Szegények és gazdagok – az adatinterpretálás nehézségei a digitális megosztottság esetében

„Múlt héten az eGov Hírlevél szemlézett egy érdekes kutatást a Pénzügyi Szemle ismertetője alapján. Részben ezen ismertető pontatlanságai, részben pedig a téma fontossága miatt érdemes röviden áttekintetni az eredeti kutatási eredményeket tartalmazó írást némileg bővebben, nem csak egy kiemelt eredményre fókuszálva.

Elsőként mindenképpen érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a tanulmány a közismert, és széles körben idézett PISA (Programme for International Student Assessment) felmérés 2012 évi eredményeinek (másod)elemzésén alapul, vagyis értelemszerűen 15 éves diákok körülményeit és jellemzőit mutatja be – erről a magyar összefoglaló cikk nem tett említést, pedig bizonyos, elsősorban hozzáférési adatok az egész népességre vetítve még a legfejlettebb országokban is nagyobb különbséget mutatnak, mint diákok esetében.

Némileg problémás lehet az is, hogy a technológia jelenleg fejlődési ütemét ismerve a 2012-es adatok elavultak lehetnek, de a vizsgált területek és a cikk megállapításai szempontjából nem perdöntőek, vélhetően némelyik, kevésbé fejlett OECD-országban lettek kedvezőbbek a hozzáférési adatok.
A tanulmány összesen négy fő állítást tesz:

  • Abban az esetben, ha minden diák (még a leghátrányosabb helyzetűek (most disadvantaged) is) van hozzáférése az internethez, a digitális megosztottság továbbra is jelen van, a szocioökonómiai státusz a technológia használati módjában érhető tetten.
  • A skandináv országokban, valamint Hong Kongban, Hollandiában és Svájcban a hátrányos helyzetű diákok 98%-a otthonában is hozzáfér az internethez, miközben az alacsony- vagy közepes jövedelmű országokban számos hátrányos helyzetű diák csak az iskolában (esetenként még ott sem) jut internethez.
  • 2012-ben a hátrányos helyzetű diákok az OECD átlagát tekintve legalább ugyanannyi időt töltöttek online, mint a legmagasabb státuszú diákok, sőt, a vizsgált országok felében (21 országban 42-ből), a hátrányos helyzetű diákok több időt töltöttek internetezéssel, mint magasabb státuszú kortársaik.
  • Az összes vizsgált országban a diákok számítógép-használata (pl. e-mailezés, hírek olvasása stb.) összefügg a szocioökonómiai státuszukkal. A magas státuszú diákok nagyobb valószínűséggel keresnek információt vagy olvasnak híreket az interneten, míg a hátrányos helyzetű diákok inkább csetelésre vagy videójátékokra használják azt – legalább olyan gyakorisággal, mint társaik.

A digitális megosztottság (vagy szakadék) vizsgálata nagyjából egyidős az internet terjedésének 20 évével, melyen belül a másodlagos, vagyis az ezeket az eszközöket használók közötti különbségek feltárását célzó kutatások is 15 éves múltra nyúlnak vissza (ld. Hargittai Eszter és Paul DiMaggio 2001-ben megjelent, a témában sokat hivatkozott tanulmányát, vagy a szociális informatika egyik vezérlakjának, Michael Gursteinnek 2003-ben a hatékony használatról írt cikkét. A koncepció rövid áttekintéséhez Galácz Anna és Ságvári Bence tanulmánya ajánlható).

Az látszik, hogy az országok közötti fejlettségi különbségek a hozzáférésben továbbra is jelentkeznek – ráadásul közel húsz országban a hátrányos helyzetűek és a magas státuszúak otthoni internet hozzáférésében 50 százaléknyi, vagy annál nagyobb különbséget láthatunk. Érdekes ugyanakkor az internetezésre fordított időt is megtekinteni, mivel noha az OECD átlagában ezek a két csoport között szinte megegyeznek, az országok szintjén nagyon nagy változatosságot tapasztalhatunk.

A fő üzenetre visszatérve: az tehát, hogy különböző jellemzők mentén nem csak az internethez való hozzáférésben, hanem annak használatában is tetten érhetők a különböző társadalmi csoportok között a különbségek egyáltalán nem új gondolat. Ami az OECD vizsgálatot különösen érdekessé teszi viszont, az éppen az, hogy diákok között végezték: vagyis a legtöbb, a digitális megosztottság kialakulásáért okolt változó (kor, iskolai végzettség, lakóhely) jelen esetben nem játszik érdemi szerepet, csak a jövedelem – a szülők jövedelmén keresztül. Ebből a szemszögből viszont az „értékteremtő” vagy magasabb polcra helyezett internethasználattal (információkeresés, hírolvasás) töltött időben jelentkező különbségekre nem okként (mint ahogy azt a magyar cikk utolsó bekezdése sugallja), hanem okozatként kell tekintenünk – és ebben az összefüggésben leginkább azt mutathatják meg, hogy adott ország oktatási rendszere mennyire képes mérsékelni a szocioökonómiai státuszban fellelhető különbségeket, esetleg azt, hogy a digitális megoldások mennyire elterjedtek egy adott ország oktatásában. ”

Forrás:
Szegények és gazdagok – az adatinterpretálás nehézségei a digitális megosztottság esetében; Csótó Mihály; 2016. augusztus 21. (kézirat)
A szerzőhöz lásd még korábbi cikkünket: Mezőgazdaság: Informatikai innovációk terjedése a kisgazdaságokban

A bejegyzés kategóriája: Internet, művelődés, szakirodalom, társadalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.