„Az állami tisztviselők új képzési programjáról és a közszolgálati továbbképzési rendszer megújításáról is szó volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem projektnyitó rendezvényén. A Parlamentben tartott eseményen a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint az NKE közötti stratégiai partnerségi megállapodások átadására is sor került.
„2010-ben elkerülhetetlenné vált, hogy a kormány teljesen új alapokra helyezze a korábban minden szempontból elavult közigazgatást”- mondta köszöntőjében Dr. Vidoven Árpád. A Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára hozzátette, hogy a megújulás első lépése a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása volt, a legutóbbi fontos eredmény pedig a nemrég hatályba lépett, állami tisztviselőkről szóló törvény megalkotás volt. „Ez a ténylegesen ellátott feladatokhoz és teljesítményhez kötődő bérezés kialakítását segíti a közszférában” – tette hozzá Vidoven Árpád. Az államtitkár – aki a Fenntartói Testület tagja is – szólt arról, hogy a közigazgatás átalakítása egyre több feladatot ró a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, elsősorban a közszolgálatban dolgozók képzésében, továbbképzésében. Ez Vidoven Árpád szerint azért kiemelt feladat, mert a jó állam csak a megfelelően képzett, elhivatott közszolgákkal valósulhat meg. Hozzátette, hogy ehhez egy átalakított képzési, továbbképzési rendszer szükséges, amelynek fontos szempontja, hogy a piaci, gazdasági igényeket ki tudják szolgálni és versenyképes tudással rendelkezzenek a közigazgatásban dolgozók.
„A kormánynak tettekben is megnyilvánuló, szilárd elhatározása a közigazgatás és a teljes körű közszolgálat szervezetrendszerét szolgáló humán tevékenység korszerűsítése” – mondta köszöntőjében Dr. Janza Frigyes nyugállományú rendőr vezérőrnagy. Az NKE Fenntartói Testület ügyvivője szerint a kiemelt projekt sikeréhez elengedhetetlen a közszolgálat országos területi és helyi szerveinek cselekvő támogatása. „Ez a program Önökről, az Önök munkatársairól szól”- fordult a kormányhivatalok jelen lévő vezetőihez Janza Frigyes. Szerinte a rendezvény címe, az igazi tisztviselő jól visszatükrözi a projekt tartalmát, amely az állami tisztviselők új képzési programjáról és a közszolgálati továbbképzési rendszer megújításáról szól. „Törekvéseink csak akkor lesznek sikeresek, ha a hitelesség felől közelítjük meg a kompetencia szó mögött meghúzódó tartalmakat”- hangsúlyozta a tábornok, aki szerint csak a hiteles közszolga tud bizalmat kiváltani az ügyfelekben.
„A projekt egésze arról szól, hogy a magyar közigazgatási személyi állomány legyen annak az igazi haszonélvezője”- mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint a jelenlévők és a programban résztvevők elkötelezettségéhez nem férhet kétség, ahogy fogalmazott: „Itt ma csupa olyan ember ül, aki szereti a közigazgatásban végzett munkáját, elkötelezett saját munkatársai és az ügyfelek iránt is.” Patyi András megjegyezte, hogy 20 évnek kellett eltelnie a rendszerváltás óta, hogy legyen egy kormány, amely az államigazgatás területi szintjét igazából megerősítse és integrálja a különböző illetékességű területi szerveket. A rektor felhívta a figyelmet arra is, hogy a közigazgatás átalakításában, így a kiemelt projektben is fontos szerepe van az egyetemi szférának, hiszen az NKE egyedül „nem lenne képes ezt a kompetenciafejlesztő munkát megvalósítani”. Patyi András az egykori német kancellár, Otto Von Bismarck gondolatait idézte, aki szerint: „rossz törvényekkel és jó hivatalnokokkal még mindig lehet kormányozni, de rossz hivatalnokok esetén a legjobb törvények sem segítenek rajtunk.” A rektor szerint kompetencián ebben az esetben a tisztviselők képességeit, készségeit, tudását és tapasztalatát értjük. Egyed Istvánt idézve elmondta azt is, hogy „a közigazgatás nem egy üzem, nem egy gyár, itt mindig az egyes emberrel állunk szemben”. Ugyanakkor szerinte a közigazgatási szervek végrehajtó szereppel is bírnak, hiszen „a jogszabályokat be kell tartani”.
„A közigazgatás a benne dolgozók számára izgalmas, érdekes világ, tele kihívásokkal”- hangsúlyozta beszédében Dr. Jávor András. A Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke szerint a közigazgatásban dolgozni, a közjóért tenni az egyik legnemesebb hivatás. Elhangzott, hogy ez a projekt is arról a mintegy 80 ezer állami tisztviselőről szól, akik jelenleg is a közszférában tevékenykednek. „Jellemes bürokráciát kell nevelnünk” – idézte Márai Sándor 1941-ben elhangzott gondolatait az NKE mentor-oktatója. Jávor András reméli, hogy ez manapság sem egy üres gondolat, hanem most is megtölthető tartalommal. Szerinte a közszolgák úgy tudják megtalálni a helyüket a társadalomban, ha hivatással, hittel, intellektussal és tudással rendelkeznek. „Emellett azonban még szükség van az indulatmentes helyzetfelismerésre, a bölcs döntésekre és az empatikus gondolkodásmódra is” – fogalmazott Jávor András.
Korszakosnak nevezte a kormányhivatalok és az NKE közötti megállapodást Dr. Kállai Mária. Jász-Nagykun-Szolnok megye kormánymegbízottja szerint már az eddigi fejlesztések is nagy hangsúlyt helyeztek a szervezeti és az eljárásjogi egyszerűsítésekre, a bürokrácia csökkentésére, valamint a technikai fejlesztésekre. „Igazi eredmény azonban csak akkor várható, ha folyamatosan, magas minőségben, a közigazgatás egészét érintően sikerül a szemléletformálás”- hangsúlyozta az előadó. Ehhez újra alapokra kellett helyezni az állam és polgárai, az állam és a vállalkozói szféra, valamint az állam és az önkormányzatok közötti együttműködést. „Ennek érdekében igyekszünk ügyfélközpontú, szolgáltatói attitűdöt megjelenítő közszolgáltatás megvalósítására”- tette hozzá Kállai Mária. Ahogy a többi előadó, a kormánymegbízott is szólt Teleki Pál egykori miniszterelnök tevékenységéről, aki többször hangsúlyozta a köztisztviselők képzésnek fontosságát.
„Az állam reformja, a közigazgatás fejlesztése nem öncélú folyamat, annak célja nem az államban, a közigazgatásban van” – mondta köszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese szerint fontos cél a polgárok jobb életminősége, a versenyképesebb és hatékonyabb állami működés. A projekt szakmai vezetője úgy véli, hogy a tisztviselő és kiemelten a közigazgatási vezető az úgynevezett X-faktor a közigazgatás fejlesztésében. Elhangzott, hogy a fejlesztési tervek középpontjában a vezetők fejlesztése áll, hiszen nagyrészt az ő munkájukon múlnak a valódi változások. „A változásra való képesség ott kezdődik, hogy önmagunk fejlesztésére kortól és vezetői tapasztalattól függetlenül nyitottak legyünk” – hangsúlyozta Kis Norbert. A rektorhelyettes szerint nem szabad azonban csupán a vezetői rutinra építeni ezt a fejlesztést, hiszen az sokszor csökkenti az önkontroll szintjét. A tanuláshoz ugyanis ki kell lépni a komfortzónából, és meg kell szabadulni a rutinmegoldásoktól. „Az a célunk első sorban, hogy a tanulási kedvet, vágyat ébresszük fel, és a tanulás sikerélményét nyújtsuk az abban résztvevőknek. Olyan programot kínálunk, amely nem oktat, hanem gondolkodásra ösztönöz”- fogalmazott a szakmai vezető. Kis Norbert szerint nem vizsgáztatni, hanem fejleszteni szeretnének: nem tanulókat, hanem személyiségeket várnak a programba, akiket nem oktatók és tanárok, hanem szellemi partnerek segítenek majd.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában megvalósuló projekt kiterjedt szakmai feladatrendszere a fővárosi és megyei kormányhivatalok stratégiai partnersége mellett valósul meg. Ennek keretében együttműködési megállapodások megkötésére került sor az NKE és a kormányhivatalok között. Az erről szóló dokumentumokat Patyi András rektor adta át az ünnepségen a kormányhivatalok képviselőinek.
A rendezvény a KÖFOP 2.1.1-VEKOP-15, A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése című kiemelt projekt keretében valósult meg.”
Forrás:
Az igazi tisztviselő; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. szeptember 22.
Lásd még: KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15 A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése; Széchenyi 2020
One Comment