„E mű nem csak a földfelszíni digitális televízió (DTTV) bevezetésével foglalkozik, hanem jóval többel: tulajdonképpen a digitális hírközlés és médiaszolgáltatás egész tárgykörét átfogja, amelyről a szerző mély és több évtizedes ismeretekkel rendelkezik. A disszertáció célja hogy tudományos értékű leírást adjon a magyarországi analóg digitális átállás folyamatáról és elemezze a váltás társadalmi-kulturális hatásait.
Történeti visszatekintést ad a televíziózás fejlődésének korai szakaszára, amelyben – nem utolsó sorban geopolitikai szembenállások miatt – eltérő megoldások, eltérő szabványok (NTSC, PAL, SECAM) terjedtek el a világban. A 90’-es évek második felében a globalizáció egyik jeleként megjelent az az elv a hírközlésben, hogy egységes műszaki normák alapján lehessen elérni a különböző szolgáltatásokat világszerte. Ez a történelmi pillanat elmaradt!
Rogers diffúziós elméletét követve mutatja be az új innováció (DTTV) hazai bevezetését.
A szerző nagy hangsúlyt helyezett az innovációs döntések típusainak – az egyén által választható döntés, kollektív döntés és hatalmi szóval meghozott döntések – megkülönböztetésére, hiszen az autoritatív illetve választható jelleg a hazai digitális átállás fejleményeire is meghatározó módon nyomta rá bélyegét.
A társadalomkutatók számára különösen izgalmas kérdésre keresi a választ, hogy a hatalmi szóval meghozott innovációs döntés esetében az egyén joggal teszi fel a kérdést, hogy a hatalmat képviselő szervezet kellően megfontolt döntést hozott-e korábban, valamint össztársadalmi érdekeket érvényesített-e az átállás folyamán. Részletes elemzésében helyes megállapításra jut, helyes döntést hoztak, és magyar átállás sikeresnek tekinthető.
A mű második felében a kommunikáció tudomány számára izgalmas kérdést tár az olvasó elé egy szakpolitikai egyensúly (audiovizuális médiapolitika – információs társadalom stratégia) keresése közben, mely a digitális hozadékok jövőbeni felhasználást jelenti. Miként a digitális átállás folyamatát, úgy a hozadékok felhasználását is helyesen nemzetközi kontextusba helyezi, de felhívja a figyelmet a nemzeti médiapiacok különbözőségére, fejlettségére. E mű hasznos lehet mindazok számára, akik a közelgő második digitális átállást kívánják kutatni, arra keresve a választ, hogy van e létjogosultsága a földfelszíni televíziózásnak a jövő médiapiacán.”
Forrás:
A digitális földfelszíni televíziózás magyarországi bevezetése és jövője ; Vári Péter; Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola, Doktori (PhD) értekezés; 2017 (pdf)
