Skip to main content
gazdasághírközlésinformatikaInternetközigazgatás: külföldönközigazgatás: magyarközigazgatási informatikamédiaszakirodalomtársadalomtávközléstechnika

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI – 2018) szerint Magyarország a gyengén teljesítő országok csoportjába tartozik

Szerző: 2018. május 21.No Comments

„…A 28 uniós tagállam között Magyarország a 23. helyen áll. Az elmúlt néhány évben összességében átlagos ütemben fejlődött.

Magyarország jól teljesít az összekapcsoltság területén, ami a nagy sebességű és szupergyors széles sáv széles körben való rendelkezésre állásának és magas arányú igénybevételének köszönhető. A humán tőke területén Magyarország eredménye elmarad az átlagtól, mivel a lakosság fele nem rendelkezik alapszintű digitális készségekkel és alacsony a természettudományokat, technológiát, műszaki tudományokat és matematikát (STEM) tanuló diplomások száma. Bár az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) használata a vállalkozások által és az e-kereskedelemben javult, a magyar vállalkozások még nagyon távolnak állnak attól, hogy maximálisan kihasználják a digitális technológia által kínált lehetőségeket. A digitális készségek javítása létfontosságú ahhoz, hogy a vállalkozások fokozott mértékben integrálják a digitális technológiákat. A helyzet valamelyest javult a digitális közszolgáltatások terén, beleértve az e-egészségügyet, azonban Magyarország továbbra is a 27. helyezett és minden tekintetben az uniós átlag alatt szerepel.

1. Hálózati összekapcsoltság
A hálózati összekapcsoltság tekintetében Magyarország az előző évhez hasonlóan a 18. helyet foglalja el, kissé elmaradva az uniós átlagtól (a DESI 2018 módszertan szerinti mérés alapján). Bár a vezetékes széles sávú lefedettség változatlanul a háztartások 95 %-ára terjed ki, a nagy sebességű széles sávú lefedettség mérsékelt ütemben, a 2016-ban mért 81 %-ról 82 %-ra nőtt 2017-ben. Magyarországon nagyon éles platform-alapú verseny áll fenn, amelyet leginkább az szemléltet, hogy a helyi három meglévő telefonszolgáltató közül kettő kábelhálózat-üzemeltető tulajdonában áll. Jelentős előrehaladás történt a vezetékes széles sáv igénybevétele tekintetében (72 %-ról 78 %-ra történő növekedés), amely meghaladja a 75 %-os uniós átlagot. A háztartások majdnem fele (49 %) legalább 30 Mbps sebességű szolgáltatásra fizet elő, szemben a 33 %-os uniós átlaggal. Ezenkívül Magyarország az átlagnál sokkal eredményesebb a szupergyors hálózati összekapcsoltságot illetően, ami elsősorban a kábelhálózatok széles körű elterjedtségének tulajdonítható: a lefedettség 74 % (az Unióban 58 %), míg az igénybevétel 29,8 % (az Unióban 15,4 %). Ezzel szemben a mobil széles sáv lefedettség nem növekszik és a mobil széles sáv igénybevétele a legalacsonyabb (100 főre jutó 49 előfizetés) az EU egészére mért 90 előfizetéshez képest. Ez talán azzal magyarázható, hogy a mobiltelefon-használók által fizetett díjak tartósan a legmagasabbak közé tartoznak Európában. Ugyanakkor a vezetékes széles sáv árindex megközelíti az uniós átlagot.

2. Humán tőke
A humán tőke tekintetében Magyarország 21. helyen áll az uniós országok között, elmaradva az uniós átlagtól, és tavaly viszonylag lassú előrehaladást ért el. Az internetfelhasználók aránya 76 % az uniós 81 %-hoz képest. Csupán a lakosság 50 %-a rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, és ez az arány nem javul. A készségek jelentős mértékben hiányosak: az 55 évesek és annál idősebbek csupán 21 %-a (az Unióban 34 %) és az alacsony iskolai végzettségűek csupán 25 %-a (az Unióban 30 %) rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel. A fejlett készségeket illetően az IKT-szakemberek aránya Magyarországon alig marad el az uniós átlagtól, illetve a STEM végzettségűek aránya a mérsékelt növekedés ellenére viszonylag alacsony maradt.

3. Internetes szolgáltatások használata
A magyar internetfelhasználók általában sokféle online tevékenységet végeznek. A DESI internetes szolgáltatások használatával kapcsolatos vetületét illetően Magyarország eredménye meghaladja az uniós átlagot. A magyar internetfelhasználók 84 %-a használ közösségi hálózatokat, ami a második legmagasabb arány az EU-ban, 85 %-uk olvas híreket (az EU-ban 72 %) és 59 %-uk bonyolít videohívásokat (az EU-ban 46 %). A közösségi média használatának tekintetében Magyarország az első helyen áll.
Az online tranzakciós szolgáltatások igénybevétele azonban továbbra is alacsony mértékű: az internetfelhasználók csak 49 %-a használ e-bankolási és e-kereskedelmi szolgáltatásokat az uniós 61 %-os, illetve 68 %-os aránnyal szemben.

4. A digitális technológiák integráltsága
A digitális technológiák vállalkozások általi integrálása tekintetében Magyarország a 25. helyen áll, jelentősen elmaradva az uniós átlagtól. Magyarországon a vállalkozások riasztóan alacsony aránya oszt meg információkat elektronikus formában (14 % szemben az uniós 34 %-kal). Bár a közösségi média, elektronikus számlázás és felhőalapú szolgáltatások használata növekedett, Magyarországnak nem sikerült csökkentenie lemaradását az EU-val szemben. Ugyanez jellemző az e-kereskedelemre, mivel a kkv-k csupán 12,5 %-a végez online értékesítést, ami enyhe növekedést mutat az előző évhez képest, azonban nem éri el a 17,2 %-os uniós átlagot.

5. Digitális közszolgáltatások
Magyarországon a digitális közszolgáltatások továbbra is a digitális gazdaság és társadalom legnagyobb kihívást jelentő területei közé tartoznak. Magyarország a 23. helyet foglalja el az adatok közigazgatási rendszerek közötti, a polgárok életének megkönnyítését szolgáló újbóli felhasználása (Űrlapok automatikus kitöltése) terén, és 25. a szolgáltatások kiépítettsége (Teljes körű online ügyintézés) tekintetében. 2017-ben az e-kormányzati szolgáltatások felhasználóinak aránya 45 %-on állt (uniós átlag: 58 %). A nyílt hozzáférésű adatok tekintetében Magyarország 5 százalékponttal javította eredményét, azonban nem tudta felszámolni lemaradását az EU-val szemben. 2017 márciusában az elektronikus egészségügyi szolgáltatások használata is alacsony szinten volt.
…”

Forrás:
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2018, Magyarországról szóló országjelentés; Európai Bizottság; 2019. május 17. (PDF)
DESI Report 2018 – Telecoms Chapters. Hungary; Európai bizottság; 2018. május 8. (PDF)
Szerkesztői megjegyzés: A gyengén teljesítő országok csoportja: Románia, Görögország, Bulgária, Olaszország, Lengyelország, Magyarország, Horvátország, Ciprus és Szlovákia.