Skip to main content
gazdaságközigazgatás: magyarközigazgatási informatika

A Digitális Jólét Program 2.0 meg kívánja alkotni az állami működés során keletkezett adatvagyon gazdasági hasznosításának szabályozását

Szerző: 2017. november 10.március 23rd, 2020No Comments

„Deutsch Tamás jelezte: át kell gondolni, hogyan lehet az állam által felhalmozott adatvagyont gazdaságilag újrahasznosítani, ez a magyarországi biztosító társaságok számára is rendkívül fontos.

Rámutatott: Magyarországon még nem alkották meg azokat a szabályokat, amelyek lehetővé tennék az állami működés során keletkezett adatvagyon gazdasági hasznosítását („a big datát”), ezen a Digitális jólét program 2.0 változtatni kíván.

A miniszterelnöki biztos kiemelte: a magyar kormány az egyik legfontosabb fejlesztési programként gondol a digitalizációra. A 2.0 program kiemelten szeretné támogatni az informatikai szektorban működő kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) is, emellett a digitalizációval kapcsolatos szabályozás korszerűsítését is el kell végezni

Deutsch Tamás felvetette: egyre több információ és elképzelés lát napvilágot arról, hogy hamarosan itt lesznek az önvezető autók, de felvetődik a kérdés, hogy az önvezető autók által okozott baleseteknél hogyan oszlik meg a felelősség, ki fizeti majd a károkat. Javasolta: ebben a kérdésben minél hamarabb el kell kezdeni az egyeztetést a biztosítási szakma és az állami szabályozás, a törvényhozás képviselői között.

Pandurics Anett, a Mabisz elnöke kiemelte: a hazai biztosítási piac díjbevétele az idei első fél évben 6,2 százalékkal nőtt, a nem-életbiztosítási piac díjbevétele az első hat hónapban 258 milliárd forint volt, az életbiztosítási ágé 228 milliárd forint. Jelezte: tavaly az első fél évben az életbiztosítási ágban 221 milliárd forintot tett ki a díjbevétel, míg a nem életbiztosítási ágban 237 milliárd forintot.

Elmondta: az utóbbi években átlagosan évi 4-5 százalékos növekedést ért el a magyarországi biztosítási szektor, az ágazat díjbevétele idén végre újra elérheti az 1000 milliárd forintot. Így az idén várhatóan meghaladja a biztosítási piac mérete a 2007-es csúcsot, de egyelőre csak nominálisan, azaz egy teljes évtized gyakorlatilag elveszett – emelte ki.

A Mabisz elnöke rámutatott: a digitalizáció, a technológiai változások napjainkban már jelen vannak a biztosítók mindennapi életében, a termékek értékesítésének döntő része, a kockázat-elbírálás, a szerződések adminisztrációja, a kárrendezés többségében online módon történik.

Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Mabisz konferenciáján kiemelte: az új innovatív vállalkozásokkal, az insurtech és fintech cégekkel „ijesztgetik” a bankokat és a biztosítókat, ez azonban tévedésen alapul, a trend azt mutatja, hogy a biztosítási és banki tevékenység a digitalizáció révén hatékonyabb lesz.

Az MNB alelnöke jelezte: a fintech szektor felmérése már végéhez közeledik, most az insurtech cégek és a biztosítók igényeinek felmérése van napirenden, amelynek következtében a biztosítási szakma számára is új lehetőségek nyílnak a jövőben. Windisch László elmondta: az MNB készített egy felmérést, hogy mennyire lennének nyitottak az ügyfelek az új digitális szolgáltatások kipróbálására, amelyek esetében még nem dolgozták ki a jogszabályi hátteret. Kiemelte: a válaszok alapján a lakosság 18 százaléka nyitott lenne az új, digitális megoldásokra, ez már nem elhanyagolható piaci szegmens.

A jegybank alelnöke kifejtette: a digitalizáció már most jelen van a biztosítók gyakorlatában, az életbiztosítási területen ugyan még alacsony az online értékesítés, az utasbiztosítások több mint 74 százalékát, a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás 34 százalékát, a vagyonbiztosítások 18,4 százalékát, a casco-szerződések 8,8 százalékát online módon kötik az ügyfelek. Ebben útmutatást jelentett az MNB 2015-ös online-értékesítési ajánlása – mutatott rá Windisch László.

(A pénzügyi technológia – fintech – egy olyan új, fejlődésben lévő iparág, amelynek vállalatai a digitális kor innovációit felhasználva, például a robottanácsadók igénybevételével hatékonyabbá tehetik a pénzügyi szektort, potenciálisan kiszorítva a kevésbé IT-szemléletben gondolkodó, hagyományos szereplőket. Az insurtech a biztosítás és a technológiai ipar összekapcsolása, a dolgok internete (IoT) megoldásokkal például az autókba épített telemetria rendszerek lehetővé teszik, hogy a sofőr viselkedését, vezetési stílusát felmérje a biztosító, és a biztonságosan és szabályosan vezetők kevesebb biztosítási díjat fizessenek.)”

Forrás:
Deutsch Tamás: a digitalizáció a legátfogóbb gazdaságfejlesztési program; Magyar Idők; 2017. november 7.