„Elektronikus belső munkafolyamatok, hatékonyabb munkavégzés, szolgáltatói szemlélet az ügyfelekkel fenntartott kapcsolatokban – az egyes államigazgatási szereplők stratégiai fejlesztései hasonló irányokat követnek.
A 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklusban külön operatív program szolgálja a közigazgatás, valamint a helyi közszolgáltatások fejlesztéseinek végrehajtását. A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program a hatékonyabb állam megteremtése révén kíván hozzájárulni az uniós programok legfőbb céljához, a gazdaságélénkítéshez. Ha ugyanis csökken az állam, illetve, ha a vállalkozások közigazgatási kiadása, akkor a megtakarítás más területekre fordítható; illetve ha a korszerűsítéseknek köszönhetően a lakosságnak és a vállalkozásoknak kevesebb időt kell ügyintézésre fordítaniuk, akkor több idejük és erőforrásuk marad termelőmunkát végezni – vázolta fel a KÖFOP áttételes hatásait Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára.
Jól költjük a pénzt
Év végéig a rendelkezésre álló EU-s támogatási keret mintegy 85 százalékára megszületik a támogatói döntés, ez pedig időarányosan jóval nagyobb arány, mint a régió többi országában – mondta Vitályos Eszter. A kifizetési tervek is ambiciózusok, de azokban sincs elmaradás: október elejéig 3100 milliárd forintnyi forrás jutott el a kedvezményezettekhez.Ami az infokommunikációs fejlesztések forrásait illeti, a legtöbbet a GINOP kínálja. Az operatív program 3., 6. és 8. prioritása összességében mintegy 260 milliárd forintot biztosít infrastruktúra-fejlesztésre, a digitális gazdaság és a versenyképes ICT-szektor kiépítésére, valamint a digitális írástudás javítására. Ezen felül a többi operatív programban is számos olyan konstrukció található, amely kisebb vagy nagyobb mértékben informatikai fejlesztéseket tartalmaz.
Adattárház a költségvetéshez
Az egyes szervezeteknél megvalósuló fejlesztések igyekeznek is eleget tenni ezeknek az elvárásoknak. A magyar központi költségvetés végrehajtásáért felelős – és ennek részeként 16 ezer milliárd forintnyi állami kiadás kontrollját végző – Magyar Államkincstárnál két nagy projekt is zajlik, mondta Tavaszi Zsolt, a Kincstár államháztartási ügyekért felelős elnökhelyettese. A közpénzek átláthatóbb felhasználását szolgálja az államháztartási adattárház kiépítése, melynek során megújítják a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos rendszereket. A mintegy 700 központi intézmény a Kincstáron keresztül teljesíti kifizetéseit, illetve bevételeit is azon keresztül kapja meg. Ezt az ügyviteli folyamatot igyekszik minél egységesebbé, automatizáltabbá és lehetőség szerint papírmentessé tenni minden érintett számára az Államkincstár.A tranzakciós szoftverek megújítása mellett kiépítenek egy adattárházat és a hozzá kapcsolódó üzletiintelligencia-rendszert is a keletkező óriási adatmennyiség minél hatékonyabb felhasználására. Ezeknek köszönhetően többé majd nem kell Excelt használni a lekérdezések és jelentések elkészítéséhez: online eszközök segítségével akár a napi szintű tranzakciókról is lehet információkat szerezni, illetve azokon elemzéseket végezni. „Mindez hatalmas előrelépés lenne az adatvezérelt kormányzati döntéshozatal felé” – érzékeltette a fejlesztés jelentőségét Tavaszi Zsolt.
Tovább folyik az önkormányzati ASP rendszer kiépítése, illetve kiterjesztése. Jelenleg több mint 1700 önkormányzat (az önként csatlakozottakon kívül az 5 ezer főnél kisebb településeké) használja már a központilag szolgáltatott, komplett informatikai alkalmazáscsomagot, amely egyebek mellett segíti az iratkezelést, a gazdálkodást és az adóbeszedést, illetve lehetőséget ad az elektronikus ügyintézés zökkenőmentes megvalósítására és működtetésére. Jövőre újabb 1248 önkormányzat tér át az ASP használatára. A gazdálkodási rendszerben szeptemberben 2 millió tranzakciót hajtottak végre, az adórendszerben pedig közel 140 ezer dokumentum keletkezett – érzékeltette a nagyságrendeket Tavaszi Zsolt.
Büntetés helyett segítség
Nemcsak a DJP-ből, hanem a NAV-ból is van (lesz) 2.0-s verzió. Az adóhatóság szakemberei másfél évvel ezelőtt kezdtek el foglalkozni azzal, hogyan lehet a 21. század követelményeihez igazítani a hivatal munkáját és kapcsolatát ügyfeleivel. Ebből a munkából született meg a NAV 2.0 stratégiai program – derült ki Kalocsai Kornél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal miniszteri biztosának előadásából.A cél nem kisebb, mint hogy 2021-re az EU egyik legmodernebb e-adózási szolgáltatását valósítsák meg, adminisztrációs többletterhek nélkül. A hatékonyságnöveléshez hozzátartozik, hogy csökkentsék az adózással eltöltött időt – Magyarországon ma egy vállalkozás évente 277 órát fordít az adóügyek intézésére, ami nemcsak az EU átlagát, hanem a térség többi országának értékét is jócskán meghaladja. Szintén fontos feladatnak nevezte Kalocsai Kornél a NAV igazgatási költségeinek csökkentését – ez jelenleg az adóbevételek 1,15 százalékára rúg. Korántsem utolsósorban pedig a szürkegazdaság közel 22 százalékos arányát is vissza akarják szorítani a fejlesztésekkel.
A fent vázolt célok elérésében a kulcsszó a digitalizáció, úgy a belső működésben, mint a külső kapcsolatokban. Az egyik kulcsfontosságú lépés a meglévő adatvagyon jobb kihasználása. Gépi tanulással például már korai fázisban felismerhetők a tipikus adócsalási módszerekre utaló jelek, és még azelőtt be lehet avatkozni, hogy a cselekmény megtörténne. A másik oldalon azt is fel lehet ismerni, ha egy jó adózó egyszerűen csak elfelejtette befizetni az esedékes adót – ilyenkor nem büntetnek, hanem csak figyelmeztetnek.
Ez a fajta támogatói ügyfélkezelés és szolgáltatói szemlélet amúgy is meghatározó lesz az adóhatóság jövőjében, erősítette meg Kalocsai Kornél. Az e-SZJA rendszer is ebbe az irányba mutató lépés, hiszen az adózónak csak ellenőriznie kell az automatikusan kitöltött adatokat, és egyetlen gombnyomással beadhatja adóbevallását.
A NAV megbízható, észrevétlen partnere kíván lenni a lakosságnak és a vállalkozásoknak, amely nem akar azonnal büntetni, ha hibát vesz észre, hanem feltételezi, hogy csak valamilyen tévedésről van szó. A remények szerint ennek határozottan pozitív hatása lesz az adómorálra is.
Folyik a digitális adóhatóság megteremtése is. Manapság a célzott adóellenőrzések esetében papírdokumentumokat vizsgálnak a NAV szakértői – a cél az, hogy az ellenőrzés is digitálisan történjen, hiszen többnyire már amúgy is elektronikusan születnek meg a dokumentumok.
Megnyílt a közbeszerzés
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon keresztülfolyó forgalom 80 százaléka az infokommunikációhoz kapcsolódik – árulta el Demény Ádám, a KEF főigazgatója. A KEF rendszerében szereplő 1235 eladónak és szolgáltatónak szintén mintegy négyötöde jön az ICT-szektorból.A tavalyi abszolút mélypont után – amikor is összesen 11 milliárd forint értékben írt ki központosított közbeszerzési eljárást a KEF – idén októberig már 447,2 milliárd forint a kiírt eljárások értéke, és ebből 362,5 milliárd forint jut az információtechnológiára. Demény Ádám kiemelte, hogy az új keretmegállapodások között megjelentek az eddig fájón hiányzó általános informatikai és kimondottan a szoftverfejlesztéshez kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások. Idén még négy új eljárást terveznek indítani, további 78 milliárd forint értékben.
Alkalmazásfejlesztés új mederben
A fenti példák – mint ahogy a közigazgatásban zajló további rendszerfejlesztések is – egyedi projektek alapján valósulnak meg, ugyanakkor rendkívül fontos, hogy az államigazgatásban használt megoldások egységes irányelvek alapján szülessenek meg. A szállítói függőség csökkentésének érdekében egy idei kormányhatározat egységes mederbe kívánja terelni az állami alkalmazásfejlesztést. Az új irányok a tervezéstől kezdve az üzemeltetésig kijelölik az útvonalat, hogy a használatba vett szoftvernek ne csak a fejlesztése, hanem a későbbi működtetése, továbbfejlesztése is gazdaságosan történhessen.A cél elérésének az eszköze az Állami Alkalmazásfejlesztési Környezet (ÁAFK) lesz, melynek létrehozása és fenntartása az IdomSoft feladata lesz. A jövő év közepétől egy addig meghozandó jogszabályban megszabott intézményi körnek az új fejlesztéseket már kötelezően ebben a környezetben kell megkezdeniük. A fejlesztéshez az IdomSoft technológiai szakértői támogatást nyújt, míg a szakmapolitikai szempontok érvényesüléséért úgynevezett ágazati integrátorok lesznek felelősek. Viszont szó sincs arról, hogy az állam egyetlen fejlesztői technológiai platform mellett tette volna le a voksát – igyekezett eloszlatni egy tévhitet Papp Gergely Zoltán, az IdomSoft terméktámogatási csoportfelelőse. Nem egyetlen platformról van szó, hanem egy modern, folyamatosan frissített eszköz- és szempontkészletről, amelybe beépítik az iparági legjobb gyakorlatokat.
Az ÁAFK-hoz funkcionálisan szorosan kapcsolódik majd az állami alkalmazáskatalógus. Ez egy naprakész, aktív, online elérhető adatbázis lesz az államigazgatásban használt szoftverekről. Szerepe kettős: egyrészt a kormányzat szereplői adatokat tudnak kinyerni belőle stratégiai döntések meghozatalához, másrészt az intézmények láthatják, hogy a számukra szükséges funkcionalitásra nincs-e már kész alkalmazás a közigazgatásban.”
Forrás:
Az egyre hatékonyabb állam felé; IT Business; 2017. december 8.
