Állami Számvevőszék: a költségvetési kiadásokkal szemben határozzanak meg hatékonysági és eredményességi követelményeket

„A közpénzek elköltésének eredményessége, hatékonysága, illetve az állammenedzsment színvonala számottevően befolyásolja Magyarország gazdaságának versenyképességét. Bár az utóbbi években pozitív változásoknak lehetünk tanúi, mindkét területen van fejlesztési lehetőség – mondta az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.
A Kecskeméten megrendezett, 54. Közgazdász-vándorgyűlés központi témája a versenyképesség volt, mellyel kapcsolatban Domokos László előadása elején leszögezte: mivel Magyarországon az állam a megtermelt GDP több mint felét újra elosztja, e folyamat hatékonysága döntő hatással van az ország versenyképességére. A felelőtlen újraelosztás növelné az államháztartás hiányát, ám a magyar költségvetési deficit 2012 óta minden évben az Unió által előírt 3 százalékos határ alatt maradt, s komoly eredmény, hogy mindezt nem megszorítások segítségével sikerült elérni.

A fenntartható fehérítés javítja a versenyképességet
Az ÁSZ elnöke szerint az államháztartás sikeres stabilizációjának egyik feltétele volt, hogy a fiskális és monetáris politika összehangolt intézkedései következtében a versenytársakéhoz hasonlóan alacsony kamatszint és inflációs szint alakult ki Magyarországon, ami kedvező makrogazdasági keretet teremt a gazdasági szereplők számára. E változás hátterében több más tényező mellett fontos szerepet játszik a 2012 óta hatályos, új Alaptörvény is, hiszen rendelkezéseinek köszönhetően a költségvetés hosszabbtávú fenntarthatósága alkotmányos alapkövetelménnyé vált.

Domokos László rámutatott: a 2015. és a 2016. évi költségvetési folyamatokat tanulmányozva az a tendencia rajzolódik ki, hogy – az elmúlt évtizedekben megszokott helyzettől eltérően – az adóbevételek nem maradtak/maradnak el a tervezett mértéktől, hanem még meg is haladják azt. Az elnök szerint ez részben egyszeri hatásoknak köszönhető, részben azonban a gazdaság kifehérítése érdekében tett intézkedések, például az online pénztárgépek vagy az EKÁER bevezetésének hatása. Véleménye szerint további bevételnövekedéshez vezethet, hogy az ÁSZ ellenőrzési megállapításai alapján a NAV vezetése számos olyan intézkedést hozott, amelyek a jövőben hozzájárulnak az eredményesebb adóbeszedéshez.

„Az adóbeszedés hatékonyságának növelése nem öncél, hanem eszköz arra, hogy az adókulcsok csökkenhessenek, és ezáltal a gazdaság versenyképessége javulhasson. Megítélésem szerint célszerű lenne bevezetni és alkalmazni a „fenntartható kifehérítés” fogalmát” – javasolta Domokos László. Az ajánlott módszer lényege, hogy a gazdaság kifehérítéséből származó többletet az állam kisebb adókulcsok vagy célzott kedvezmények révén az adózóknál hagyja, s így a kisebb adókulcsok hatására tovább fehéredhet a gazdaság.

A hatékonyságon van a hangsúly
A versenyképesség szempontjából azonban az ÁSZ elnöke szerint nem az elvonás és az újraelosztás mértéke az igazi kérdés, hanem az, hogy az állam mire és milyen hatékonysággal költi el a beszedett összeget. 2015-ben például már látható volt, hogy az államháztartás kiadási szerkezetén belül emelkedett az oktatás és az egészségügy részesedése, ám a versenyképesség tényleges javulása csak akkor következik be, ha a ráfordítások mértéke mellett a nyújtott szolgáltatások minősége is emelkedik. Domokos László felhívta a figyelmet arra, hogy az államháztartás összes kiadásán belül folyamatosan emelkedik – 2011 és 2015 között 13,1 százalékról 19,7 százalékra – a gazdasági funkciók költségeinek részaránya, így különösen fontos a befektetések eredményességének és hatékonyságának vizsgálata.

Az Állami Számvevőszék régóta szorgalmazza, hogy a költségvetési kiadásokkal szemben hatékonysági és eredményességi követelményeket határozzanak meg. „Javaslatom az, hogy a költségvetés fejezeti, illetve intézményi előirányzatai esetében legalább az legyen meghatározva, hogy az előirányzat felhasználásánál a kormány a megtakarítást tartja célszerűnek, vagy azt, hogy az adott összegből minél több és jobb ellátást biztosítson az arra jogosultak számára” – mondta Domokos László. Bár a magyar állam nagyságrendileg 3500 milliárd forintot költ el gazdasági funkciókra, a kiadások növekedése nem eredményez automatikusan nagyobb gazdasági eredményt, kizárólag akkor, ha a kiadások elé a kormányzat mérhető célokat állít, és azok teljesítését rendszeresen monitorozza.

Eredménykövetelményeket kell állítani a közpénzekhez
Az elnök úgy véli, a versenyképesség egyik legfontosabb sikerkritériuma az állammenedzsment megújítása. Az ÁSZ a tavalyi évben megfogalmazta az rendszer megújításával kapcsolatos javaslatait, amelyeknek döntő többségét a kormány elfogadta. Az állammenedzsment megújítása során az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az integritás követelményének teljesítése mellett az eredményesség követelménye is megfogalmazódik, de nemcsak az elvek szintjén, hanem olyan konkrét intézkedésekbe építve, mint a közintézmények teljesítményének mérése, vagy az irodai terekkel való gazdálkodás. Domokos László szerint az új követelményeknek tükröződniük kell az állami vezetők javadalmazási, teljesítményértékelési rendszerében is. A javaslat szerint az eredményes közpénzfelhasználás feltétele lenne például, hogy a kormány állítson minden egyes adóforint elköltése elé eredménykövetelményt, mérje a követelmények teljesülését, legyen minden forint elköltésének elszámoltatható felelőse, és a költéseket évről évre ellenőrizzék.

Domokos László kijelentette: Az ÁSZ a jövőben is arra törekszik majd, hogy az Alaptörvény követelményeivel összhangban feltárja, ha a közpénzeket szabálytalanul, pazarló módon használják fel, és az intézmény nagy súlyt helyez arra is, hogy az ilyen vétség ne maradjon következmények nélkül, azaz a közpénzek hiányos kezelésének meglegyen a következménye.”

Forrás:
Domokos László előadása az 54. Közgazdász vándorgyűlésen; Lengyel Viktor; Állami Számvevőszék; 2016. szeptember 26.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.