Skip to main content
közigazgatás: magyarközigazgatási informatikatudomány

Közös kutatószobát létesített a KSH és az MTA a statisztikai mikroadat-állományok kutatási célú használatára

Szerző: 2018. április 29.No Comments

„A Hivatal falain kívül is kutathatóak tudományos célból a KSH mikroadatai

Megkezdte működését a KSH-MTA KRTK kutatószoba, amelyet a megnövekedett kutatói igények hívtak életre. A KSH és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont közös kutatószobája az MTA Humán Tudományok Kutatóházában működik, ahol kizárólag az MTA munkatársai dolgozhatnak a KSH közvetlen azonosításra nem alkalmas mikroadat-állományaival, az egyedi statisztikai adatok kiemelt szintű védelme, illetve az adatvédelemmel kapcsolatos előírások szigorú betartása mellett. A fejlesztés a KSH és az MTA KRTK több éves együttműködésének eredményeképpen, az MTA által biztosított források felhasználásával jött létre.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja (MTA KRTK) felismerve a folyamatosan növekvő kutatói igényeket, közös üzemeltetésű KSH-MTA KRTK kutatószobát hozott létre az MTA KRTK Humán Tudományok Kutatóházában. A KSH-MTA KRTK kutatószoba megnyitásával a KSH több helyen, nagyobb kapacitással áll a kutatók rendelkezésére, az MTA munkatársai pedig helyben végezhetik elemzéseiket, többek között olyan mikroadat-állományok elérésével, mint a beruházás-, a külkereskedelem-, a mezőgazdaság-, a mikrocenzus, a népszámlálás és a népmozgalmi statisztika adatai.

A korábban csak a KSH épületében működő kutatószobában az elmúlt 3 évben a kutatószobai állományok használatára 31 kutatócsoport alakult, amelyek részéről e szolgáltatásra 2878 időpontfoglalás érkezett, a kihasználtság folyamatos és növekedést mutatott. A kutatószobai kutatások szerteágazó tematikájúak: foglalkoztatás, oktatás, agrárium, vállalati szféra, településfejlesztés, bel- és külföldi migráció, szakpolitikai hatásvizsgálatok, szociális transzferek, versenyképesség, külkereskedelem témáit ölelik fel. A KSH-ból az MTA KRTK Humán Tudományok Kutatóházába (HTK) költöztetett kutatószoba az MTA KRTK által használt három munkaállomásról tizenkét terminálosra bővült. Az MTA HTK saját telephelyű kutatószobájának használata a könnyebb hozzáférhetőség és magasabb szolgáltatási színvonal miatt jelentősen megnövekedett. Az elmúlt két hónapban 3 új projekt vette kezdetét és már 341 időpontfoglalás érkezett, utóbbi háromszoros növekedést jelent az előző év ugyanezen időszakához képest. A közeljövőben a kutatószoba megnyílik az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatói számára is, az erre vonatkozó szerződés már folyamatban van.

„A KSH kiemelten fontosnak tartja a hivatalos statisztikai adatok tudományos célú hasznosulását, ezért hoztuk létre először a KSH-ban működő, majd az MTA KRTK-val közös kutatószobát is, ahol az MTA munkatársai a mikroadat-állományokon saját tudományos elképzeléseik szerint elemzéseket, modellezéseket, analíziseket végezhetnek. A mi felelősségünk is, hogy a tudományos élet képviselői az adatainkban rejlő lehetőségeket a különböző szempontrendszerek és az új dimenziók feltárásával minél inkább kiaknázzák” – mondta el Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.

„A világban társadalomtudományi adatforradalom zajlik és ezzel a magyarországi kutatásoknak is lépést kell tartaniuk. A most megnyíló kutatószoba világszínvonalú technikai felszereltségével a közép-kelet-európai régióban egyedülálló módon biztosítja a kutatók számára azt az eszközt, amire a 21. század elején munkájukban szükségük van. Az adatvagyonát megosztani kész KSH vezetői és munkatársai az adatokhoz való hozzáférés biztosításával nagy szolgálatot tesznek a magyar tudománynak és ezzel közvetve a magyar társadalomnak. A kutatótér biztonságos működtetését pedig a velük kialakított szigorú működési szabályok garantálják. Ennek is köszönhető, hogy a mikro-adatokhoz való hozzáférés ugrásszerű javulásával a magyarországi közgazdasági kutatás lépést tud tartani a nemzetközi élvonallal. Már az eddigi kutatószoba használatának tapasztalatai is azt mutatták, hogy ezzel a magyar tudományos élet szoros kapcsolatokra, új együttműködésekre tud szert tenni a világban“ – mondta Fazekas Károly, az MTA KRTK főigazgatója.

Az MTA KRTK munkatársai a KSH-MTA KRTK kutatószoba létrehozását megelőzően a KSH telephelyén működő központi kutatószobában végezték kutatásaikat. Az új kutatószoba létrejöttével ezek az MTA kutatások a saját telephelyű kutatószobában folytatódnak, miközben a KSH-ban működő kutatószoba továbbra is várja a kutatókat.

A KSH 2009 óta üzemelteti a budapesti, 2014 óta pedig a szegedi épületében kialakított kutatószobáit, ahol a kutatói akkreditációval rendelkező hazai és külföldi kutatók, oktatók, PhD hallgatók és szakértők egyaránt hozzáférhetnek a KSH adatbázisaihoz. Az első 3 évben csekély számú projekt futott, 2012-től azonban jelentősen növekedett az igény, ami azt jelenti, hogy az elmúlt 5 évben ötvenes nagyságrendre emelkedett az aktív kutatások száma éves szinten. A legkutatottabb témák között a demográfiai, a társadalomstatisztikai adatok szerepelnek, ezen belül is a népszámlálás és a mikrocenzus adatállományaira mutatkozik a legtöbb igény. Emellett még a munkaerő-felmérés, illetve a háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétel állományai is népszerűek a kutatók körében.

A KSH-MTA KRTK kutatószobát kizárólag az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, valamint az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatói vehetik igénybe, külön kutatási engedéllyel. A kutatók a munkájuk megkezdése előtt titoktartási nyilatkozatot írnak alá, továbbá vállalják, hogy a kutatószobai környezetben hozzáférésre biztosított adatállományt kizárólag a megjelölt tudományos célra használják fel.

A közvetlen azonosításra nem alkalmas mikroadat-állományokhoz a kutatószoba kizárólag tudományos célból biztosít hozzáférést az egyedi statisztikai adatok kiemelt szintű védelme, illetve az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok (Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, a statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény) szigorú betartása mellett. A KSH budapesti és szegedi kutatószobájához hasonlóan a kutatók biztonságos informatikai környezetben, kamerával megfigyelt helyiségben használhatják a kutatásra előkészített állományokat. A kutatószobából kizárólag a KSH által adatvédelmi szempontból ellenőrzött és jóváhagyott kutatási eredmények kerülhetnek ki.

A kutatószobával kapcsolatos további információk a KSH, illetve az MTA honlapján érhetők el.”

Forrás:
Új kutatószoba nyílt a KSH és az MTA együttműködésével a Magyar Tudományos Akadémia Humán Tudományok Kutatóházában; Központi Statisztikai Hivatal; 2018. április 21.