Skip to main content
gazdasághírközlésközigazgatás: külföldönközigazgatás: magyartávközlés

Az Európai Bizottság utolsó figyelmeztetése Magyarország és 18 további tagország számára: a nagyobb szélessávú lefedettség érdekében hajtsák végre az árcsökkentésre vonatkozó szabályokat

Szerző: 2016. szeptember 30.október 3rd, 2016No Comments

…2. Digitális egységes piac

Indokolással ellátott vélemények
Digitális egységes piac: A Bizottság 19 tagállamot szólít fel arra, hogy a nagyobb szélessávú lefedettség érdekében hajtsák végre az árcsökkentésre vonatkozó szabályokat.

Az Európai Bizottság arra kérte fel Ausztriát, Belgiumot, Bulgáriát, Ciprust, Csehországot, az Egyesült Királyságot, Észtországot, Finnországot, Franciaországot, Görögországot, Hollandiát, Horvátországot, Lettországot, Litvániát, Luxemburgot, Magyarországot, Portugáliát, Szlovákiát és Szlovéniát, hogy hajtsák végre a nagy sebességű hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedéseket (a 2014/61/EU irányelvnek megfelelően; lásd a témában készült sajtóközleményt itt).

Ezek a szabályok a meglévő fizikai infrastruktúra különböző ágazatok (energia, szállítmányozás stb.) közötti megosztását és újrafelhasználását célozzák meg, és végrehajtásuk nyomán a nagy sebességű internetkapcsolat bővítési költsége várhatóan akár 30%-kal csökkenhetnek. A Bizottság 2016 márciusában hivatalos értesítést küldött minden olyan tagállam számára, amely addig nem ültette át azt a nemzeti jogszabályokba, ezután közülük többen is jelezték a Bizottság felé, hogy teljes mértékben végrehajtották az irányelv rendelkezéseit. Az árcsökkentésre vonatkozó szabályok az Európai Bizottság által nemrégiben javasolt stratégiai hálózatfejlesztési célkitűzéseket segítik (lásd a témában készült sajtóközleményt itt).
Ezek a célkitűzések a következők:

  • 2025-re minden főbb társadalmi-gazdasági tényező (például iskolák, egyetemek, kutatóközpontok, közlekedési csomópontok, a digitális technológiákra támaszkodó vállalatok, illetve valamennyi közszolgáltató, beleértve többek között a kórházakat és a hivatalokat is) rendkívül nagy – gigabites – sebességű kapcsolattal rendelkezzen (amely másodpercenként 1 gigabit adat letöltését/feltöltését teszi lehetővé a felhasználók részére);
  • minden európai háztartás, legyen az vidéki vagy városi, legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosító, és Gbps-re bővíthető kapcsolattal rendelkezzen;
  • valamint minden városi terület, így a főútvonalak és a vasútvonalak is megszakításmentes, 5G-s lefedettséggel, azaz a vezeték nélküli kommunikációs rendszerek ötödik generációs változatával rendelkezzenek.

Köztes célként 2020-ig valamennyi uniós tagállam legalább egy nagyvárosában kereskedelmi forgalomba kell hozni az 5G-s technológiát.
A tagállamoknak 2016. január 1-jei határidővel kellett a nemzeti jogszabályokba ültetniük az irányelvet. A Bizottság az ezt nem teljesítő 19 tagállamnak a mai nappal küldi az utolsó figyelmeztetést. Ezeknek az országoknak jelenleg két hónapos határidő áll rendelkezésükre arra, hogy értesítsék a Bizottságot az intézkedések uniós törvényeknek megfelelően történő nemzeti jogszabályokba ültetéséről; ennek hiányában a Bizottság az uniós kötelezettségszegési szabályzat szerint az Európai Bíróság elé terjesztheti azokat és pénzügyi szankciókat indítványozhat…”

Forrás:
Szeptemberi kötelezettségszegési eljárási csomag: a legfontosabb döntések; Európai Bizottság; MEMO/16/3125; 2016. szeptember 29.
Lásd még: Kevesebb építkezés = olcsóbb széles sávú internet. A Bizottság szabályokat javasol a széles sávú infrastruktúra kiépítési költségeinek csökkentésére; Európai Bizottság; 2013. március 26.