Skip to main content
egészségügyközigazgatás: magyar

Egészségügy 2018 – A Magyar Orvosi Kamara elvárásai az egészségügy jelenét és jövőjét illető alapvető kérdésekben

Szerző: 2018. június 3.No Comments

„Üdvözölve a Kormánnyal az előző két esztendő során folytatott eredményes sztrájktárgyalást, emlékeztetünk a 2016-ban aláírt, a feleket egyaránt változatlanul kötő megállapodásra. Ehhez tartva magunkat vettük fel stratégiai partnereinkkel a kapcsolatot, hogy a korábban egyeztetett célkitűzéseink közös megvalósításának folytatásáról egyeztessünk. Magyarország, a nemzet fennmaradásának és felemelkedésének első számú záloga az egészséges ember. A magyar polgárok egészségben maradása, egészségük helyreállítása pedig a teljes körű, társadalmi szolidaritáson alapuló, mindenki számára egyenlő eséllyel hozzáférhető, állami fenntartású, közfinanszírozott ellátórendszer és az 1992-ben bevezetett – és jelenleg is működő – egészségügyi alapellátás garantált fenntartása és megerősítése mentén lehetséges. Ezen első számú prioritású közcél érdekében a következők haladéktalan megvalósítása elengedhetetlen:

  1. Alaptörvényben rögzítendő a közösségi egészségügyi ráfordítások GDP arányában mért minimálisan 6,5%-os kötelező szintje – és ennek az európai átlaggal rendszeresen összevetve szükséges korrekciója – csakúgy, mint a kornak mindenkor megfelelő szakmai színvonalú és hatékony egészségügyi ellátáshoz való jog alkotmányos védelme.
  2. Az 1. pontban definiált ráfordítást már az idei esztendőtől, azaz 2018-ban is biztosítani szükséges. Haladéktalanul, és a korábbit meghaladó ütemben kell folytatni az orvosok és szakdolgozók béremelését úgy, hogy a paraszolvencia mielőbb, egyszer és mindenkorra kivezethető és szankcionálható legyen. Erre most, 70 évvel a szégyenletes politikai beavatkozással kreált rendszer születése után történelmi esély kínálkozik. Fennmaradása ugyanis a legközelebbi jövőben is a szakorvosképzés legnagyobb akadálya és minőségének jóvátehetetlen lerontója lesz. Ennek pedig legfőbb vesztese, veszélyeztetettje a beteg, ami nemcsak morálisan de gazdasági érdekből is megengedhetetlen. A paraszolvencia megszüntetése érdekében a béremelés végrehajtása mellett széleskörű lakossági kampány is nélkülözhetetlen.
  3. Az intézmények működtetésére azok biztonságos és szakszerű működéséhez valós mértékű, az eszközpark amortizációjának fedezetét is garantáló költségkeretet kell biztosítani, mert ez jelentené a tényleges konszolidációt, szemben az évről-évre újratermelődő adósságok utólagos kifizetgetésével, ideértve a biztonságos működéshez nélkülözhetetlen gazdasági-műszaki személyzet hosszú ideje késlekedő bérrendezését is.
  4. A lakosság egészségtudatosságának és képzettségének hiánya nemcsak veszélyeztető, de jelentős gazdasági terhet is eredményező negatív társadalmi tényező. Ezért haladéktalanul be kell vezetni a kötelező, Nemzeti Alaptantervbe illesztett, felmenő rendszerű egészségtan oktatást, kifejezetten e célra képzett tanárok bevonásával. E lépés eredménye évtizedes távon, de garantáltan milliárdokra tehető anyagiakban és az egészségügyi ellátórendszerre háruló teher csökkenésében mérhető.
  5. Világos, áttekinthető szabályozással kell tisztázni és rendezni az állami és magánegészségügyi ellátás jól elkülönített rendszereinek kapcsolódási pontjait, beleértve a magánellátásban felmerülő szövődmények állami intézményben történő elhárításának felelősségi viszonyait is. A szakképzett orvosok migrációja a magán ellátás irányába lassan meghaladja a külföldre távozás mértékét. A nagy magánellátó cégek propagandája megtévesztő lehet a betegek és az orvosok számára egyaránt, azt a látszatot keltve, mintha a magán ellátás bővítése – közellátás helyébe is léptetve – a Kormány határozott szándéka lenne.
  6. Egyértelmű, korszerű szakmai protokollokra, az alapellátásban jól definiált hatásköri listára van szükség. Ehhez elkerülhetetlen a valódi jogokkal és felelősséggel felruházott szakmai kollégiumok újra alkotása csakúgy, mint a szakfelügyelet és a releváns ellenőrzésre alkalmas független tisztiorvosi rendszer helyreállítása. Mindez alapvető közérdek!

Fentiek tételes kiemelése mellett és azon túl utalunk mindarra, amit az egy esztendeje közzétett Deklarációban, mint köztestületünk alapdokumentumában megfogalmaztunk és közkinccsé tettünk.

(Az állásfoglalást a MOK Területi Szervezetek Tanácsa határozatban fogadta el és teszi közzé)
Tiszakécske, 2018. május 26.”

Forrás:
Egészségügy 2018; Magyar Orvosi Kamara; 2018. május 29.