Skip to main content
jogközigazgatás: magyar

A KRESZ-tábla miatt is indulhat per

Szerző: 2017. április 24.No Comments

„Gyorsabbá, hatékonyabbá válhat az ítélkezés, ennek révén pedig javulhat az ország versenyképessége, ha 2018. január elsején hatályba lép a nemrégiben elfogadott közigazgatási perrendtartás. Újdonság, hogy az adóügyi, az építési és a szociális jogviták mellett bíróság elé kerülhetnek olyan intézkedések is, amelyek ellen eddig nem emelhettek kifogást a polgárok, per indulhat például a közlekedési táblák elhelyezése miatt. Lapunknak adott interjújában Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási kollégiumának vezetője kifejtette: a közigazgatási bíráskodás szervezetét még fejleszteni kell.

– Hatalmas viták zajlottak az elmúlt hónapokban arról, szükséges-e a közigazgatási ítélkezés reformja. Kényes kérdés ugyanis, milyen szervezeti keretek között és milyen jogszabályok alapján döntsön a bíróság a polgárok és a vállalkozások hatóság ellen indított pereiben. A közigazgatási perrendtartást végül két hónapja megszavazta az Országgyűlés. Ön hogyan ítéli meg a folyamatot és a kilátásokat?
– A Kúria közigazgatási ügyekben ítélkező bíráit tömörítő szakmai kollégium vezetőjeként úgy látom, hogy a januárban hatályba lépő jogszabály abszolút újdonság, s nagyon régi hiányt pótol. Bízom benne, hogy segítségével gyorsabb, hatékonyabb és egyszerűbb lesz a bírósági eljárás, noha a gyorsasággal most sem állunk rosszul. Úgy vélem, a közigazgatási bíráskodás fejlettsége az ország gazdasági versenyképességének nagyon fontos feltétele. Amikor külföldi befektetők érkeznek, vagy idehaza kezd valaki vállalkozásba, lényeges szempont, mennyi idő alatt zárul le egy-egy olyan jogvita, amelyet a polgárok, a cégek indítanak a különféle hatóságok ellen. A gyors bírói döntés már magában is komoly előnnyel járhat.

– Hatalmas viták zajlottak az elmúlt hónapokban arról, szükséges-e a közigazgatási ítélkezés reformja. Kényes kérdés ugyanis, milyen szervezeti keretek között és milyen jogszabályok alapján döntsön a bíróság a polgárok és a vállalkozások hatóság ellen indított pereiben. A közigazgatási perrendtartást végül két hónapja megszavazta az Országgyűlés. Ön hogyan ítéli meg a folyamatot és a kilátásokat?
– A Kúria közigazgatási ügyekben ítélkező bíráit tömörítő szakmai kollégium vezetőjeként úgy látom, hogy a januárban hatályba lépő jogszabály abszolút újdonság, s nagyon régi hiányt pótol. Bízom benne, hogy segítségével gyorsabb, hatékonyabb és egyszerűbb lesz a bírósági eljárás, noha a gyorsasággal most sem állunk rosszul. Úgy vélem, a közigazgatási bíráskodás fejlettsége az ország gazdasági versenyképességének nagyon fontos feltétele. Amikor külföldi befektetők érkeznek, vagy idehaza kezd valaki vállalkozásba, lényeges szempont, mennyi idő alatt zárul le egy-egy olyan jogvita, amelyet a polgárok, a cégek indítanak a különféle hatóságok ellen. A gyors bírói döntés már magában is komoly előnnyel járhat.

– Milyen lehetőségeket nyit az új jogszabály a magánszemélyek és szervezeteik előtt?
– Tudni kell, hogy a bíróság ezután is a hatósági döntések törvényességének felülvizsgálatát látja majd el, az ügyek köre már most is nagyon széles. Az esetek egyik része a pénzügyi viták csoportjába sorolható, idetartoznak az adó-, a vám- és az illetékperek, valamint a pénzügyi támogatások miatt indult eljárások. A másik nagy ügykört az építési, ingatlan-nyilvántartási és környezetvédelmi perek alkotják. Ezek mellett most új lehetőségeket nyit meg a törvény, módot ad ugyanis további hatósági intézkedések vizsgálatára. Eddig nem lehetett megtámadni a bíróságon például azt, hogy milyen KRESZ-táblát helyeznek el az utak mentén. Az indok az volt, hogy a tábla felszerelése közútkezelői, önkormányzati feladat, külön határozatot nem hoznak róla. Valljuk be, lehetnek olyan esetek, amikor egy utca életét alapvetően meghatározza a KRESZ-tábla. Nem közömbös például, hogy az utca egyirányú-e, tilos-e az ott parkolás vagy a behajtás. 2018-tól ez a témakör is vitatható lesz a bíróságon. Megemlíthető az is, hogy a jövőben egyes szabályzatokat is felülvizsgálhatnak az ítélkező fórumok. Ilyenek lehetnek például az egyetemi hallgatók életét befolyásoló házirendek, vizsgaszabályzatok.

– Hogyan befolyásolja az új perrend a szociális ügyeket?
– Megítélésem szerint pozitívan. Előfordult ugyanis, hogy a közigazgatási bíróság új eljárást rendelt el, mert nem adtak segélyt olyan személynek, akit a juttatás megilletett volna. Az új eljárást aztán nem folytatták le arra hivatkozva, hogy a döntést az önkormányzati testület hozza meg, a testületet pedig nem lehet befolyásolni. Ezt az anomáliát a jövőben kiküszöbölik az új szabályok, mert előírják, hogy a közigazgatás illetékes szereplőjével szemben bírságot szabhat ki a bíróság. A közigazgatás nem negligálhatja az ítéleteket.

– Magyarországon régi hagyományai vannak a közigazgatási ítélkezésnek. Ez a bírói szervezet a második világháború utáni megszüntetést követően, a rendszerváltozás után csak részlegesen állt helyre. Szükségesnek látja-e a szabályozás további módosítását ebben a témakörben?
– Valóban lehet némi hiányérzetünk, hiszen az elmúlt két évtizedben nem épült ki teljes egészében a közigazgatási bíráskodás szervezete. A közigazgatási bírák, a szakemberek és a tudomány képviselői ugyanakkor egyetértenek abban, hogy szükség van a jelenleg még hiányzó közigazgatási felsőbíróságra. Ez a fórum bírálná el másodfokon a jogvitákat, egy korábbi jogszabálytervezet is ezt tartalmazta. A törvényhozásban ugyanakkor nem jött létre a konszenzus. A januárban hatályba lépő perrend mindemellett is tartalmaz bizonyos változtatásokat: másodfokú bíróságként egyes ügyekben országos illetékességgel a Fővárosi Törvényszék jár majd el. Elmondhatom, a bírák nagyon komoly képzési program alapján készülnek az új eljárási szabályok bevezetésére. Ebben a folyamatban a Kúria szakmai közreműködőként vesz részt, s figyelemmel kíséri a rendelkezések egységes alkalmazását.”

Forrás:
A KRESZ-tábla miatt is indulhat per; Jakubász Tamás, Kulcsár Anna; Magyar Idők; 2017. április 22.