Skip to main content
informatikaközigazgatás: magyarközigazgatási informatikatechnikatudomány

Az új technológiák és a szervezeti változások hatása a magyar földmérésre és térképészetre (Vándorgyűlés 2017)

Szerző: 2017. július 17.No Comments

„„Az új technológiák és a szervezeti változások hatása a magyar földmérésre és térképészetre” témakörben, 2017. július 6–8. között Szekszárdon tartotta a 31. Vándorgyűlését az MFTTT.

A kétnapos konferenciának a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar (PTE KPVK) nyújtott, minden igényt kielégítő otthont. A vándorgyűlés két napján 192 résztvevő előtt 60 előadás illetve beszéd hangzott el három plenáris és tíz szekció ülés keretében. A rendezvény fővédnöke dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, védnökei: dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, dr. Horváth Kálmán, a Tolna Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, Ács Rezső, Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere, prof. dr. habil. Horváth Béla, a PTE KPVK dékánja, Kassai Ferenc, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke és Palotásné Kővári Terézia, a Tolna Megyei Mérnöki Kamara elnöke voltak. A tekintélyes védnöki névsor sem volt elegendő ahhoz, hogy a megyei kormányhivatalok földhivatali munkatársainak részvétele elől elháruljanak az akadályok. (Tíz kormányhivatalból egyetlen résztvevő sem regisztrált a rendezvényre.)

A két nap szakmai programját négy vállalkozás műszerbemutatója színesítette. Kilenc intézmény, cég anyagilag is hozzájárult a szakmai seregszemle sikeréhez.

A nyitó plenáris ülésre az Kar impozáns aulájában került sor. Dr. Ádám József akadémikus, az MFTTT elnöke nyitotta meg a konferenciát és köszöntötte résztvevőket valamint a plenáris ülés meghívott előadóit, akik az elnökségben foglaltak helyet:

a földművelésügyi miniszter képviseletében megjelent Reményi György FM FTFO földmérési osztályvezetőt,
dr. György Istvánt, Budapest Főváros Kormányhivatal kormánymegbízottját,
dr. Horváth Kálmánt, a Tolna Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját,
dr. Horváth Béla dékánt,
Ács Rezső polgármestert,
Kassai Ferenc és Palotásné Kővári Terézia kamarai elnököket,
Szalay László alezredest, a Magyar Honvédség geoinformációs főnökét,
Cseri Józsefet, az NKP Nkft. ügyvezető igazgatóját.

Reményi György a földmérést érintő aktualitásokról beszélt. Kitért a FÖMI-t és a földhivatalokat érintő intézményi átalakításokra valamint számos, földügyi témájú jogszabály módosulására. Röviden szólt a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt felgyorsítását szolgáló lépésekről és az Általános Közigazgatási Rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény földügyet érintő hatásairól is.

Dr. György István kormánymegbízott az ingatlanügyi hatóság kormányhivatalokon belüli működési tapasztalatairól tartott előadást. 2015. április 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok egységes szervezeti formában és egységes vezetés mellett folytatják tevékenységüket. Az integráció személyügyi hatásaként éves szinten 1,45 Mrd Ft-os illetmény-megtakarítás keletkezett. A központi hivatalok felülvizsgálatának és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésének kiemelt célja: az ügyintézés az állampolgárokhoz és a vállalkozásokhoz a lehető legközelebb történjen a járási (fővárosi kerületi) hivatalokban. Az előadó beszélt a földügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról is az integráció, illetve a központi hivatalok felülvizsgálata után.

Szalay László alezredes a magyar katonai térképészet elmúlt években végbement szervezeti változásait ismertette és bemutatta a kifejezetten katonai célú feladataik mellett a polgári vonatkozású munkáikat is. Külön szólt a jelenleg folyó 1:50 000 méretarányú országos térképfelújítási programról és egy korszerű állami topográfiai térképi adatbázis, a DITAB-50 létrehozásáról.

Cseri József igazgató az osztatlan közös tulajdon megszüntetését célzó projekt újabb ütemeinek indításáról és az ellenőrzési munkák tapasztalatairól tájékoztatott.

Az e-állam feltételeinek megteremtésével kapcsolatban Kassai Ferenc elnök összefoglalta a „Zöld Könyv az infokommunikációs szektor 2014-2020 közötti fejlesztési irányairól” című akcióterv leglényegesebb összefüggéseit. A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia pilléreiként említette a digitális infrastruktúra, a digitális kompetenciák, a digitális gazdaság, ezen belül az elektronikus szolgáltatás létrehozását. A pillér utolsó elemeként a digitális állam megvalósításáról beszélt, ami az elektronikus közigazgatási és az állami érdekkörbe tartozó egyéb elektronikus szolgáltatások megteremtését jelenti. Kiemelten foglalkozott az elektronikus közműnyilvántartó-rendszer kialakításának problémáival és az egyre szélesebb teret nyerő létesítmény információs modellezés (BIM–Building Information Modelling) jelentőségével. Befejezésül hangsúlyozta, hogy ennek a programnak a megvalósítása csak korrekt digitális műszaki alapokkal biztosíthatók és tudomásul kell venni, hogy egészen új világ van kialakulóban a mérnöki műszaki gyakorlatban.

A délutáni plenáris ülés első előadóját, Fekete Gábort a Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztálya főosztályvezetőjét Iván Gyula földügyi főtanácsadó képviselte. Szakmai integráció és stratégia című előadásában ismertette a földügyi igazgatás 2017. január 1. óta létező felépítését. A szervezeteknek a kormányhivatalokba történő integrálásával és az FM szakmai irányító szerepének megtartásával kialakult kettős irányítás (Miniszterelnökség–FM) ellentmondani látszik a Magyary Zoltán, a közigazgatás tudományának nemzetközi hírű művelője által lefektetett (és ma is követendőnek tartott) elveknek. A kialakult hazai helyzet nem követi az európai gyakorlatot. „A stratégiát úgy kell kidolgozni, hogy az illeszkedjen a közigazgatás felépítéséhez, a kötöttségekhez, figyelembe kell venni a szakmában történő, napjainkban is rohamosan folyó paradigmaváltást, át kell gondolni az állami földmérés jövőbeni szerepét és feladatait”, állapította meg az előadó.

Galambos István a geodéziai célú GNSS-szolgáltatások hazai rendszerét tekintette át prezentációjában. Bemutatta a GNSSnet.hu, az első hazai, teljes körű igényeket kielégítő rendszer komplex szolgáltatását, újdonságait. Az előadó szükségesnek tartja a GNSS-szolgáltatásokkal kapcsolatos hatályos joganyag felülvizsgálatát.

A térinformatika és a statisztika összekapcsolása lehetőséget ad a nagy tömegű adatok állományba rendezésére, újfajta megközelítésre. A digitális univerzum, az exponenciálisan növekvő, nyilvános digitális adathalmaz (Big Data) üzleti felhasználásának, elemzésének, vizuális megjelenítésének lehetőségeiről, az üzlet vezetésében történő hasznosításáról tartott érdekes előadást Vörös Árpád Tamás a PTE munkatársa.

A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedék esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket. dr. Mihály Szabolcs előadásából megismerhettük az ENSZ Agenda 2030 irányelvben megjelenő 17 fő fenntartható fejlődési célt. A célok megvalósulását 232 indikátor folyamatos figyelésével kívánják nyomon követni. Mind a célok megvalósításában, mind a nyomon követésben meghatározó szerepet kapnak a helyhez kötött információk, az információ gyűjtésének, kezelésének társadalmi, technológiai rendszerei. A fenntartható fejlődési célok három nagy pillérje, nevezetesen a környezet, a társadalom, a gazdaság indikátorainak meghatározásában és változásaiknak a nyomon követésében kiemelkedő szerepet játszik a földügyi szakigazgatás, az eredményes földpiac és a célravezető földhasználati menedzsment. A hazai helyzet azonban ellentmondásos. „Az Agenda 2030 földügyi, térinformatikai és földmegfigyelési szegmensének hazai működtetése nem kezdődött el. Szakterületünk kormányzati, intézményi és civil szakmai szervezetei inaktívak. Megoldásra vár a téradatokban érintett intézmények és tárcák együtt-működése, és a Nemzeti Térinformációs Infrastruktúra megvalósítása.”

A mezőgazdasági károk távérzékeléses felmérésében elért fejlesztési eredményekről számolt be dr. Mikus Gábor. A Komplex Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) fejlesztésének célja a kárenyhítési tevékenység köré épülő korszerű technikákat és eljárásokat alkalmazó informatikai rendszer építése (távérzékelés, térinformatika, meteorológia, GPS technológia, stb) és az állampolgárok és vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, eljárási határidők leszorítása volt. A Budapest Főváros Kormányhivatal feladata, hogy a kárenyhítési kérelmek korábban 100%-os helyszíni ellenőrzését igénylő bírálati tevékenységének minél nagyobb része kiváltható legyen távérzékeléssel készült kártérképek segítségével. Létre kellett hozni azt a rendszert, amely alkalmas az eddig eseti jelleggel készült kárfelmérések (árvíz, belvíz, aszály) operatív szolgáltatására…

Az MFTTT 31. Vándorgyűlésén elhangzott előadások anyaga a Társaság honlapján rövidesen elérhetőek lesznek. A honlap Képtár rovatában fényképalbumba foglalt fotókon követhetők a három nap eseményei.”

Forrás:
Vándorgyűlés 2017; Buga László; Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság; 2017. július 14.