Skip to main content
közigazgatás: magyarközigazgatási informatika

86. Kormányinfó: feljelentés a pályázati informatika ügyében, életpályamodellek, béremelések, pályázati költségek növekedése

Szerző: 2017. április 30.No Comments

„…A sajtótájékoztatón megerősítette azt is, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a Legfőbb Ügyészségen az uniós pályázatokat elbíráló informatikai rendszer ügyében, miután az Európai Bizottság szerint Magyarország 2003 és 2009 között súlyosan megszegte az uniós szabályokat. Mint mondta, az NFÜ egy meghatározott csoportra írta ki a pályázatot 2003-ban Dobrev Klára vezetésével, „minden bizonnyal az Altus ötletére”, hiszen a szerződés aláírói ma annak a csoportnak a munkatársai. A brüsszeli bizottság piaci összejátszást feltételez, tisztázni kell a helyzetet – emelte ki, hozzátéve, a kormány elfogadja a bizottság megállapításait.

Május 2-án nyújtják be a jövő évi büdzsé javaslatát
A kormány május 2-án nyújtja be a 2018-as költségvetésre vonatkozó javaslatát a parlamentnek, amelyet június 15-ig elfogad a Ház – közölte Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a költségvetést a kiszámíthatóság és a stabilitás jellemzi, emellett úgy folynak a fejlesztések, hogy közben folyamatosan csökken az államadósság.

Kifejtette: a hiányt 2,4 százalékra tervezik, a GDP-növekedés 4,3 százalékos lehet, a fogyasztás 4,5-5 százalékkal között bővülhet, az infláció tervezett mértéke pedig 3 százalék, ami megegyezik a nyugdíjemeléssel. Elmondta azt is, hogy 2018-ban 138 ezer forint lesz a minimálbér és 180 ezer a garantált bérminimum, ami azt jelenti, hogy a nettó átlagkereset 8,8 százalékkal nő. Komoly jövedelemnövekedés előtt áll az ország – értékelt Lázár János.

Beszámolt arról is, hogy a büdzsé tartaléka 200 milliárd forint körül lesz; összességében pedig a források 80 százalékát működésre, 20 százalékát fejlesztésre fordítják. Az egészségügyre 185 milliárd, az oktatásra 82 milliárd, a rendvédelemre és közbiztonságra 55 milliárd forinttal több jut jövőre – tette hozzá a tárcavezető.

A miniszter célként jelölte meg, hogy mindenki jobban járjon és erősödjön a munkából élők biztonsága. Fontosnak nevezte a bérmegállapodások betartását, a foglalkoztatást terhelő adók csökkentését, a családok támogatását és a rendvédelem erősítését.

Elmondta azt is, hogy folytatódnak az adócsökkentések: a kisvállalati adó, az egészségügyi hozzájárulás mértéke jelentősen csökken, az internet áfája 18-ról 5 százalékra, a hal áfája szintén 5 százalékra csökken. Módosul a kisüzemi sörfőzdék jövedéki adója: 8 ezer helyett 200 ezer hektoliter lesz a volumenhatár, ameddig az adó 50 százalékát kell megfizetni.

[Életpályamodellek, béremelések] Lázár János arra is kitért, hogy 2018-ban is folytatódnak az életpályamodellek, ezek mintegy 556 ezer embert érintenek, nekik összességében 30-40-45 százalékkal emelkedik a bérük, ami 906 milliárd forint többletet jelent a költségvetés kiadási oldalán.

Lázár János csökkenti a paksi dokumentáció titkosságát
Lázár János a tájékoztatón bejelentette: az Európai Bizottsággal való egyeztetés után jelentős mértékben csökkenti a paksi atomerőmű-bővítés dokumentációjának titkosságát.

A politikus elmondta: az általa kezdeményezett átminősítési eljárás után az Oroszországgal kötött megvalósítási szerződés döntő részét – a projektet nem kockáztató módon és mértékben – hozzáférhetővé teszik. Szerinte ez világos válasz lesz azokra a vádakra, amelyek szerint a kormány titkos üzletet kötött Oroszországgal.

Döntését indokolva hivatkozott egyebek mellett Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének javaslatára és a folyamatokban lévő igazságügyi eljárásokra.

[Projektköltségek megugrása] A tárcavezetőt megkérdezték a Hódmezővásárhely és Szeged közötti tramtrain-projektről. Közölte: nincs semmilyen személyes konfliktus a kormányban, egy szakmai vita folyik a beruházásról a lebonyolító szervekkel. Szavai szerint a beruházásra megvan a racionális indok és az ésszerűség határa. Meg kell valósítani azt, de nem mindegy, hogy mennyiért és milyen forrásból – fejtette ki. „Teljesen más a leányzó fekvése akkor, hogyha 23 milliárd forintnyi EU-s pénzből, és teljesen más a leányzó fekvése akkor, ha 50 milliárd forintnyi hazai költségvetési pénzből valósul meg a beruházás” – fogalmazott.

Jelezte azt is, hogy a költségnövekmények kérdésével a kormánynak általában is kell foglalkoznia. Mint mondta, a Miniszterelnökség a projektek felgyorsításában érdekelt, a nemzetgazdasági tárca a gazdasági növekedésben, a közlekedési szakma pedig várja, hogy minél több vasúti és közúti beruházás legyen. Közben a tervek lehet, hogy 2-3 éve készültek és hirtelen óriási lett a megrendelés, ami felhajtja az árakat – magyarázta Lázár János, hozzáfűzve: a kérdés, hogy mi reális és mi irreális.

Egy másik kérdésre azt is elmondta: lesz védőnői bérrendezés; úgy tűnik, hogy a gazdasági tárca is támogatja azt, hogy a védőnők béremelése az egészségügyi dolgozókéhoz kapcsolódjon…[kormany.hu]”

——–

„…* Visszautalt a kormány azon tavaly téli, idén év elején megerősített döntésére, amelyben két fokozat szerint engedi menetközben megemelni az uniós projektek elszámolható költségeit. Szigorú szabályok rögzíti, hogy a jóváhagyott összeghez képest milyen esetekben emelkedhet legfeljebb 15%-kal, majd szükség esetén afelett 15-30%-os mértékben a projekt költsége. Most is rámutatott: 30% feletti költségnövekményt a jelenlegi jogszabályok alapján csak kivételes esetekben lehet engedélyezni.

* Ezzel is összefüggésben Lázár jelezte: ezekben a hetekben áttekintik az unió felé benyújtott (benyújtani tervezett) nagyprojekteket, illetve azok állását is (50 millió euró felett beszélünk nagyprojektről uniós terminológiában)…[Portfolio.hu]”

———-

„…Feljelentés az EMIR miatt
Lázár bejelentette, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz az EU-s pályázatokat lebonyolító informatikai rendszer ügyében. Az úgynevezett EMIR rendszer miatt az Európai Bizottság 18 milliárd forintos bírságot szabott ki. A miniszter szerint 2003 és 2009 közt történtek olyan hibák, amelyekkel súlyosan megszegték a szabályokat: hirdetmény nélküli közbeszerzést írtak ki bizottsági jóváhagyás nélkül egyetlen körre, a később állami kézbe vett Welt 2000 Kft.-re.

Lázár szerint az akkori Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Dobrev Klára (Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök felesége) vezetésével kötötte a kifogásolt szerződéseket, az aláírók ma az Altus Zrt. (Gyurcsány családi cége) vezető munkavállalói.

Kérdésre válaszolva Lázár azt mondta: folyamatosan csökkenteni fogják a hirdetmény nélküli közbeszerzések arányát, hiszen sok kritikát kapnak ezek miatt. Ezért sem engedhetik el az ügyet.

Nem mindenáron
„Teljesen más a leányzó fekvése, ha 23,5 milliárd forintnyi EU-s pénzből vagy 50 milliárdos hazai forrásból valósul meg” – mondta Lázár a Szeged–Hódmezővásárhely tram-train tervéről. Úgy fogalmazott, nagyon szeretné látni, hogyan nőttek meg a költségek, és úgy véli, egy ponton túl nem érdemes megvalósítani a projektet, amelyért ő tíz évig harcolt.
A kormánynak általában is problémája van a költségnövekményekkel – mondta a miniszter, aki szerint sokan érdekeltek abban, hogy felpörögjenek az EU-s kifizetések, de nagyon megugrottak az árak. Azt kell tudni, hogy ezek reálisak-e vagy sem, mert nehezen lehet megmagyarázni, ha 100, 200 vagy 300 százalékos költségnövekedések vannak, és a választók is joggal kérdezik, hogyan lehetséges ez…[mno.hu]”

Forrás:
A miniszterelnök megvédte az ország érdekét Brüsszelben; Miniszterelnökség; 2017. április 27.
Lázár: túl durva áremelések zajlanak, sok projektet visszadobtunk; Portfolio.hu; 2017. április 27.
Lázár feljelentést tesz az EMIR-bírság miatt; mno.hu; 2017. április 27.