Skip to main content
gazdaságinformatika

Kő az állóvízbe – a MOL Bubi nem várt hatásai a városfejlesztésre

Szerző: 2016. október 31.No Comments

„A Smart City rendezvénysorozat tizedik előadója Dalos Péter a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) MOL Bubi termékmenedzsere volt, aki előadásában bemutatta a budapesti MOL Bubi közbringarendszer működését (https://molbubi.bkk.hu/), használatának tapasztalatait, továbbá a fenntartható városfejlesztésre gyakorolt pozitív hatásait.

Dalos Péter elmondta, hogy a Bubi létrehozásának két fő célja a közösségi közlekedés és a városi kerékpározás népszerűsítése volt, így például nagyon sok idős ember fedezte fel újra a kerékpározást a közbringának köszönhetően. De a Bubi nemcsak az idősek körében lett népszerű, hanem a családosok körében is. Eddig több mint 55 ezren regisztráltak a rendszerbe, és – mivel egy regisztrációval egyidejűleg akár 4 kerékpár is használható – becslések szerint több mint 100 ezren próbálták már ki. A BKK igyekszik megismerni a felhasználóit, és kielégíteni az igényeiket, valamint pozitívan kommunikálni a Bubi kapcsán. Emellett a társaság minden eszközzel igyekszik integrálni a közbringarendszerét a közösségi közlekedésbe (pl. metrón látható az átszállási lehetőségek között a Bubi is.)

A Bubi kommunikációjában folyamatos kihívást jelent a jelenlegi több kivételi lehetőség (a kerékpárok felvétele lehetséges a terminálokon és a kerékpárokon keresztül kártyával és PIN-kóddal, továbbá mobiltelefonos applikáció használatával is) bemutatása a felhasználók számára. Az informatikai háttér fejlesztése a Bubinál is folyamatos feladat, de ez nem egyedülálló dolog, a világ nagyvárosiban hasonló kihívásokkal küzdenek a közbringarendszerek üzemeltetői. Dalos Péter még hozzátette: a közbringa egyfajta közlekedésbiztonsági eszköznek is tekinthető. A nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy közbringa révén az érintett városokban egyre nagyobb számban megjelenő, kerékpárral (is) közlekedő emberek hatására nemcsak a kerékpáros, hanem az összes közlekedési baleset száma is csökkenő tendenciát mutat. A BKK szeretné elérni, hogy a Bubi és más közbringa-bérletek vásárlásának támogatása kerüljön bele a céges cafetéria-rendszerbe. A bikes.oobrien.com oldalon valós időben megtekinthető a világ legtöbb városának, köztük Budapest közbringa rendszerének vizualizált aktivitása.

Az előadást követő beszélgetés során kiderült, hogy szükség lenne egy olyan tervezési útmutatóra, ami a gyűjtőállomások kialakítását mutatja be. Jelenleg az egyes cégek, közintézmények, stb. ha gyűjtőállomást szeretnénk kialakítani a közelükben, akkor megkereshetik ezzel a BKK-t, de a vállaltnál is van egy értékesítő csapat, akik felkeresik az egyes irodaházakat, és felmérik, hogy mekkora igény van gyűjtőállomás kialakítására a területükön. Budapest területén a becslések szerint naponta 100 ezer helyváltoztatás történik kerékpárral, melynek szezontól függően 2-5 százaléka a Bubival megtett. A főszezoni (tavasz-ősz) elemzések alapján pedig az összes Bubis utazás 92%-a köthető a rendszeres (MOL Bubi bérlettel rendelkező) felhasználókhoz. Az alkalmi használatra szolgáló jegyek 50%-át turisták vásárolják meg. Dalos Péter fő tanácsa a GyőrBike-al kapcsolatban az volt, hogy a közösségi kerékpár rendszer épüljön be a város fejlesztését meghatározó stratégiákba és egyéb tervekbe.”

Forrás:
Dalos Péter a Magyar Urbanisztikai Társaság és a Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály közös Smart City rendezvénysorozatának tizedik előadója; Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron megyei területi csoport és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Nyugat-magyarországi Osztály; 2016. október 28.