Skip to main content
közigazgatás: külföldönszakirodalom

Új-zélandi kormányzati projekt a közigazgatáson belüli szakpolitikai tanácsadás színvonalának átfogó javítására

Szerző: 2018. április 22.április 30th, 2018One Comment

„Új-zélandi kormányzati projekt a szakpolitikai belső tanácsadás színvonalának átfogó javítására.

Az ausztráliai The Mandarin közigazgatási szakportál azon új-zélandi kormányzati gyakorlatot vette górcső alá egy, a Taylor&Francis Online oldalán megjelent tanulmány alapján, amely a kormányzaton belüli szakpolitikai tanácsadás (policy advice) színvonalának egységesítésére és emelésére vezetett be átfogó keretrendszereket. (A „tanácsadás” kifejezés az új-zélandi gyakorlat alapján ez esetben nem külső tanácsadók munkáját takarja, hanem a kormányzaton belüli, döntéshozatalt támogató szakértői munkát; Magyarországon ez leginkább a szakmai főosztályok tevékenységének felel meg, így a leírt gyakorlat analóg módon rájuk vonatkoztatható.) A szakcikk szerint sok közszolga szeretné megreformálni az ügymenetet, javítani a kormányzati munkát támogató folyamatokat, de megfelelő keretrendszerek nélkül az erőfeszítéseik gyakran nem a várt eredményt hozzák, ehelyett rengeteg munka és idő ráfordításával is csak – képletesen szólva – a kerék újra felfedezéséhez vezetnek. Új-Zéland kormánya ezt a problémát felismerve átfogó keretrendszer-készletet állított össze, a szakpolitikai közösséggel együttműködve, a belső szakmai tanácsadó munka minőségének növelésére.

A 2014-ben elindított Szakpolitikai Projekt (Policy Project) a kormányzaton belüli, a szervezeti egységekben végzett szakpolitikai tanácsadás inkonzisztenciáját hivatott orvosolni. A projekt eredménye megfelelő eszköztárat biztosít az alapvetően decentralizált új-zélandi közigazgatásban dolgozó köztisztviselőknek ahhoz, hogy újragondolhassák és optimalizálhassák munkájukat, közös elvárásokat fogalmazva meg számukra. Közigazgatási menedzsment szakértők szerint az országnak hosszú távon jelentős haszna származik a projektből, bár – mint a tanulmány szerzői is rámutatnak – ennek tapasztalatokon nyugvó bizonyítására a bevezetés óta eltelt idő még nem ad módot. A kezdeményezés ezzel együtt is egyedülálló erőfeszítést jelent a szakpolitikai képességek szisztematikus fejlesztésére a közigazgatás egészében, megbízható modellt adva a szakpolitikai vezetők kezébe a rendszerszemléletű beavatkozásra, szinte versenyezve abban, hogy melyik intézmény tud jobb eredményt elérni a kormányzat és az állampolgárok javára.
A projekt indítása előtt a szakpolitikai tervezőknek a következő problémákkal kellett szembe nézniük:

  • A szakpolitikai munka minősége rendkívül eltérő volt az egyes intézményekben és azok szervezeti egységeiben, nélkülözve a közös nézőpontot arra nézve, hogy mit jelent a jó tanácsadói munka, a jó tanácsadó és a jó tanácsadó szervezet.
  • A szakpolitikai tanácsadás az esetek jelentős részében nélkülözte a tapasztalati alapokra építkezést, keveset tudott a célcsoportok igényeiről, és kevés információja volt arról, hogy a korábbi gyakorlatból mi működött jól és mi nem.
  • Kevés volt az igazán jól képzett, gyakorlott tanácsadó az apparátuson belül, az egyes intézmények között pedig éles harc folyt ezek megnyeréséért.
  • A tanácsadói munka elsősorban a miniszterek azonnali igényei alapján összehívott megbeszélésekre fókuszált, a szakpolitikai képességek fejlesztésére irányuló befektetések és a szakpolitikai gondnokság rovására.
  • A kormányzati intézményrendszeren belüli együttműködés, összehangolás és priorizálás a szakpolitikák kialakításának és megvalósításának szakaszában egyaránt gyenge volt.

A Szakpolitikai Projekt gazdája a miniszterelnöki hivatal (Department of Prime Minister and Cabinet) szakmai vezetése volt, ami magas szintű támogatottságot biztosított a munkának. Az irányításban ugyanakkor nem a parancsoló-ellenőrző szemléletnek volt döntő szerepe, hanem az érdekeltté tételnek és az elkötelezettség kialakításának. Az eszköztárat a szakpolitikai közösség bevonásával, a velük való együttműködés során alakították ki. A projektcsapat a fentebb felsorolt problémák megoldására kiterjedt eszközkészletet adott a köz szolgálatában dolgozók kezébe, három olyan szakpolitika-fejlesztési keretrendszerre támaszkodva, amelyeket a miniszterelnök 2016-ban vezetett be. Ez a három fejlesztési pillér a következő:

  • Szakpolitikai minőségi keretrendszer (Policy Quality Framework), amely leírja és összefoglalja a jó minőségű szakpolitikai tanácsadó munka fő ismérveit.
  • Szakpolitikai jártassági keretrendszer (Policy Skills Framework), amely leírja és összefoglalja, hogy milyen tudást, jártasságot és magatartást igényel a jó szakpolitikai tanácsadás.
  • Szakpolitikai képességek keretrendszere (Policy Capability Framework), amely leírja és összefoglalja, hogy milyen szervezeti képességekkel, eszközökkel, kapacitásokkal kell rendelkeznie az intézménynek a jó szakpolitikai munkához.

Az egyes keretrendszereket következő hírlevelünkben mutatjuk be részletesen.”

Forrás:
Reimagining how NZ public servants go about their work; David Donaldson; 2018. április 16.
Strengthening policy capability: New Zealand’s Policy Project; Sally Washington, Michael Mintrom; Policy Design and Practice; 30-46. oldalak; 2018. március 29.
The Policy Project; The Department of the Prime Minister and Cabinet
Második rész:
Új-zélandi kormányzati projekt a közigazgatáson belüli szakpolitikai tanácsadás színvonalának átfogó javítására – 2. rész; eGov Hírlevél