Skip to main content
információ rövidenközigazgatás: külföldönközigazgatási informatikaszakirodalom

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. december 18.

Szerző: 2017. december 18.No Comments

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
A „közösségi” és a „média” kettészakadása várható 2018-ban
A közösségi média közkedvelt platformjai – a Facebook, az Instagram, és különösen a Twitter – gyökeresen átszabták napjaink diplomáciai gyakorlatát. Köszönhetően elsősorban annak, hogy az ún. első generációs közösségi média eszközök széles-fókuszú, nyílt hálózatai forradalmasították a módot, ahogyan az online térben mozgó emberek kapcsolatot építettek egymással. Ez azonban – vélik a szakértők – a közeljövőben alaposan megváltozhat.
A közösségi fórumokat mind jobban elárasztja a disszonáns zaj, a digitális szmog. A mind jobban radikalizálódó stílus, a kölcsönös tolerancia hiánya rohamtempóban lehetetleníti el az értelmes párbeszédet a közösségi hálókban. Ennek mintegy ellenhatásaként, a 2017-es év egyre világosabban bontakozó trendje talán éppen az volt, hogy a felhasználók megkezdték átvándorlásukat a kisebb, zárt köröket összefogó „alternatív” hálózatokba. Ezzel párhuzamosan kikerülnek az algoritmusok által vezérelt, széles-fókuszú információs áramlásokból. Mindez korántsem jelenti a médiafogyasztás csökkenését, ellenkezőleg; ugyanakkor a felhasználók szelektívebbekké válnak, tudatosabban megválogatva az információs forrásokat.
A közösségi platformok üzemeltetői is értékelni látszanak a tendenciákat: a Snapchat bejelentette, hogy különválasztja a chat funkcióit a média portáljától. A Facebook egy kizárólag a tartalmaknak helyt adó hírfolyammal kísérletezett, leválasztva róla a barátok és ismerősök státuszinformációit. Az Instagram külön csevegő alkalmazásba, az Instagram Direct-be szervezi ki a beszélgető funkciókat.
A változások természetesen nem hagyják érintetlenül az e-diplomácia gyakorlatát: a külföldi célközönségekkel sokrétű, kétoldalú párbeszédet kiépítő digitális diplomatáknak sokkal koncentráltabb, személyre szabottabb, szofisztikáltabb tartalmakat kell előállítaniuk az eddig megszokott széles-fókuszú közlések helyett.
Social and media will split. Taylor Lorenz; NiemanLab; 2017. december

Az elszalasztott lehetőség: hogyan hiúsult meg az oroszok kiber-békére tett titkos ajánlata
Több magas rangú amerikai kormánytisztviselő állítása szerint az idei év folyamán intenzív, bár titkos tárgyalásokat folytattak az USA szakértői vezető orosz diplomatákkal. Az oroszok jelentős horderejű ajánlattal érkeztek: lényegében kölcsönös fegyverszünetet javasoltak az egymás választási küzdelmeibe történő beavatkozások „kiber-frontján”. A tavalyi elnökválasztások kiélezett küzdelmei óta az amerikai politika és elitsajtó folyamatosan az információs térben „machináló”, és ilyen formán az ország belpolitikáját befolyásolni kívánó oroszok démonizálásának lázában ég. Ráadásul az amerikai informatikai szakértők szerint a jövő semmi jóval nem kecsegtet: a szakemberek egyöntetűen úgy vélik, hogy az USA egyszerűen nincs felkészülve arra, hogy az elkövetkező években sikeresen vegye fel a harcot az választási küzdelmeket befolyásolni kívánó orosz törekvésekkel. Ugyanakkor az oroszok – egy év elejei titkosszolgálati elemzés prognózisa szerint – várhatóan elemzik majd az eddigi kampányaik tanulságait, és jóval eredményesebb módszerekkel folytatják majd befolyásszerző információs hadműveleteiket.
Ebben a helyzetben, vélhetné az ember, az amerikaiak kapva kapnak egy békejobbot, de legalábbis fegyverszünetet kínáló orosz ajánlaton. A megállapodás ugyanis ténylegesen kétoldalú előnyökkel kecsegtetett, mivel amerikai vélekedések szerint az orosz vezető elit is tart az ottani választások amerikai befolyásolásától, tehát a fegyvernyugvás nekik is az érdekük. Egyes szakértők egyenesen történelmi megállapodás lehetőségéről beszéltek, az USA és az akkor fiatal Szovjetúnió közötti, 1933-as kiegyezéshez hasonlítva a kezdeményezést. Most nyáron, a tárgyalások csúcspontján azonban, Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter helyettes és amerikai kollégája, Tom Shannon washingtoni megbeszélésén az amerikai fél udvariasan, de határozottan elhatárolódott a javaslattól, mondván, hogy az „jelenleg nem időszerű”.
Egyes vezető amerikai tisztviselők a két ország közötti bizalom szinte teljes hiányával magyarázzák a lépést. Mások viszont azt emelték ki: egy ilyen megállapodással, a kapott nyereségért túlságosan is magas árat kellene fizetnie az USÁ-nak: az Egyesült Államoknak ugyanis, kölcsönösségi alapon, fel kellene hagynia az Oroszországba irányuló ”demokrácia exportjával”. Ez pedig nem áll szándékában a Trump-kormánynak sem.
Tárgyszerűen szemlélve a kérdést, jól látható, hogy bizonyos elemi koncepcionális nézetkülönbségek nehezítik, vagy lehetetlenítik el, az orosz-amerikai „kiber-békekötést”. Az orosz fél a belügyeibe való durva beavatkozásnak tekint ugyanis számos olyan törekvést, amely az utóbbi évtizedek amerikai „demokrácia promotáló” politikájának fősodrában áll, beleértve az oroszországi civil szervezetek támogatását, különös tekintettel az amerikai Külügyminisztérium „Internet szabadság” elnevezésű, az autoritér rendszerek fellazítását célzó programjára.
How Secret Talks with Russia to Prevent Election Meddling Collapsed. John Hudson; BuzzFeed; 2017. december 8.

Netanyahu szerint Izrael – hála a közösségi médiának – mind népszerűbb az arab világban
A hónap elején Jeruzsálemben szervezett nemzetközi digitális diplomáciai konferencián felszólalt Benjamin Netanyahu is. Az izraeli miniszterelnök kiemelte: noha országa kitűnő kapcsolatokat ápol a térség több arab államával is, az izraeli külpolitikai törekvések fókuszában mind inkább előtérbe kerül az arab közvéleménnyel folytatott közvetlen párbeszéd erősítése. Ennek érdekében az izraeli diplomácia mind jobban igyekszik kiaknázni a közösségi médiában rejlő lehetőségeket. A miniszterelnök egyenesen úgy vélte: a megbékélésre tett erőfeszítések valójában több eredménnyel kecsegtetnek a közösségi platformok révén, mint a hagyományos diplomácia kormányok közötti kapcsolatrendszerén keresztül.
Ebben az összefüggésben érdemes emlékezni rá, hogy az izraeli külügy a digitális diplomácia úttörői közé tartozik – elméleti és gyakorlati téren egyaránt. Az ország geopolitikai helyzetének megfelelően, az e-diplomácia eszköztárának alkalmazása jórészt a környező arab közösségek megnyerésére irányul. A közösségi média platformjainak – itt mindenek előtt a Twitterre, de főleg a YouTube-ra érdemes gondolni – mesteri szintű felhasználóivá váltak már évekkel ezelőtt az izraeli katonai és polgári kommunikációs szervezetek.
Netanyahu úgy vélte: a kormányzat közösségi médiás erőfeszítései egyértelműen kezdenek beérni. Ennek alátámasztására egy közelmúltban végzett – sokak által azonban módszertana miatt kritizált – felmérés eredményeire utalt. E szerint a környező arab országok lakói körében jelentősen növekedett Izrael állam elfogadottsága.
Az izraeli miniszterelnök egyébként maga is lelkes gyakorlója a közösségi média-párbeszédnek. Rendszeresen „beszélget” arab országok, illetve Irán lakóival. Elmondása szerint egyértelműen a Facebookot részesíti előnyben a Twitterrel szemben. Posztjait pedig szinte mindig saját maga írja. Kritikusai azonban hozzáteszik azt is: az izraeli miniszterelnök közösségi média megnyilvánulásai néha ellentmondásosak, országa belpolitikájához kapcsolódva éppen úgy, mint a külföld egyes eseményeihez.
Netanyahu: Israel winning over Arab World with social media. Raphael Ahren; The Times of Israel; 2017. december 7.

Rekordnézettséget produkáltak az Amerika Hangja videói – csak éppen ellenkező előjellel
Rekordnézettséget könyvelhet el az Amerika Hangja nevű amerikai médiaszervezet. Trump elnök döntését követően, miszerint az USA nagykövetségét Jeruzsálembe helyezik át, világszerte tüntetéseken tiltakoztak. A megmozdulásokról, amelyeken az USA, illetve Izrael állam lobogóját égették a tüntetők, részletesen beszámolt videóiban az Amerika Hangja állomás is. A második világháború idején életre hívott kormányzati propaganda szervezet, amely aztán a hidegháború időszakában szerzett magának kétes hírnevet, videofelvételeit rendszeresen megosztja közösségi média platformjain is. A tüntetésekről készült felvételei milliós nézettségeket produkáltak. A BBG Watch nevű szervezet – amely nevével ellentétben nem az amerikai média hatóság, hanem független szakmai fórum – most azzal vádolja a kormányzati adót, hogy az amerikai adófizetők pénzén valójában Amerika-ellenes (és Izrael-ellenes) propagandát terjeszt. A szervezet médiafigyelői szerint a propaganda szervezet már az elnökválasztások alatt is elfogult tudósításokkal sértette meg saját hivatalos statútumait, most pedig az Amerika-ellenes érzelmeket erősíti szerte a világban.
Burning US and Israeli Flags Gets Record Views on Voice of America; BBG Watch; 2017. december 12.

Külföldi újságírók segítik Kína közdiplomáciai erőfeszítéseit
Ünnepélyes keretek közt zárult Pekingben a Kínai Közdiplomáciai Egyesület 10 hónapon át tartó csereprogramja. Az ázsiai és afrikai médiaszakemberek számára szervezett programon 42 külföldi újságíró vett részt, a kínai szervezet meghívására.
A munkaprogram során a külföldi résztvevők ellátogattak több tartományba, illetve felkerestek számos nagyvárost, beleértve Sanghajt és Pekinget is. Az újságírók ez alatt számos helyi eseményről tudósítottak, és természetesen részletesen beszámoltak az ország nagyhorderejű pártkongresszusáról is.
A külföldi újságírók – akikkel kapcsolatban kínai házigazdáik nem rejtették véka alá azon reményüket, hogy a jövőben, hazatérve is segítik majd Kína promócióját – rövid egyetemi kurzusokon is részt vettek, több felsőoktatási központban. Ennek során megismerkedtek Kína politikájával, gazdaságával, média- és kulturális viszonyaival. A képzés komplexitását – és a kapcsolatépítés hosszú távú voltát – jelzi, hogy alapszintű kínai nyelvtanfolyam is szerepelt a meglehetősen sűrű programban.
A csereprogramot szervező Kínai Közdiplomáciai Egyesületet 2012-ben hozták létre. Országos működési területű civil szervezetként működik; változatos programokat tervez és valósít meg azzal a céllal, hogy a lehető legszélesebb erőforrásokat mozgósítsa a Kínai Népköztársaság külpolitikai céljainak támogatására. Kiemelt területe a közemberek szintjén történő nemzetközi kapcsolatépítés.
Foreign journos lauded for promoting China’s public diplomacy work; Jelly Musico; Philippine News Agency; 2017. december 11

Örményország a 2017. évi Digitális Diplomáciai Rangsor 34. helyén
Az e-diplomácia, ahogy arra összeállításainkban már sokszor utaltunk, koránt sem csupán a nagyhatalmak játéktere. Bizonyos értelemben éppen ellenkezőleg: a digitalizációban rejlő erősokszorozó potenciált a közepes, vagy éppen kis államok tudják a leginkább előnyükre fordítani.
Jól példázza ezt Örményország esete. A világ külügyi szervezeteinek „digitális érettségét” felmérő és összevető ranglistán ugyanis Örményország a 34. helyre került idén. Ezzel maga mögé utasított a térségből jó néhány riválist, mindenekelőtt Grúziát (amely a lista 66. helyén végzett), illetve Azerbajdzsánt (47. helyezett) és Törökországot is (40. hely). A ranglista első 5 helyén persze az igazi nehézsúlyúak állnak: az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, és a Vatikán.
A felmérés mennyiségi és minőségi adatokat egyaránt figyelembe vesz; kizárólag a nyilvánosan elérhető digitális eszköztárat veszi górcső alá, számba véve és elemezve a külügyi szolgálatok által üzemeltetett webhelyeket, mobil alkalmazásokat, közösségi média platformokat, illetve mindezek használati módját.
Armenia Ranked 34th Digital Diplomacy Rating 2017; News.am; 2017. december 11.

SZAKMAI MŰHELY – WEBINÁRIUM
Digitális diplomácia: új szereplők és technológiák a diplomáciában
A máltai székhelyű Diplo Foundation decemberi webvitáján ismét a digitális diplomácia került terítékre. A távbeszélgetés során a következő témákat igyekeztek körüljárni:

  • hogyan vonták be a külügyminisztériumok közdiplomáciai tevékenységük támogatására a közösségi médiumokat
  • többet jelent-e a digitális diplomácia a külügyi szolgálatba állított Facebook, vagy Twitter fióknál
  • egyáltalán: szükséges-e, hogy a diplomaták jelen legyenek a Facebookon és a Twitteren, vagy ezek már idejét múlt médiumok
  • hogyan teszi lehetővé az új technológia, hogy új szereplők kapcsolódjanak be a külügyi folyamatokba, illetve hogyan segítik elő a hagyományos diplomáciai aktorokkal folytatott párbeszédet
  • hogyan változik a külügyi tevékenységek egész környezete a technológiáknak hála

Az elektronikus műhelybeszélgetés résztvevői a következők voltak: Liz Galvez, a Brit Külügyminisztérium korábbi magas rangú tisztviselője, valamint Stefano Baldi, az Olasz Külügyminisztérium hivatásos diplomatája. A vitát Katharina Höne, a Diplo Foundation kutatója moderálta.
Digital diplomacy: new actors and technology in diplomacy; Andrijana Gavrilovic; Diplo; 2017. december 13.

SZAKMAI MŰHELY – „Találkozás Oroszországgal” közdiplomáciai program fiatal vezetőknek
A Creative Diplomacy nevű, orosz civil szervezet rendezésében tartják 2018. március 21. és 25. között Moszkvában a „Találkozás Oroszországgal” című közdiplomáciai workshopot.
A program az Egyesült Államok, Kanada, és az európai államok polgárai számára nyitott. A rendezvényre 25 és 35 éves kor közötti fiatalok jelentkezését várják.
A háromnapos program során vezető orosz külügyi tisztségviselőkkel találkozhatnak a résztvevők. A munkamegbeszélések célja, hogy a résztvevő fiatalok megismerkedhessenek az orosz külpolitika prioritásival, illetve a Nyugathoz fűződő kapcsolatrendszer témáival.
„Meeting Russia” Public Diplomacy Program for Young Leaders in Moscow; Edu-active.com; 2017. december 9.
Jelentkezés és további információk a program hivatalos webhelyén: http://picreadi.com/meeting_russia/

KÖNYVSZEMLE – A TÉMA KLASSZIKUSAI
Sandre, Andreas (2013): Twittwer for Diplomats Geneve, DiploFoundation
A témába vágó legfrissebb megjelenések mellett, időről időre szeretnénk bemutatni a digitális diplomácia szakterületének egy-egy klasszikus darabját is. Kezdésnek az olasz diplomata „Twitter diplomaták számára” című alapművét hoztuk el.
A könyv igazi bevezetőnek fogható fel; nem kézikönyv ugyanis a szó szoros értelmében. Valójában egy gyakorló szakember – diplomata – személyes tapasztalatokon alapuló összegzése a külszolgálatban előszeretettel alkalmazott mikroblog alkalmazási elveiről, lehetőségeiről és egyben veszélyeiről is a diplomata munkájában. Szerkezete ennek megfelelően néhány kulcskérdés köré épül:

  • Közösségi média és diplomácia
  • Twitter, vagy inkább a Facebook?
  • Twitter-dplomácia
  • A nagykövetek imádják a Twitter-bejegyzéseket
  • Twitter a nagypolitika porondján
  • Kockázatok és kihívások
  • Twitter A-tól Z-ig

A könyv – ez látható már a fejezetcímekből is – nem mentes az anekdotisztikus elemektől sem, ám ez nem válik hátrányává. A személyes élményanyag, az ízes nyelvezet kifejezetten élvezetes olvasmánnyá teszi ezt a fontos művet.

Összeállította: Nyáry Gábor