„Az utóbbi egy évben sokat foglalkoztam adatvezérelt projektek kialakításával és valahogy azt látom, hogy ahhoz képest ahogy a weben korábban hittem, a világ adatvezéreltté tétele felé még jó nagy utat kell bejárnunk és ez az út nem olyan, mint a pionír webes szolgáltatások által kialakított működés.
Ha a webes szolgáltatások piacáról nézek bármilyen nagyvállalati működést, teljesen eltérő képet látok. A weben és alkalmazásokban a webes környezetre fókuszáló e-commerce szereplők fejlesztési rendszerei és az ügyfél interakciók döntő többsége ugyanarról a felületről érkezik, a marketing aktivitások attribúciója már itt sem könnyű, de egy nagyvállalat esetében a fő interakció pontok gyakran nem a digitális csatornák, a szereplők sokkal szabályozottabbak, és az ügyfelek felé mutatott rendszerek sem változtathatóak könnyedén, gyakran nem alkalmasak arra, hogy az adatok felvételét és használatát könnyedén támogassák.
Az utóbbi egy év alapján akkora a különbséget látok a nagyvállalatok adatvezérelt működése és egy webes szolgáltatást működtető cég adatvezérelt működése között, hogy nehezen tudnám leírni a különbséget, sőt mintha nem is ugyanarról a dologról beszélnénk.
Az adatvezéreltség ugyanis egy működési modellt támogató folyamat. Ha egy digitális szolgáltatás, ügyfél szokás alapú termékmodell alapján halad előre a termékfejlesztés során, az adatok abban fogják segíteni, hogy gyorsabb körökben tudjon az ügyfelek viselkedésére reagálni és még addiktívabb/használtabb terméket alakítson ki. A web életre hívott különböző életképes üzleti modelleket, ezek pedig kialakítottak egy működést, amit adatok segítségével támogatnak. Ügyfélnek weben keresztül termelhető érték, ennek kiszolgálásához szükséges modell kialakítása ezernyi iteráción keresztül és ehhez szükséges adatképek megteremtése volt a lépések folyamata. A weben tehát előbb megvolt az ügyfél elérésnek új módja, az ezt befogadó üzleti modellek, majd ezek után jött a megfelelő adatvezérelt rendszerek, analitikák kialakítása. Egyszerű statikus weboldalakból 1x év alatt eljutottunk a teljesen dinamikusan felépülő, ügyfél életutat lekövető dinamikus szolgáltatásokig és mögöttes logisztikai rendszerekhez, fizikai lerakatokhoz.
A nagyvállalat esetében hasonlóan nem lehet adatvezéreltté tenni a működést, ha nem tudni milyen működési modell, amit támogatni kell ezzel a megközelítéssel.
Szerintem elsősorban ezért a nagyvállalatoknál is azt kell megnézni, hogy milyen működési modell változást kell elérni. Ha valaki például hagyományos szegmentálás alapú marketing kommunikációról úgy dönt, hogy az ügyfeleit alapvetően digitális csatornán akarja kiszolgálni, ehhez pedig az éves költéseink bizonyos százalékát mikroszegmentálással akarja elkölteni, akkor onnan lehet már tudni, hogy milyen támogató rendszerek kellenek hozzá és ezek milyen formában tudnak élő adatokból dolgozva működni.Ezért szeretem az ügyfelek felé forduló gondolkodást az adatvezéreltség esetén is. Az ügyfelek felé produkálható érték ugyanis, ami fenntartható módon tud fényt mutatni egy vállalati transzformáció során. Az ügyfeleknek kialakított szolgáltatások, amennyiben olyan modellel működnek, hogy csak megfelelő adatokkal működnek hirtelen kényszerítik a vállalatot arra, hogy először is kommunikálni tudjon az ügyfelekkel olyan formában, ahol az adatok felhasználhatóak — pl. digitális csatornák -, hogy legyen erre engedélye, hogy a megfelelő adatok rendelkezésre álljanak a rendszerekben.
Az egyik legjobb módja egy adatvezérelt vállalati transzformáció létrehozásának, hogy a vállalat egy olyan jól értelmezhető és mindenki által elfogadott külső célt tűz ki maga elé, amihez jól láthatóan csak úgy lehet eljutni, ha a vállalat adatvezéreltté válik — legalábbis az adott területen -. Ilyenkor nincs mese, ki kell alakítani azokat az együttműködő képességeket, amiktől a vállalat különböző területei adatokat felhasználó gépezetekké alakulnak, hogy el tudják végezni a feladatukat.”
Forrás:
Adatvezérelt vállalat; Doransky (Dobó Mátyás); Medium; 2016. november 7.
