„Felgyorsult népességnövekedés, erősödő urbanizáció, a még művelés alá vonható földterületek folyamatos csökkenése, a Föld népességének jövőbeli élelmezési problémája, egyre alacsonyabb foglalkoztatás – ezek azok a kihívások, amelyekre az agrárszektornak választ kell találnia az elkövetkező években. Ahogy a Digitalizáció az agrárszektorban – Életképek a jövő okosfarmjáról című tanulmányunkból is kiderül, az egyre növekvő népesség igényeinek kielégítése nem oldható meg extenzív módon.
A technológiai forradalom és az ipar 4.0 elterjedésének hatására az agrárszektorban is új technológiák megjelenése és a komplex, automatizált technológiai ökoszisztémák kialakulása lesz megfigyelhető. Az okosfarmon mindennapossá válik majd az olyan technológiák alkalmazása mint a drónok, szenzorok, robotok és önjáró gépek, valamint 3D nyomtatók.
Az említett eszközök által generált adatokat modern megoldások mentén működő adattárházak tárolják (pl. felhőalapú megoldások), míg a gépek teljes, élő ökoszisztémában való együtt működését a mesterséges intelligencia és Big Data módszereken alapuló prediktív adatelemzés teszi valósággá.
„A jövő farmjainak működését várhatóan két markáns technológiai hatás fogja jelentős mértékben befolyásolni – az új technológiák megjelenése és az automatizált technológiai ökoszisztémák kialakulása. Ezen fő trendek mentén alakítottuk ki a jövő farmjának képét, az okosfarm-koncepciót” – mondja Osztovits Ádám, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának vezető cégtársa.
Az okosfarmon, a drónok által elvégzett talajfelmérést követően, az ültetés szintén drónok segítségével történik. A talaj tápanyagtartalmának, valamint nedvességének és a növények nedvességigényének megállapításával és a meteorológiai állomás adatainak összevetésével a gazdaság automatikus irányítóközpontja meghatározza, hogy mely területre mikor érdemes az önjáró gépnek kimenni és elvégezni az öntözést, vagy egyéb tápanyagok, vegyszerek kijuttatását. A prediktív adatelemzésnek köszönhetően előre jelezhető az egyes gépek várható meghibásodásának ideje és a meghibásodás jellege, amire a gazdálkodó ideiglenes 3D alkatrészek nyomtatásával tud felkészülni, ezáltal lerövidítve a javítás miatt bekövetkező leállást.
„A technológiai fejlődés hatására a jövő okosfarmjain a gazdálkodók mindennapjai és feladatai teljesen átalakulnak, az operatív feladatok helyett a gazdák ténylegesen a farm irányítására, a stratégiai döntések meghozatalára koncentrálhatnak, mindezt akár a nappalijukban ülve, egy táblagép segítségével” – világít rá Osztovits Ádám a technológia által előidézett változásokra.
Bár a fent említett technológiák sok problémát orvosolnak, mégsem jelentenek általános megoldást. Az okosfarm-koncepció technológiai elemei már a hazai gazdaságok számára is elérhetőek, így a kihívást nem a megoldások elérhetősége jelenti, hanem azoknak a különböző gazdaságok eltérő igényeihez igazodó bevezetését. A rendelkezésre álló eszközök testreszabott alkalmazásával a gazdálkodásban hatékonyságjavítás és/vagy a költségmegtakarítás érhető el.
„Tanulmányunk útmutatást nyújt az agrárszektor szereplőinek abban is, hogy eldöntsék, számukra mely megoldások alkalmazásával érhető el a leghatékonyabb kimenetel. Öt plusz egy lépéses, nemzetközi és hazai tapasztalatainkon alapuló módszertanunkkal biztosítható, hogy a gazdaságok működését a legmegfelelőbb technológia alkalmazása segítse, valamint, hogy az elvárt hasznok ténylegesen elérhetővé váljanak. A digitális megoldások bevezetését az igények felmérésétől a megvalósuláson át a megvalósult eredmények visszaméréséig tudjuk támogatni, mindehhez pedig a szükséges finanszírozási források megtalálásában is tudunk segítséget nyújtani” – teszi hozzá Damjanovics Bence, az Üzleti tanácsadási csoport szakértője.”
Forrás:
Az agrárszektor digitalizációja – bemutatkoznak az okosfarmok; PwC Magyarország; 2018. február 1.
Digitalizáció az agrárszektorban – Életképek a jövő okosfarmjáról; PwC Magyarország; 2018. február 1. (PDF)
