Skip to main content
gazdaságközigazgatás: magyartechnikatudomány

Lepsényi István: át kell állni az innovációvezérelt gazdaságra

Szerző: 2016. november 14.No Comments

„Célunk, hogy 2020-ra a GDP harminc százalékát az ipar adja – jelentette ki Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára, aki ismertette: az Ipar 4.0 program nem pusztán egy új projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről, hanem egyfajta új termelési filozófia is.

– Míg a fejlett gazdaságokban a szolgáltatásokra helyeződik a hangsúly, nálunk a kormány az iparosítást „erőlteti”. Miért?
– A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a gazdaságok képesek túllendülni a válságokon, amelyekben az ipar dominál. A kormány célkitűzése, hogy 2020-ra a GDP harminc százalékát az ipar adja, ennek érdekében a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyabban és nagyobb mértékben kell az ipar szolgálatába állítani. A magyar GDP-n belül jelenleg 22-23 százalék az ipari termelés aránya.

– Miközben globálisan is versenyképes a hazai járműgyártás, addig pont ez a neuralgikus pontja is a gazdaságnak, miszerint egy szektorra épül. Nem tartanak a kitettségtől?
– A járműgyártás ténylegesen versenyképes, emellett több területet is fejlesztünk. Az egészségipart és -turizmust, az élelmiszeripart, a zöldgazdaságot, az infokommunikációs szektort és a védelmi ipart. S természetesen a járműipar is fókuszban marad. Túl azon, hogy tovább erősítjük a nemzeti ipart, építünk az innováció erejére, a kutatásra-fejlesztésre. A felsőoktatásban meglévő tudásra és a szakoktatásra. Eközben a globális trendekről sem maradunk le, hiszen az iparnak át kell állni az innováció vezérelt gazdaságra. Különösen fontos ez, miután digitális ipari forradalom előtt állunk.

– Utóbbira készít fel az Ipar 4.0 programja?
– Az Irinyi-terv kidolgozása során merült fel az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform, mint egyfajta új termelési filozófia szerepe és jelentősége. Az Irinyi-tervvel a kormány azt a célt tűzte ki, hogy erősítse az ipart, az innovációt, egyúttal segítse az új munkahelyek létrejöttét, és támogassa a hazai vállalatok verseny- és exportképességét.

– Ez a Nemzetgazdasági Minisztérium égiszén belül zajlik?
– Partnerünk ebben a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá mintegy ötven vállalat és oktatási intézmény írta alá az alapító dokumentumot, tagként csatlakozva az Ipar 4.0 platformjához. Egyfelől célunk, hogy feltárjuk a nemzetközi ipari kapcsolatokat, másfelől meg is kell ismertetni a cégekkel az új termelési filozófia előnyeit.

– Korábban a járműiparban tevékenykedett, evidens tehát a feldolgozóipari cégek bevonása. Nem?
– Számos, külföldi tulajdonosi háttérrel bíró nagyvállalat belépett a programba. Tervünk, hogy a jelentős tőkeerővel és termelési tapasztalattal rendelkező cégek a későbbiekben megosszák a fejlődni vágyó vállalkozásokkal a gyártásdigitalizálásban szerzett gyakorlataikat. A hazai tulajdonban lévő kis- és közepes vállalkozások időt, pénzt és energiát tudnának spórolni ezzel a szaktudással, valamint hatékonyabban képesek gazdálkodni a munkaerővel. Tervezzük, hogy mintagyárakat építünk fel a termelési filozófia elvei mentén, ahol mindezeket az előnyöket be is tudjuk mutatni.

– Mintagyárakat?
– Igen, öt-hat speciális gyár működését tervezzük, azért, hogy a hazai, kisebb cégek könnyebben tudjanak kapcsolódni a termelési folyamathoz.

– Ez mind szép, de a fejlődéshez pénz is kell. A kis- és közepes vállalkozások fejlődését hogyan segítik?
– Pénzügyi segítségek eddig is voltak, és lesznek fejlődést elősegítő pályázatok. Kiemelném a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot, azaz a GINOP-ot. Módosul a jövőben a pályázati rendszer: megkövetelünk egyfajta fejlettségi szintet is például eszközbeszerzés esetén.

– Eközben a digitális ipari forradalom új típusú tudást is megkövetel. Hogyan alakul át a szakoktatás?
– Az Ipar 4.0 az oktatás minden területét átalakítja. Digitális tudás nélkül már egy esztergályos sem tudna dolgozni. Azon dolgozunk, hogy biztosítani tudjuk azokat a szakembereket, akiket a hazai ipar igényel. Például már most biztosnak látszik, hogy sok robotprogamozóra van szükség.

– Sok cégvezető panaszkodik a piacképes tudás hiányára: milyen lépéseket tesznek ezen a téren?
– A versenyképes gazdasághoz szakemberek kellenek, a képzési rendszert úgy alakítjuk át, hogy a duális képzésen keresztül minél több fiatal úgy kerüljön ki a munka világába, hogy azonnal alkalmazni tudják őket a vállalatok. Ezen a téren bőven lehet még fejlődni, növekedni. Egyébként a szakképzést és a gazdaságot közös érdekek vezérlik, ezért fontos a képzés.

– Munkaerőhiányra is panaszkodnak a cégvezetők. Van azonnali receptjük?
– A kormány intézkedéseivel határozott lépéseket tesz annak érdekében, hogy a munkaerőhiány ne legyen akadálya a gazdasági növekedésnek. Jelenleg 4,9 százalékos a munkanélküliség, tehát az állástalanok közül lehet még válogatni a cégeknek. A közfoglalkoztatottakat is szeretnénk piaci állásokban látni, és az inaktívak tábora is belső tartalékot jelent. De ha az iparstratégia révén sikerül elérni, hogy hatékonyságot növeljenek a hazai vállalkozások, akkor abban az esetben a munkaerőpiacon is felszabadul munkaerő.”

Forrás:
Ipar 4.0: ágazatok új kezdeményezése; Szajlai Csaba; Magyar Hírlap; 2016. november 8.