Skip to main content
információ rövidenközigazgatás: külföldönpolitikai informatika

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. január 2.

Szerző: 2018. január 2.január 4th, 2018No Comments

BEST PRACTICES – JÓ GYAKORLATOK AZ E-DIPLOMÁCIÁBAN
Így aknázzuk ki a digitális közdiplomáciában rejlő előnyöket
A digitális diplomácia régebben – nyilván nem véletlenül nevezték eleinte „Twitter diplomáciának”, vagy „Facebook diplomáciának” – olyan egyértelmű és egyszerű ügynek tetszett. Adva volt egy sor pompás új eszköz, amivel korábban soha nem látott, széles közönséghez juttathatták el a külpolitika intézményes szereplői az üzeneteiket, és ráadásul még költséghatékony módokon is. Az elektronikus platformokon, mindenekelőtt a közösségi média új eszközein a diplomaták jó hatásfokkal közvetíthették hazájuk külpolitikai mondandóját a külföldi közvélemény jelentős köreihez, illetve akár kétoldalú párbeszédbe is elegyedhettek, országuk álláspontjainak védelmében. Az utóbbi hónapokban azonban rohamosan változik ez a viszonylag egyszerűnek látszó képlet.

A közösségi médiumokkal kapcsolatban ugyanis mind nyilvánvalóbbá vált az azokat vezérlő, irányító algoritmusok különös hatalma. Ezek a kódsorok ugyanis lényegében az egyedi felhasználók specifikus beállítottságaihoz (érdeklődéséhez, preferenciáihoz, adott esetben politikai elköteleződéséhez) igazítják az adott felhasználó teljes online világát. Magyarán: az algoritmusok gondoskodnak róla, hogy például egy Facebook-felhasználó egyre inkább az őt érdeklő, sőt, az ő szájíze szerinti tartalmakkal találkozzon – és csakis azokkal. A szakemberek riadtan konstatálták, a tavalyi amerikai elnökválasztási kampány fejleményeihez kapcsolódva, hogy zárt, egymástól szinte hermetikusan elszigetelt „véleménybuborékok” alakulnak ki a népszerű közösségi platformokon. Ezek a zárt „digitális gettók” pedig különösen megkönnyítik az így szegmentált, és a társadalmi kontrol-, illetve korrekciós mechanizmusoktól elzárt felhasználói csoportok manipulálását, radikalizálását.

A tavaly év végi, Tel Avivban rendezett digitális diplomácia konferencia erre a mind súlyosabb, és természetesen a korábban olyan hatékonynak látszó elektronikus diplomáciai munkát lassan ellehetetlenítő problémára igyekezett megoldásokat találni. A szakma ismerői számára cseppet sem meglepő, hogy az Izraeli Külügyminisztérium – amely korábban is az e-diplomácia úttörőjének számított – ebben az új helyzetben is a hatékony válaszlépések kidolgozóinak élvonalában van. Az izraeli külügyi szakma egyenesen egy új kifejezést használ ma már: beköszöntött az „algoritmus alapú diplomácia” kora. A koncepció azon a felismerésen alapul, hogy ha a közösségi média üzemeltetők – elvben az ún. „felhasználói élmény” fokozása céljából, de persze nem kevésbé saját profitjuk maximalizálása érdekében – speciális algoritmusokkal „szabják egyedire” az egyes felhasználókat körülvevő közösségi média univerzumot, akkor a digitális ökoszisztémában boldogulni kívánó diplomáciának is az algoritmusok erejét kell a saját céljai szolgálatába állítania.
Ennek keretében, az Izraeli Külügyminisztérium szakemberei a közösségi média cégekéhez hasonló algoritmusokkal (szoftverekkel) igyekeznek feltérképezni a közösségi média hálózatokat; azonosítani az egyes hálózatok („buborékok”) véleményvezéreit. Elsősorban ezekre a kulcsszereplőkre (az ún. influencerekre) fókuszáló kommunikációval igyekeznek előmozdítani a számukra fontos üzenetek, álláspontok terjesztését, illetve gátolni a nem kívánatos (pl. antiszemita) propaganda terjedését. Márpedig ezen a területen, az érintettek beszámolója szerint, az elmúlt két évben az izraeli külügyi szakemberek komoly sikereket könyvelhettek el, hála az új megközelítésnek és alkalmazott eszközrendszernek.
Reaping the benefits of digital public diplomacy; Corneliu Bjola, Ilan Manor; The Jerusalem Post; 2017. december 19.

A szaudi propaganda csúcsra jár: Irán lerohanását bemutató animációs filmet adtak közre
Az elmúlt napokban a világ figyelmének középpontjába Irán került. A nagyvárosok utcáit elborító – és már több halálos áldozatot is követelő – tüntetéshullám mögött egyes elemzők az ország gazdasági megszorításait sejtik, mások az autoriter politikai klímát okolják az elégedetlenségi mozgalom mögött. És persze akad immár olyan elemző is, aki egyfajta „színes forradalom”-ra jellemző elemeket vél felfedezni az eseményekben, különös tekintettel azok gyors (és sok más országéhoz hasonló elemeket felsorakoztató) eszkalációja miatt.
Ebben az összefüggésben különösen érdekes lehet egy hír, amely néhány nappal Karácsony előtt, tehát közvetlenül a tüntetéshullám kirobbanását megelőzően járta be a világsajtót. Az Iránnal különösen kiélezett, ellenséges viszonyban lévő Szaud Arábia hivatalos sajtójában jelent meg először egy 3D animációs kisfilm, amely Irán lerohanását, megszállását, és az ott élő (többségében síita) muzulmán népesség szaudiak általi „felszabadítását” mutatta be, a lövöldözős video játékokból jól ismert formában. Az egyébként professzionálisan elkészített film pillanatokon belül kikerült a digitális világba: a közel-keleti térségben is népszerű YouTube közösségi médiumon alig pár nap alatt csaknem 1,2 millióan látták. Az anyag egyébként az arab mellett angol feliratozást is tartalmaz, ami egyértelműen utal az akció nemzetközi célközönségére. Az egyelőre természetesen még becslésként sem állapítható meg, hogy van-e (és ha igen, akkor milyen) kapcsolat a december közepén megélénkült, és szokatlan eszközöket is bevető, éles hangú szaudi propaganda és az Iránban kibontakozó elégedetlenségi hullám között. A populáris videoműfajt választó akció azonban mindenképpen érdekes példája a felhasználók tömegeit közvetlenül megszólító digitális diplomáciai törekvéseknek.
Saudi Propaganda Goes Wild, Releases Film Showing Invasion of Iran; Southfront; 2017. december 18.
Hivatkozott film a YouTube-on

A Mossad a Facebookon toborozza új ügynökeit
Világszenzáció! A földkerekség legeredményesebbnek tartott, de mindenképpen legtitokzatosabb hírszerző szervezete, a legendás izraeli Mosszad a széles nyilvánosság előtt kezdte toborozni legújabb ügynökeit – méghozzá az ügynökség múlt héten elindított új Facebook oldalán. És nem is akárhogy: egy dinamikus, amolyan akció-kémfilmek világát idéző, a hírszerző szervezet munkájának különösen látványos, izgalmas részleteit mozaikba foglaló videoklippel igyekeznek kedvet csinálni az ügynökséghez való csatlakozáshoz. Természetesen részletes munkaköri leírást hiába keresne itt az érdeklődő; korszerű szemlélet ide vagy oda, az online világra hatékonyan építő toborzóeszközök ellenére is őrzi azért a Mosszad alapvető titokzatosságát.
Az igazsághoz ráadásul hozzá tartozik az is, hogy a technológiát mindig is előszeretettel, úttörőként használó izraeli kémszervezet azért már eddig is jelen volt az online világban: internetes webhelyén, más információk mellett, toborzó felhívásait is közzétette, ráadásul több nyelven is. A Facebook elindítása és toborzóeszközként való alkalmazása mindazonáltal nagyságrenddel javíthatja az ügynökség elérési képességét. Nem csupán arról van itt szó, hogy a közösségi média révén jóval szélesebb közönséghez jut el a szervezet híre. Lényeges az is, hogy éppen a fiatalabb generációk körében jóval népszerűbbek ezek a közösségi platformok a „régi” internetes webhelyeknél. Márpedig a Mosszad, a kémregényekben sugalltakkal ellentétben, elsősorban nem akcióhősöket keres. hanem olyan, magasan képzett fiatalokat, akik az online világban, a digitális technológiákban, a programozásban mozognak otthonosan.
A lépés mindenesetre jól jelzi azt is, hová fejlődik a világ, benne elsősorban a közösségi médiumok mindent átszövő hálója. És velük együtt a digitális diplomácia egyik speciális „szereplője”, a hírszerző szolgálat.
Mossad looking for new recruits on Facebook; Times of Israel; 2017. december 21.
Facebook

A Facebook mint kormányzati ügynök? Kadírov eltiltása az (USA) Első Alkotmánymódosítását sértheti
Az elmúlt hetekben szinte folyamatosan adtunk hírt olyan eseményekről, amelyek arra engedtek következtetni, hogy az online világ legnagyobb vállalatóriásai egyre inkább belegabalyodnak a nagyhatalmak (elsősorban az USA és Oroszország, de hasonló módon az USA és Kína) közötti konfliktusrendszerbe. Miközben a Google, vagy a Facebook formálisan magánvállalat, és ennek megfelelően lépéseit, működését a – mindenkire egyaránt érvényes – piaci szabályok kell, hogy irányítsák, addig az elmúlt hónapokban ezek a vállalatok többször hoztak olyan, egy adott országot, vagy annak egyes állampolgárait, vagy intézményeit korlátozó intézkedéseket, amelyek mögött az érintettek egyértelmű politikai motiváltságot sejtenek. Ennek megfelelően a diszkriminatívnak tekintett intézkedések ellen tiltakozó Oroszország, illetve Kína súlyos ellenlépéseket helyezett kilátásba, amelyek (legalábbis egyelőre) többnyire visszakozásra késztették az amerikai online cégeket. Az év végén egy újabb epizóddal sokasodott a politikai szerepvállalással gyanúsítható digitális médiavállalati lépések sora.
Az év utolsó napjaiban ugyanis a Facebook cég bejelentette, hogy zárolta Ramzan Kadírov csecsen politikus Facebook-, illetve Instagram fiókjait. A közösségi média üzemeltető óriáscég „törvényi kötelezettségére” hivatkozott. Az előző héten ugyanis az amerikai hatóságok – a 2012-ben elfogadott ún. Magnyitszkíj törvény alapján – tiltólistára tették (négy másik orosz állampolgárral egyetemben) Kadírovot, az Orosz Föderációhoz tartozó Csecsen Köztársaság vezetőjét. Az érintett, valamint az ügyben szintén megszólaló Orosz Külügyminisztérium nonszensznek nevezte a lépést. Amerikai médiajogi szakértők is megkérdőjelezik a lépés jogosságát. A Facebook, mint magáncég, nem érintett az amerikai kormányzat tiltó intézkedéseinek végrehajtásában. Ezzel szemben – hívják fel a figyelmet a szakértők – most úgy viselkedik, mintha egyfajta kormányhivatal lenne, amely kormányzati szankciók végrehajtását látja el. Lépésük egyenesen az amerikai alkotmány legfontosabbnak tekintett – a szólásszabadságot garantáló – Első Alkotmánymódosítását sértheti.
A közösségi média közkommunikációs szerepének változását jól mutatja, hogy a közösségi platformokat előszeretettel és nagy gyakorisággal használó Kadírov komoly népszerűségnek örvend: követőinek száma a Facebookon illetve Instagramon jóval meghaladja a 3 milliót.
Esetleges válaszlépésekről egyelőre nem érkezett hír; az elmúlt hetek, hónapok hasonló eseteinek forgatókönyve alapján azonban egyáltalán nem zárható ki az sem, hogy az orosz kormány határozottan kiáll a Föderáció elitje mellett, ellenszankciók kilátásba helyezésével kényszerítve jobb belátásra a politikai szerepet vállaló amerikai céget.
Facebook a government agent? Kadyrov’s ban could amount to First Amendment violation; RT USA; 2017. december 28.

A YouTube időlegesen letiltotta Navalníj választási bojkottfelhívását
Hogy mennyire „bonyolult” a nagy közösségi média üzemeltető vállalatok helyzete, azt jól mutatja egy ugyanazon a napon keletkezett hír, amely ezúttal a másik közösségi média hatalmasság, a YouTube korlátozó lépéséről tudósított – csak éppen ellenkező „politikai töltettel”. A fiatalabb generációk körében különösen népszerű videomegosztó – legalábbis egy időre – letiltotta az orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalníj videoüzenetét, amelyben az idén esedékes elnökválasztás bojkottálására szólította fel honfitársait. A lépés hátterében az állhat, hogy az Orosz Választási Bizottság – egy bírósági határozatra hivatkozva – eltiltotta az ellenzéki politikust a választáson való indulástól. Navalníj élénken tiltakozott a YouTube cég lépése ellen. Mint elmondta a cég (amely a Google önálló leányvállalataként működik) „jogsértő hastag-ek használatára” hivatkozva tiltotta le a videóját. Ezt azonban mondvacsinált indoknak nevezte: úgy vélte, valójában az orosz vezetést szolgáló bérkommentelők (illetve kommentelő robotok) tiltakozásainak tömege késztette meghátrálásra az amerikai céget.
Aztán három nappal később ismét fordult a kocka: a YouTube ugyanis hirtelen ismét engedélyezte a az inkriminált video közzétételét. Sem az amerikai cég, sem pedig az Orosz Média Hatóság egyelőre nem kommentálta az incidenst.
Az eset (és különösen annak lefolyása, a kezdeti tiltás, majd az orosz ellenzéki videójának ismételt hozzáférhetővé tétele) egyértelműen jelzi, hogy a digitális tömegkultúrában, tömegtájékoztatásban, propagandában, és természetesen a digitális közdiplomáciában lassan meghatározóvá váló hatalmas magánvállalatok a még náluk is hatalmasabb, egymással kiélezett konfrontációban álló államhatalmak erőterében állnak. Kettő (vagy néha még több) nagyhatalom érdekérvényesítő erejét kénytelenek figyelembe venni úgy, hogy közben még a saját profitérdekeiket is megpróbálják felszínre juttatni. Ez egyben arra is figyelmeztet: a nagy játékosokon kívüli szereplők, amelyek szintén használni akarják a digitalizáció nyújtotta eszközrendszert közdiplomáciai munkájuk támogatására, nem egy „semleges”, csupán üzleti alapon szabályozott térben működnek. A digitális platformok közdiplomáciai bevonásánál továbbra sem hagyhatják figyelmen kívül a meghatározó szereplők szempontjait.
YouTube briefly blocks Navalny’s calls for Russian election boycott; Russia Today; 2017. december 28.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor