Skip to main content
gazdaságinformatikatechnika

Digitális gyártás magyar módra

Szerző: 2016. július 17.No Comments

„Magyarországon sokan még csak ismerkednek azzal a jelenséggel, amit Ipar 4.0 néven szoktak emlegetni. Az esztergomi TE Connectivity viszont már jókora utat tett meg a digitális gyártásra való átállás felé, és olyan sikeresen járják, hogy a cégcsoport többi vállalata is hozzájuk jár tanulni.

Sokan és sokféleképpen definiálják az Industry (avagy Industrie) 4.0-t. Bár a részletekben sok az eltérés, a főbb vonalakban többnyire mindenki egyetért: az informatika és a gyártás újfajta szimbiózisa, amely elvezethet az ipari termelés újabb forradalmához. De éppen azért, mert új jelenségről van szó, minden szereplő – informatikai és ipari szállító — a saját szemszögéből közelíti a kérdéskört, saját megoldásait állítja a középpontba. Ez a megközelítés pedig nem feltétlenül esik egybe a gyártóvállalatok igényeivel.

Pudleiner Rezső„A konferenciákon, bemutatókon mi is olyan dolgokat láttunk, amelyek mintha egy sci-fiből léptek volna ki. Különleges robotok, speciális kamerák, amelyek szoftverekkel kielemzik az emberi tevékenységet, és megállapítják, hogy ha három centivel közelebb lenne hozzá a munkadarab, éves szinten 300 ezer dollárt lehetne megtakarítani. Sok ilyet láttunk, de úgy éreztem, nekünk nem erre van szükségünk, hanem saját igényeinkből kell kiindulnunk” – mesél Pudleiner Rezső, az esztergomi TE Connectivity TEOA (Tyco Electronics Operating Advantage) vezetője arról, miért indultak el saját útjukon a digitális gyártás felé.

Adatok minden mennyiségben
A fejlesztés első nagy területe az adatok újszerű elemzése volt a karbantartás és a minőség-ellenőrzés továbbfejlesztéséhez. A modern gyártógépek számtalan adatok termelnek, alap- és származtatott adatokat egyaránt. A gondot inkább az okozza, hogy a rengeteg adatból hogyan válasszák ki a valóban fontosakat, azokat hogyan dolgozzák fel, értelmezzék és jelenítsék meg. Az egyik fontos cél a preventív karbantartás: azelőtt értesülni a közelgő meghibásodásról, hogy az ténylegesen bekövetkezett volna.
A gépek azonban nem csak magukról és a szerszámokról szolgáltatnak adatokat, hanem az éppen gyártás alatt álló termékekről is. A hagyományos minőségellenőrzési módszerek általában csak annyit mondanak, hogy egy termék jó vagy nem jó. A mérési módszerek átigazításával sokkal több adathoz lehet jutni…”

Forrás:
Digitális gyártás magyar módra; logisztika.hu; 2016. július 15.