhez bevonták a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, az Agrárgazdasági Kutatóintézetet, és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségét is. A DAS egyik célja az volt, hogy hozzájáruljon az agrárágazat hatékonyságának növeléséhez az egyes informatikai megoldások terjesztésével. A DAS készítői sorra veszik az agrárinformatikai megoldások és a precíziós gazdálkodás széleskörű elterjedésének gátjait, a hazai felhasználás hibáit és ezekre vonatkozóan fejlesztési javaslatokat is tesznek.Szigetszerű megoldások
Annak ellenére, hogy a teljes rendszerrel felszerelt precíziós gazdálkodást megvalósító üzemek komoly előnyre is szert tehetnének, mégis vannak a hazai felhasználás során tapasztalható hibák és hiányosságok. A Digitális Agrár Stratégia (DAS) készítői szerint a magyar agrárinformatika fejlesztéséből származó gazdasági előnyök jelenleg kihasználatlanok. Az egyik legnagyobb hiba, hogy a támogatással megvásárolt gépek ugyan már alapfelszereltségben is „okosítottak”, hiányzik ezen eszközök megfelelő integráltsága. A szigetszerű megoldások a jelentős adat- és adatminőség vesztés miatt nem tudják biztosítani a valódi gazdasági hasznot. A jelenlegi fejlesztési irányok elsősorban a termelés szintjére fókuszálnak, szigetszerű megoldásokkal, alapvetően az automatikus beavatkozásokat támogatják, ami ugyan eredményez némi költségcsökkentést, de nem járul hozzá érdemben az ágazat hatékonyságának növekedéséhez.A DAS készítői szerint a precíziós mezőgazdasági termelés költségcsökkentő hatásairól itthon még nem készültek felmérések, azonban az uniós elemzések jól mutatják, hogy a gépek nyomon követésével, automatikus kormányzással hektáronkénti 2 eurós megtakarítást érhetnek el a gazdálkodók. A költségmegtakarítás a harmadik évtől elérheti a hektáronkénti 40-50 eurót is, ha a teljes gépsor intelligens – olvasható a Digitális Agrár Stratégiában. Ehhez már szükséges az, hogy pontos adatbázisba gyűjtsék a vetőmag, a növényvédő szer, a műtrágya mennyiségét és a betakarítás információit is. Ha ezt kiegészítik még az időjárás és a növényvédelem adataival, akkor a megtakarítás, akár 80 euró/hektár is lehet.
Foglalkoztatottsági hatás
Az agráriumban alkalmazott új informatikai megoldásoknak és a merőben más megközelítést igénylő termelési rendszernek a hatásai nemzetgazdasági szempontból sem elhanyagolhatóak. A mezőgazdaságban – hasonlóan a nemzetgazdaság más területeihez – hiány van a minőségi munkaerőből, és a magyar agráriumban az informatikai megoldások terjedésének egyik legfőbb gátja a humánerőforrás felkészületlensége. A Digitális Agrár Stratégia (DAS) készítői szerint a mezőgazdasági üzemek számát figyelembe véve közel 3000 „agrárinformatikus” hiányzik az ágazatból. Szükség lenne az informatikát és a mezőgazdasági termelést egyaránt ismerő, alkalmazásokat tervező, üzemeltető, felhasználókat oktató és tanácsadást nyújtó szakemberekre.Ez az oktatási rendszert is új kihívás elé állíthatja a jövőben, hiszen itt nem csupán agrármérnökökre vagy informatikusokra volna szükség, hanem a kettő metszetére. Az oktatási intézmények helyzetét nehezíti, hogy ezek az eszközök drágák, eszközök nélkül pedig nehéz gyakorlati oktatásban részesíteni a hallgatókat. Márpedig megfelelő szaktudásra nagy szükség van, hiszen egy rosszul beállított rendszer akár károkat is okozhat, és rosszabb végkifejletet eredményezhet, mintha csak ösztönszerűen hoztunk volna döntéseket.
Egy forradalom hajnalán
Kiemelendő, hogy a magyar agrártermelés legnagyobb technológiai ugrása a ’70-es években történt és most is hasonló lehetőség előtt állunk. Igaz most nem a gépi technológia fejlesztésével érhetünk el hasonló sikereket, hanem az infokommunikációs eszközök széleskörű elterjesztésével és az ehhez szükséges tudással.Ennek ellenére mind a támogatáspolitika, mind pedig a szabályozás gátolja az új lehetőségek kihasználhatóságát. A szubvenciók odaítélésénél az új rendszerekhez szükséges képzést és tanácsadást nem tekintik prioritásnak. Pedig a termelők digitális kompetenciájának fejlesztése és az új eszközökhöz szükséges hozzáállás formálásához ez indokolt lenne. A DAS készítői a szabályozás kapcsán problémaként említik, hogy: nem az veszi figyelembe az új technológiák megjelenését, azok gazdasági hatásait, így jelentősen nehezítik például a nemzeti adatvagyonhoz üzleti céllal való hozzáférést, valamint a drónok termelési célú alkalmazását.
Gyakorlati alkalmazási területek:
A precíziós gazdálkodás felhasználási területei és lehetőségei gyakorlatilag végtelenek, lehetetlen vállalkozás lenne teljes körűen felsorolni az alkalmazott technológiákat. Nézzünk néhány gyakorlati alkalmazást és annak sajátosságait, előnyeit.Csökkenő vegyszer, és vetőmag felhasználás
…
A precíziós gazdálkodás nemcsak önvezető traktorokat jelent
…
Meteorológiai állomások a rendszerben
…
Az állattenyésztés sem marad ki
…
Készletgazdálkodás, flottakövetés – Komplett vállalatirányításFejlesztési javaslatok
A DAS készítői szerint az agrárinformatikai megoldások terjedéséhez és megfelelő mélységű integráltságához szükséges egyrészt a digitális kompetencia fejlesztése. Ide tartozik az ismeret és tudatosság fejlesztés, ami biztosítja az új eszközökhöz szükséges alapismeretek megszerzését. Szintén ide tartozó terület az oktatásfejlesztési program, ami már a tudatos felhasználókat célozza. Ennek köszönhetően megismerhetik majd a lehetőségeket, képesek lesznek meghatározni saját fejlesztési irányaikat, igényeiket, valamint lesz közös nyelvük az agrárinformatikusokkal. Szintén a digitális kompetencia fejlesztéséhez tartozik a tanácsadás fejlesztési program, ami lehetőséget ad egyéni, testre szabott tanácsadásra.Másik szintén fontos fejlesztendő terület a digitális állam. Ide sorolandó a szabályozási fejlesztési program, a szakmai háttérrendszerek fejlesztési programja és az e-közigazgatás fejlesztési program is. A javasolt programok közül fontos kiemelni a szakmai háttérrendszerek fejlesztését, amelyek által szolgáltatott meteorológiai, növényvédelmi, talaj és piaci információk, térinformatikai adatok kiemelten fontosak az üzemszintű döntéshozás megalapozottságához. [Az cikk megjelenését az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) támogatta.]”
Forrás:
Egy forradalom küszöbén állunk – Milyen lesz a jövő mezőgazdasága?; Agrárszektor.hu; 2016. július 6.
Lásd még: 4 év alatt plusz 300 Mrd Ft a magyar mezőgazdaságból; IVSZ; 2016. június 28.
Digitális Agrár Stratégia; IVSZ (pdf)
