Skip to main content
közigazgatás: külföldönközigazgatás: magyar

Bemutatták a Jó Állam Jelentést

Szerző: 2016. október 17.No Comments

„Megjelent az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetének (ÁKFI) koordinálásával készített Jó Állam Jelentés, amely a tavalyihoz hasonlóan ezúttal is hat hatásterületen végzett mérést a kormányzati teljesítményről. A korábbi jelentéshez képest újdonság, hogy a lakossági vélemények is megjelennek benne, valamint nemzetközi dimenziójú és speciális területeken végzett kutatások eredményeivel is megismerkedhettek az egyetemen rendezett szakmai napok résztvevői.

Biztonság és bizalom a kormányzatban, közösségi jóllét, pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség, fenntarthatóság, demokrácia, valamint a hatékony közigazgatás. Ezek azok a hatásterületek, amelyek mentén vizsgálta a kormányzati teljesítményt az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézet által koordinált kutatócsoport. A mérést hatásterületenként 5 dimenzióban, összesen 150 indikátor segítségével végezték a szakemberek. Az eredményeket egy jól áttekinthető, sakktáblára emlékeztető színes mátrixban, az úgynevezett Jó Állam Mozaikban foglalták össze. Ebből jól látható, hogy a korábbi évekhez képest mely területeken romlott, javult vagy éppen stagnált a kormányzati teljesítmény. Az úgynevezett főjelentéshez idén 5 speciális jelentés is készült, ezek a katonai, a rendészeti, az igazságszolgáltatási, a gazdasági versenyképességi és adózással kapcsolatos területeken végzett kutatások eredményeit tartalmazzák. Emellett egy külön jelentés tartalmazza a lakossági véleményfelmérés eredményeit is. Mindezeket szakmai napok keretében ismertették a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika campusán.

A Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében rendezett konferencián Prof Dr. Padányi József elmondta, hogy az NKE megalakulása óta segíti a magyar állam újjászervezéséhez elengedhetetlenül szükséges minőségi szakemberképzést. „A mi feladatunk az, hogy színvonalas képzésekkel a kimenő jelet javítsuk, azaz az intézményből kikerülő szakemberek minél hatékonyabban tudjanak részt venni a magyar állam versenyképességének növelésében” – fogalmazott az NKE tudományos rektorhelyettese. Padányi József szerint mindezt a munkát csak megfelelő hazai és nemzetközi együttműködésben, a jó gyakorlatok átvételével tudja az egyetem megvalósítani. A rektorhelyettes szólt „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című KÖFOP-projektről is, amelynek meghatározó eleme a jó állam-kutatás.

„Az állam nem képes magától változni, ehhez tudatos cselekvés kell” –mondta beszéde elején Prof. Dr. Patyi András. Ezt ismerte fel a kormány is, amikor 2014-ben meghirdette a bürokráciacsökkentési programját, amelynek olyan fontos területei vannak, mint az emberi erőforrások létszámának és minőségének, vagy az állami működés mögötti jogi háttérnek az elemzése. A rektor szerint a kormányzati teljesítménymérés kapcsán folyamatosan felmerülő igény a nemzetközi dimenziók feltárása, ez Magyarország esetében elsősorban a V4–ekkel való összehasonlítást jelenti. Emellett szerinte nagyon fontos a hazai, meglévő állapot ismerete is. „Így kapcsolódott össze az NKE-n még 2013-ban elindult, a kormányzati teljesítmény mérhetőségével kapcsolatos tudományos projekt az államreform folyamattal” – fogalmazott Patyi András. A rektor szerint a Jó Állam Jelentés mára elfogadottá vált mint mérési paradigma, hiszen a kormányzati teljesítményt mérő indikátorrendszerről van szó. Ugyanakkor mindennek van történelmi gyökere is, ahogy Patyi András fogalmazott: „Magyary Zoltán, működését tekintve, tulajdonképpen ugyanezzel foglalkozott”- tette hozzá. Elhangzott, hogy a jó közigazgatás fogalma már az 1870-es évektől jelen van Magyarországon. Már akkor is megfogalmazódtak a legfontosabb ismérvek: a közigazgatásnak jogosnak, törvényesnek, gyorsnak, pontosnak és olcsónak kell lenni. Az NKE rektora előadásában Egyed Istvánt is idézte, aki szerint „a közigazgatás jósága egyéni életünk elsőrangú követelménye, amelynek jelentősége a törvényhozás jóságával vetekedik”.

Patyi András az Alaptörvényben megfogalmazottakra hivatkozva elmondta: az állami működés hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelkedése, a közügyek átláthatósága és az esélyegyenlőség biztosítása állami, alkotmányos cél. „Mindehhez azonban az állam által nyújtott szolgáltatások mérésére van szükség, enélkül a célokat nem lehet megvalósítani”- tette hozzá a rektor.

A Jó Állam kutatások fogalmi és módszertani alapjait mutatta be előadásában Dr. Kaiser Tamás. Az ÁKFI tudományos igazgatója szólt arról, hogy a korábbi társadalomközpontú kormányzás helyébe az elmúlt években az államközpontú kormányzás lépett. „Az állam és a kormányzat szerepe egyre inkább megkérdőjelezhetetlen a társadalmi integrációban”- mondta Kaiser Tamás. Az igazgató előadásában olyan absztrakt fogalmakról beszélt, mint például a jó állam, a jó kormányzás. Előbbit a közjó absztrakt normarendszereként lehet felfogni, míg az utóbbi egy olyan keretrendszer, ami a hatékonyabb és versenyképesebb közszolgáltatásokhoz vezető elvek és módszerek összessége. Szerinte ahhoz, hogy kormányzati teljesítmény valóban mérhető legyen, ezeket az absztrakt fogalmakat le kellett fordítani a gyakorlat nyelvére. Ez történt a Jó Állam jelentések elkészítése kapcsán is, amikor 5 hatásterületen, 30 dimenzióban és 150 indikátor segítségével végezték a kormányzati teljesítmény mérését. Kaiser Tamás szerint a nemzetközi értékelések mellett azért van szükség nemzeti szintű kormányzati értékelésekre, mert a nemzetközi szervezetek adatokat közölnek, de nem adnak közvetlen értékelést, nem reagálnak a sajátos problémákra, és az adatok sem mindig frissek.

Az előadásban szó volt Jó Állam Jelentéshez kapcsolódó speciális jelentésekről, a lakossági véleménymérésről és a nemzetközi összehasonlításról is. Utóbbi esetében 64 indikátort vettek figyelembe, ezek alapján történt meg, elsősorban a V4-országok kormányzati teljesítményeinek összevetése. Kaiser Tamás beszélt a jelentések továbbfejlesztéseinek lehetőségeiről, irányairól is. A jövőben ennek megfelelően törekednek a többi között a kutatások szélesítésére és mélyítésére, a területi és vállalati dimenziók kialakítására is.

A tudományos konferencián részleteiben is bemutatták az előadók a Jó Állam Jelentés hatásterületein végzett mérések eredményeit. A biztonság és bizalom témakörben Prof. Dr. Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes mondta el gondolatait. „Munkánk során próbáltunk tényszerűnek és hitelesnek maradni, de végső soron itt értékítéletekről van szó, amelyekkel lehet és kell is vitatkozni”- jegyezte meg az előadó. Kis Norbert úgy látja, hogy a Jó Állam Jelentés elindíthat egy olyan diskurzust, amely javítani fogja a kormányzati teljesítményt. A rektorhelyettes szólt arról is, hogy a társadalomban számos negatív sztereotip vélemény él a magyar állam működésével kapcsolatban és sokan gondolják úgy, hogy minden probléma alapvetően az államhoz, a kormányzáshoz kötődik. A biztonság és bizalom hatásterületen belül a kutatók öt dimenzióban mérték a kormányzati teljesítményt: külső biztonság, közbiztonság és katasztrófavédelem, jogbiztonság, kormányzati közbizalom és átláthatóság, létbiztonság. Kis Norbert elmondta, hogy a biztonság és bizalom fogalmak összekapcsolódnak a társadalom gondolkodásában, ezt a kutatás módszertanában is figyelembe vették. Mindezt az utóbbi hónapok, évek növekvő biztonságpolitikai kockázatai is alátámasztják. A méréssel kapcsolatban elhangzott, hogy bár minden dimenzió esetében van fejleszteni való, de az utóbbi 5-6 évet figyelembe véve, a biztonság és bizalom területén javuló tendenciákat lehet tapasztalni. Például a magyar rendőrség bizalmi indexe még a V4-országokkal összehasonlítva is kifejezetten jónak mondható- fogalmazott a rektorhelyettes.

Az idei Jó Állam Jelentés egyik fontos újdonsága, hogy a kutatás során készült egy lakossági véleményfelmérés is, amelynek eredményei egy külön kiadványban kapnak helyet. A KSH által végzett felmérésben több mint kétezer ember vett részt válaszadóként. A kérdőív olyan nagy kérdéscsoportokat ölelt fel, mint például a közérzet és bizalom, a társadalmi részvétel vagy a közigazgatás és állam. Utóbbi kapcsán a közigazgatási ügyek intézéséről is kérdezték a lakosokat, amely kapcsán egy általános elégedettség tapasztalható. De a véleményfelmérés például olyan területet is érint, mint a közel jövőbeni külföldi munkavállalás lehetősége. Erre a válaszadók 76 százaléka felelt nemmel, míg a többiekben vagy határozott a szándék erre vagy legalább felmerült a gondolat, hogy más országban próbál szerencsét a válaszadó. Az adatok feldolgozását végző ÁKFI Mérési és Módszertani Labor vezető szakértője szerint megállapítható, hogy a véleménymérés egy alkalmas eszköz a Jó Állammal kapcsolatban megfogalmazott célok megvalósításához, de ehhez tovább kell azt fejleszteni. Demeter Endre szerint érdemes átgondolni a szerkezetét is, hogy közvetlenül beépülhessen a Jó Állam Jelentésbe.

A hitelesség és a bizalom fontosságát emelte ki a jelentés kapcsán hozzászólásában Prof. Dr. Frivaldszky János. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tanára szerint a kutatási anyag révén igazi értelmet nyernek az állammal kapcsolatos olyan fogalmak, mint a hatékonyság, eredményesség és a közjó.

A magyar társadalomban tapasztalható területi különbségekről, az ezzel kapcsolatos mérésekről beszélt előadásában Dr. Káposzta József egyetemi docens. A Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánja szerint ezeket a területi különbségeket a Jó Állam kialakítása érdekében mindenképpen csökkenteni kell.

A Jó Állam Jelentéshez kapcsolódó speciális jelentésekről egy honlapunkon megjelenő későbbi cikkünkben, míg a hatásterületi mérések eredményeiről a Bonum Publicum egyetemi magazin következő számában olvashatnak további részleteket.”

Forrás:
Bemutatták a Jó Állam Jelentést; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. október 12.