Skip to main content
gazdasághírközlésInternetjogközigazgatás: külföldönmédiatávközlés

Európai Unió helyzete 2016-ban: növekednie kell a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére álló internetkapcsolatok számának és minőségének

Szerző: 2016. szeptember 18.No Comments

„Az Uniónak összekapcsoltságra van szüksége. A gazdaságnak is, és az embereknek is. Be kell ruháznunk az összekapcsoltság kiépítésébe, és ezt most kell megtennünk.” – Juncker elnök, az Unió helyzetét értékelő 2016. évi beszéd

Jean-Claude Juncker elnöknek az Unió helyzetét értékelő 2016. évi beszéde alkalmából a Bizottság a mai napon javaslatot tett az uniós távközlési szabályok mélyreható átdolgozására és új kezdeményezések megvalósítására. A cél az, hogy a növekvő igényekkel összhangban az európaiak több internetkapcsolattal és jobb internet-hozzáféréssel rendelkezzenek, és hogy javuljon Európa versenyképessége. A Bizottság által előterjesztett javaslatok ösztönözni fogják beruházások létrejöttét a nagyon nagy teljesítményű hálózatok kiépítése terén, és fel fogják gyorsítani azt a folyamatot, melynek célja, hogy az európaiaknak nyilvános WIFI-hozzáférés álljon a rendelkezésükre.

Az európai lakosok gyors és megbízható internet-hozzáférésre tartanak igényt a munkahelyükön, az otthonukban és utazásaik során. A nagyon nagy teljesítményű hálózatok kiépítését szolgáló beruházások ösztönzése egyre fontosabbá válik az oktatási, az egészségügyi, a feldolgozóipari és a közlekedési ágazat működéséhez. Ezekre a kihívásokra válaszul és Európa digitális felkészültségének biztosítása érdekében a Bizottság három, stratégiai fontosságú cél elérést tűzte ki az EU elé a 2025-ig tartó időszakra:

  • Gondoskodni kell arról, hogy a társadalmi-gazdasági téren meghatározó szereplők – így az iskolák, az egyetemek, a kutatóközpontok, a közlekedési csomópontok, a közszolgáltatók, köztük a kórházak és a közigazgatási szervek, valamint a digitális technológiákat alkalmazó cégek – mind rendkívül magas szintű – gigabites nagyságrendű adatforgalmat biztosító – hozzáféréssel rendelkezzenek (melynek révén a felhasználók másodpercenként 1 GB mennyiségű adatot tölthetnek fel vagy le).
  • Minden európai háztartás számára lehetővé kell tenni – a vidéki térségekben és a városokban egyaránt –, hogy olyan internetkapcsolattal rendelkezzen, amely legalább 100 MB/s – további fejlesztés esetén pedig akár GB/s-os – letöltési sebességet biztosít.
  • Az összes városi területen, valamint a nagyobb utakon és vasútvonalakon megszakítás nélküli hozzáférést biztosító lefedettségről kell gondoskodni az 5G, a vezeték nélküli távközlési rendszerek legújabb, ötödik generációja tekintetében. A Bizottság ún. időközi célként határozta meg, hogy 2020-ra minden egyes uniós tagállamon belül legalább egy nagyvárosban szerepeljen az 5G internetszolgáltatás a szolgáltatók kínálatában.

A fent ismertetett célkitűzések megvalósítása csak számottevő beruházások létrejötte esetén lehetséges. A Bizottság ezért új Európai Elektronikus Hírközlési Kódex bevezetését javasolja. A javaslat értelmében a kódex olyan előremutató és egyszerűsített szabályokat rögzít majd, melyek mindegyik vállalat számára vonzóbbá teszik, hogy Unió-szerte – helyben éppúgy, mint tagállami határokon átívelő jelleggel – új, csúcsminőségű infrastruktúrákba ruházzanak be. Az új keretrendszer által generált beruházások 910 milliárd euróval növelhetik az uniós GDP-t, és 1,3 millió új munkahelyet hozhatnak létre a következő évtized folyamán (2025-ig). A kódexen kívül a Bizottság cselekvési tervet is közzétett, mely arra irányul, hogy 2018-tól EU-szerte kiépüljön az 5G hálózat. Ez potenciálisan 2 millió munkahely létrejöttét eredményezheti az Európai Unióban. A mai nap közzétett, az összekapcsoltság javítását szolgáló javaslatcsomagban megfogalmazott kulcsfontosságú kezdeményezések közé tartozik a WiFi4EU is, mely segítséget hivatott nyújtani az európai közösségeknek ahhoz, hogy ingyenes WIFI hozzáférési pontokat biztosítsanak minden polgár számára (további információk itt).

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Első osztályú kommunikációs hálózatok nélkül nem fog létrejönni a digitális egységes piac. Olyan internet-hozzáférésre van szükség, amelyet az emberek meg tudnak fizetni és utazásaik során igénybe tudnak venni. Ahhoz, hogy ezt elérjük, Unió-szerte jobban össze kell hangolnunk a spektrumpolitikákat. Ha az európai piacon fokozódik a verseny és elmélyül az integráció, az lehetővé fogja tenni a számunkra, hogy elérjük ezeket a célokat, és ebben segíteni fog bennünket a megfelelő feltételeket megteremtő új távközlési kódex.”

Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „Az összekapcsoltság Európa digitális jövőjének záloga: a dolgok internete, az ipar digitalizálása, a számítási felhő, az óriási méretű adathalmazok – ezek mind szükségessé teszik, hogy a felhasználók Unió-szerte mindenütt biztonságosan rá tudjanak kapcsolódni az internetre, és hogy Európában az internet-hozzáférés sebessége és minősége a legjobb legyen. Európa arra törekszik, hogy éllovasává váljon az ötödik generációs mobil távközlési technológiák bevezetésének. Itt az ideje, hogy „gigabitalapú információs társadalommá” váljunk, és gondoskodjunk arról, hogy minden európai polgár jó minőségű internet-hozzáféréssel rendelkezzen – vidéken éppúgy, mint a városokban.”

Új Európai Elektronikus Hírközlési Kódex segíti a jövő hálózatainak kiépítését
Az összekapcsoltsággal kapcsolatos célkitűzések eléréséhez becslések szerint 500 milliárd euró összegű beruházásra van szükség a következő évtizedben. Ennek a pénznek az oroszlánrészét magánforrásból kell előteremteni. A jelenlegi beruházási tendenciák alapján azonban valószínűsíthető, hogy a finanszírozáshoz szükséges források terén 155 milliárd eurós hiánnyal kell majd számolni.

A helyzet orvoslása céljából a Bizottság a hatályos uniós távközlési szabályok korszerűsítését javasolja, melyek aktualizálására utoljára 2009-ben került sor. A kódex ösztönözni fogja a versenyt, a verseny pedig lendületet ad a beruházások létrejöttének, és megerősíti a belső piacot és a fogyasztói jogokat.

A ma előterjesztett új európai távközlési kódex a Bizottság javaslata értelmében a következő célok megvalósítását fogja szolgálni:

  • Kiélezettebb verseny és nagyobb kiszámíthatóság a beruházók számára: Függetlenül attól, melyik ágazatban finanszíroznak beruházásokat, a befektetők számára alapfeltételt jelent a hosszú távú jogbiztonság. Ehhez stabil szabályozási környezetre van szükség, mely csökkenti a szabályozás terén folytatott gyakorlatban EU-szerte jelentkező eltéréseket. A kódex értelmében csak akkor kerül majd sor piacszabályozásra, ha ezt a végfelhasználók érdeke megköveteli, illetve ha a szolgáltatók közötti kereskedelmi megállapodások nem vezetnek versenyképes eredmények létrejöttéhez. Az új kódex számottevően csökkenti a szabályozást azokra az esetekre vonatkozóan, amikor rivális szolgáltatók közösen ruháznak be nagyon nagy teljesítményű hálózatok kiépítésébe, egyúttal pedig megkönnyíti a kisebb piaci szereplők számára, hogy – a költségeket megosztva, a méretgazdaságosság korlátait legyőzve stb. – beruházási projektekben vegyenek részt. Az új szabályok nagyobb kiszámíthatóságot biztosítanak azok számára, akik elsőként vállalják a kockázatot, hogy hálózatfejlesztésbe ruházzanak be olyan területeken, például vidéken, ahol kevesebb profitra lehet szert tenni. Az új kódex esetében már nemcsak a hálózatokhoz való hozzáférésért folytatott versenyről van szó, hanem az ezekbe a hálózatokba való beruházás terén folytatott versenyről is (további információkért lásd a „Kérdések és válaszok” oldalt).
  • Jobb rádiófrekvencia-használat: A szabályozás terén folytatott gyakorlatban EU-szerte jelentkező eltérések csökkentése különösen fontos a vezeték nélküli kommunikáció legfőbb „nyersanyagát” jelentő rádiófrekvencia-spektrum vonatkozásában. A kódex hosszú időre szóló frekvenciahasználati engedélyek kibocsátását indítványozza, ezt pedig szigorúbb követelményekhez köti a tényleges és hatékony spektrumhasználat tekintetében. Ezen túlmenően a kódex az alapvető paraméterek összehangolását szorgalmazza. Példaként említhető a frekvenciakijelölések időzítésének koordinálása annak érdekében, hogy az EU piacán időben kerüljön sor a frekvenciatartományok felszabadítására, illetve az EU-szerte alkalmazott spektrumpolitikák konvergenciájának előmozdítása abból a célból, hogy az Unió területén maradéktalanul megvalósuljon a vezeték nélküli lefedettség.
  • Erőteljesebb fogyasztóvédelemre van szükség azokon a területeken, ahol az ágazatspecifikus szükségletekre nem adnak választ az általános fogyasztóvédelmi szabályok. A szabályok korszerűsítésének köszönhetően könnyebb lesz szolgáltatót váltaniuk azoknak a fogyasztóknak, akik csomagban értékesített szolgáltatásokra (internet, telefon, tv, mobiltelefon stb.) fizettek elő. Az új szabályok biztosítani fogják, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportok tagjainak (köztük az időseknek, a fogyatékossággal élő személyeknek és a szociális segélyben részesülő embereknek) joguk legyen megfizethető áron előfizetni az internetre.
  • Biztonságosabb online környezet a felhasználók, tisztességesebb szabályok az összes szereplő számára: Egyes szabályok hatálya a jövőben azokra az új online szereplőkre is kiterjed majd, akik a hagyományos szereplők szolgáltatásaival egyenértékű szolgáltatásokat nyújtanak. Ez azt a célt szolgálja, hogy a biztonsági követelmények (a hálózatok és a szerverek biztonsága tekintetében) rájuk is vonatkozzanak. A szabályok lehetővé teszik továbbá a felhasználók számára, hogy ezeknek az online szolgáltatásoknak a révén a 112-es számon feltárcsázható uniós segélyszolgálathoz forduljanak, anélkül, hogy ezért többletdíjat kellene fizetniük.

A Bizottság a ma előterjesztett jogalkotási csomagban a nemzeti szabályozó hatóságok és a BEREC szerepének megerősítésére is javaslatot tett, biztosítani kívánja ugyanis, hogy a jelenlegi széttagoltság és következetlenség felszámolása révén a szabályok alkalmazására a digitális egységes piac teljes területén következetesen és kiszámítható módon kerüljön sor.

WiFi4EU
A Bizottság ma új kezdeményezést terjesztett elő, mely lehetővé hivatott tenni, hogy minden érdekelt helyi hatóság ingyenes WIFI-kapcsolatot kínáljon a polgárok számára a középületekben és azok közvetlen közelében, az egészségügyi központokban, a parkokban, a tereken stb. A 120 millió eurós kezdeti költségvetésű új lakossági utalványrendszer potenciálját tekintve egy nap alatt akár 40–50 millió WIFI-kapcsolatot is generálhat, és ezáltal több ezer közösségi térben biztosíthat összekapcsoltságot. A vezeték nélküli helyi hozzáférési pontok kiépítésének finanszírozásához szükséges források valószínűleg gyorsan lehívhatók lesznek azt követően, hogy az Európai Parlament és a tagállamok elfogadják a tervet. 2020-ig legalább 6000–8000 helyi közösség fog majd profitálni ebből az új projektből. Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvben foglaltaknak megfelelően azok a helyi hatóságok, amelyek ilyen szolgáltatásokat biztosítanak a polgáraik részére, nem tartoznak felelősséggel a továbbított tartalmakért.

5G cselekvési terv
A Bizottság a mai napon az ún. 5G cselekvési tervet is közzétette, amely közös uniós ütemtervet tartalmaz az 5G 2020-ra kitűzött összehangolt kereskedelmi bevezetésére vonatkozóan. A terv szerint az 5G-frekvenciasávok meghatározására és kiosztására a tagállamok és az ágazati érdekelt felek közreműködésével kerül sor, 2018-tól pedig páneurópai 5G-tesztelés veszi majd kezdetét. A dokumentum szorgalmazza közös globális 5G-szabványok bevezetését, és ösztönzi, hogy mindegyik uniós tagállam fogadjon el nemzeti ütemtervet az 5G kiépítésére vonatkozóan.
A Bizottság és a távközlési szektorban tevékeny befektetők azt is fontolgatják, hogy kockázati tőkét biztosítanak olyan induló vállalkozásoknak, amelyek különböző ágazatokban felhasználható innovatív alkalmazások és szolgáltatások létrejöttéhez szükséges 5G technológiai megoldásokat fejlesztenek ki. Az elképzelések értelmében ez külön kockázati-tőkefinanszírozási eszköz révén valósulna meg, melynek segítségével a cégek könnyebben tudnák új szolgáltatásaikat bevezetni a piacon. Az érintett célterületek közé tartozik többek között az automatizált vezetés, a drónok által végzett csomagkézbesítés, illetve a virtuális térben folytatott szakmai együttműködés.

Háttér-információk
A cégek, legyen szó induló vállalkozásokról vagy nagyvállalatokról, egyre nagyobb mértékben az internetre alapozzák működésüket, innovatív tevékenységüket és növekedésüket. Ma, amikor globális verseny folyik a hagyományos vállalkozások átalakítása és a csúcstechnológiát alkalmazó cégek megalapítása terén, az első osztályú internetkapcsolat megléte elengedhetetlenül fontos. Az elektronikus kereskedelem sikere, a dolgok internete, az elektronikus kormányzati és elektronikus egészségügyi alkalmazások megbízható minősége, a videojátékokkal és a streaming révén hallgatott audiotartalmakkal kapcsolatos felhasználói élmények: ezek mind – sok minden mással egyetemben – az internetes összekapcsoltság kialakítását célzó beruházásoktól függnek. Jobb minőségű széles sávú lefedettségre lesz szükség ahhoz, hogy egyidejűleg sok, azonos helyen – pl. repülőtéren, stadionban, ipari parkban, állami hivatalban – tartózkodó személy tudjon online szolgáltatásokat igénybe venni, és hogy több milliárd tárgyat, köztük autókat és háztartási berendezéseket lehessen egymással összekapcsolni. A jó minőségű széles sávú lefedettség ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy a gyermekek új módon, a virtuális valóság segítségével sajátítsanak el ismereteket az iskolában, illetve hogy az orvosok nagy távolságból hajtsanak végre beavatkozásokat.

2015-ben az európai háztartások 71%-a – de a vidéki térségekben csak 28%-a – rendelkezett gyors (legalább 30 MB/s letöltési sebességet biztosító) vezetékes internetkapcsolattal. Ami pedig a 4G mobillefedettséget illeti, ez az arány 86% az EU egészében, de csak 36% az EU vidéki térségeiben (forrás), ez pedig nem elég, ha figyelembe vesszük, hogy a digitális egységes piac kiépítéséhez szükséges infrastruktúrának egyre komolyabb elvárásoknak kell megfelelnie a sebesség, a minőség és a megbízhatóság tekintetében.

A széles sávú infrastruktúra tekintetében már meghatározott és 2020-ig teljesítendő uniós célértékek alapján a Bizottság a mai napon felvázolta a gigabitalapú európai információs társadalom kialakításával kapcsolatos jövőképét. Ennek értelében a cél az, hogy a jövőben a nagyon nagy teljesítményű hálózatok kiépítettsége és hasznosítása lehetővé tegye majd a digitális egységes piacon az áruk, szolgáltatások és alkalmazások kifejlesztését és széleskörű használatát.

A digitális egységes piac kiépítése terén elért előrehaladás
Az összekapcsoltság javítására irányuló kezdeményezések, melyeket – az új uniós szerzői jogi szabályokkal együtt – ma terjesztett elő a Bizottság (sajtóközlemény), a digitális egységes piac kialakítását célzó uniós stratégia részét képezik. A Bizottság a stratégia meghirdetésekor 16 kezdeményezést hirdetett meg, (sajtóközlemény) és jó úton halad ahhoz, hogy az év végéig ezek mindegyikét megvalósítsa.

A Bizottság számít arra, hogy az Európai Parlament és a Tanács jóvá fogja hagyni az általa előterjesztett nagy ívű célkitűzéseket, és a lehető leghamarabb elfogadja a jogalkotási javaslatokat, hogy az európai polgárok a legteljesebben kamatoztatni tudják a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket.

További információk

A mai napon elfogadott dokumentumok:

Forrás:
Az Unió helyzete 2016-ban: a Bizottság megteremti a feltételeit annak, hogy növekedjen a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére álló internetkapcsolatok száma és minősége; Európai Bizottság; IP/16/3008; 2016. szeptember 14.