„Az okosvároshoz kellenek okos lakók is – hangzott el a Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli Smart City Hungary 2016 elnevezésű konferenciáján. Jelenleg a nemzetállamok korát éljük, de hamarosan a városok kora jön.
Ha arra kérnének, hogy adjak egy pontos definíciót, akkor is nehezen lehetne definiálni, hogy mit értünk az okos városon – mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, aki szerint a smart jelző divatjelzővé vált. Így azt gondoljuk, hogy ha hozzátesszük valamihez, akkor az már olyanná is válik.
Ilyen divatszó még a startup is, az ipar területén pedig az ipar 4.0, így az NKFIH pályázatértékelői gyakran szomorúan látják, hogy egyre több ilyen divatszó köszön vissza a tenderekben, akkor is ha ott éppen nincs annak megfelelő helye.
Szervezni kell
Mitől lesz egy város élhető? Mitől lesznek benne olyan megoldások, melyek könnyebbé teszik az életet? – tette fel a kérdést Pálinkás, aki szerint az utóbbi időben nagyon sokféle program indult el. Az elnök szerint ezeket a fejlesztéseket egyetlen szerves fejlesztéssé kellene összefogni. Ha létrehozunk 50-60 különböző informatikai megoldást, az nem biztos, hogy a pénzfelhasználás leghasznosabb módja – hangsúlyozta Pálinkás.Az okosváros nem attól okos, hogy megold egy problémát, az egész város működésének az átgondolására van szükség – véli az NKFIH vezetője. És hogy akkor mi az okosváros? „Átgondolt egységes, gazdasági, környezeti, társadalmi szemléletben érlelt távlati célokra épülő szerves fejlesztés eredménye” – emelte ki Pálinkás, aki szerint ehhez fenntartható, felelős programok kellenek.
Lépésenként kell megvalósítani a jobb, adott esetben akár olcsóbb, vagy kevésbé pazarló működést – foglalta össze a lényeget az innovációs hivatal első embere, aki szerint ki fogják szűrni azokat a pályázatokat, amelyek célja csak a pénzszerzés.
A lakókon sok múlik
Az okosvároshoz kellenek okos lakók is – vélte Pálinkás, aki szerint addig, amíg a szemetelési szokásaink olyanok, amilyenek, addig kicsit kételkedve tekint azokra az informatikai megoldásokra, amelyek például a parkolást könnyítik a városokban. A smart city-nek tehát kell, hogy legyen egy attitűdváltoztató hatása is, anélkül az egész program nem sokat ér. A rendszernek ugyanakkor sok-sok szereplője van, a legfontosabb gazdaság és a társadalom, de a finanszírozó és a tudományos szféra is ide kapcsolódik. A finanszírozó, azaz például az NKFIH feladata az is, hogy ne hetente változzanak a pályázati előírások – mondta Pálinkás.Jó pályázat is kell
A sok szereplő közül a hivatalvezető kiemelte az intézményvezetőket, akiknek fontos meghatározniuk az intézmények céljait, de ott vannak a projektgazdák is, akiknek fenntartható és fókuszált terveket kell készíteniük. Vége annak az időszaknak, amikor a k+f+i pénzek „puha pénzek” voltak, azaz egy könnyű plusz finanszírozási módot jelentettek – emelte ki Pálinkás. A felelős pályázat szükséges ahhoz, hogy kialakuljon az a bizalom a pályázatot írók és az azt elbírálók között, mivel korábban gyakran előfordult, hogy nem jól kidolgozott, vagy túlárazott pályázatok érkeztek a hivatalhoz. Ezeknek a finanszírozására nem lesz lehetősége az NKFIH-nak – hangsúlyozta Pálinkás, aki szerint a források tekintetében ma egy komplex portfólió áll rendelkezésre, ami által a legkülönbözőbb célokra is támogatást lehet nyerni.Fenntarthatóság, világos projektcélok, felelős intézményvezetői döntés a megcélzott irányokról – adott pár jó tanácsot Pálinkás. Mint mondta, ők kutatási programokat akarnak finanszírozni, amihez megalapozott a költségvetési tervek kellenek, ne a forráshoz keressék a tartalmat. Állandó gond még, hogy a pályázatíró cégek abba az irányba lökik a pályázókat, hogy minél nagyobb összegeket írjanak, mivel így nagyobb az ő díjuk – mondta az NKFIH vezetője. Szerinte ha nincs innovációs tartalom a pályázatban, akkor azzal nem tudunk mit kezdeni, inkább más forrásra nyújtsák be pályázatukat.
Teljesen átalakulhat a világunk
Rengeteg az olyan innováció, ami öncélú, amikor a gombhoz varrják a kabátot – vélte Kulcsár Sándor, a Smart City programot koordináló Lechner Tudásközpont vezérigazgatói tanácsadója, aki szerint ezután gyakran csodálkozunk, hogy az innováció nem hatékony.Az innovációnak egy városban akkor van értelme, ha azután az összes létező szereplő élhetőbbnek érzi a települést, a fejlesztés tud adni nekik valami pluszt. A lényeg, hogy a megfelelő igényekre kínáljanak megoldást, ami egy város esetében nagyon nehéz, hiszen sok a kimondatlan igény is. A városvezetésnek tehát értelmeznie kell az igényeket és lefordítania azt a fejlesztők számára – vélte Kulcsár. Éppen ezért szerinte négy fontos szereplő munkáját kell összehangolni: államigazgatás, helyi szereplők, technológiai szállítók és az önkormányzat.
Minden városnak egyedi megoldás kell
Nem egy újabb stratégia kell, hanem a mostaniakra kell ráépíteni egy ernyőstratégiát, ami a város teljes spektrumára kihathat. A célokat úgy kell összerakni, hogy a saját adottságokat erősítse, tehát mindenekelőtt egy rendes felmérés kell erről – mondta Kulcsár. Minden városnak egyedi megoldás kell tehát, de fontos az is, hogy egy országos, vagy nemzetközi rendszer biztosítsa az átjárhatóságot a különböző rendszerek között.A városnak így paradigmaváltás kell: úgy nem lehet projekteket keresztül vinni, hogy nem látni, hogy lesz fenntartható. Az uniós források az üzemeltetésre egy fillért nem adnak – emelte ki ezzel kapcsolatban Kulcsár, aki szerint a jelenleginél jobban kell figyelni erre a kérdésre.
A városok kora jön, egyre nagyobb a szerepük, még a nemzetállamokkal szemben is. Egyre nagyobb a gazdasági hatalmuk, egyre több a lakosuk, idővel pedig még erősebbek lesznek – mondta Kulcsár. Ez komoly változást hozhat akár a közeljövőben is”
Forrás:
Lesz-e valaha okos Budapest?; Dzindzisz Sztefan; Napi.hu; 2016. november 9.
Összefoglaló videó a Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli szervezésében 2016. november 9-én megrendezett okosváros-konferenciáról: Smart City Hungary 2016 – konferencia
